hetzmann_robert_01.JPGKeresztény, nemzeti gondolkodásúak, de szembe mennek a kormánnyal is, ha kell. Nem is ellenzékiek - függetlenek. Civilek, de mégsem riadnak vissza a közélettől, a politikától. A Váralja Szövetség elnökével, Hetzmann Róberttel beszélgettünk a tandíjról, a Fidesz-mamikról, a "nemzeti oligarchákról", a magyar vidék kisemmizéséről és Orbán Viktor felelősségéről.

- A tandíj elleni tiltakozás kapcsán sikerült bekerülnötök a médiának abba részébe is, ahol egyébként talán soha nem írnák le a neveteket. Lovász Ádámnak, a Váralja Szövetség választmányi tagjának hídfoglalós ötlete címlapsztori volt az Indextől az Origóig.

  - Éppen a földtörvény ügyében tanácskoztunk, amikor jött a hír sms-ben, hogy a kormány 34.000-ről alig 10.000-re akarja csökkenteni az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát. Több pedagógus ismerősünk is telefonált, hogy a végzős gimnazista diákok döbbenten ülnek a padban, és el sem tudják képzelni mi lesz velük, hogyan tudnak így majd bejutni az egyetemre. Manapság félévente több százezer forint tandíj kinyögése nem aprópénz egy átlagos magyar család részéről. Elhatároztuk, hogy valamilyen formában tiltakozni kell ez ellen. Így ment el a hallgatói fórumra Lovász Ádám, és javasolta egy híd lezárását. Különben, elnézve a szervezők és felszólalók sorát, engem nem lepett meg, hogy az egyetlen használható javaslat aznap este tőle érkezett. Ádámot az egész tömeg követte – ellentétben Szarvas Koppány Bendegúzzal, a Demokratikus Koalíció ifjúsági vezetőjével, aki egymaga indult el a Sándor palota „ostromára".

Szoci-mamik, Fidesz-mamik

 - Ez a lépésetek nem aratott osztatlan sikert a jobboldali közvéleményben. Sokan úgy
érezték, „elárultátok" a nemzeti oldalt, és a balliberális ellenzéki erőkhöz pártoltatok.

 - A keretszámok brutális megvágása vállalhatatlan elképzelés függetlenül attól, hogy az ember a politikai paletta melyik térfelén áll. Ha 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején elfogadhatatlan volt a tandíj, akkor most is legyen az. Annak idején a Fidesz kezdeményezte szociális népszavazáson az emberek 82%-a a tandíj eltörlése mellett, vagyis az állami finanszírozású felsőoktatás mellett döntött. Ehhez képest a miniszterelnök ma már az „önfenntartó felsőoktatásról" álmodozik. Nem lehet pártpolitikai kérdés, hogy ezt elutasítsuk. Hiszen, végül is „csak" a jövőnkről van szó! Persze kaptunk számos elmarasztaló üzenetet, olyat is, amely még a diákok utazási kedvezményeit is elvonta volna. Egyébként ugyanennek az idős levélírónak a 65 éven felüliek ingyenes utazásával már semmi problémája nincs, mert „ők azt megérdemlik". Ez a fiatal-és jövőellenes hozzáállás sajnos úgy látszik oldalfüggetlenül jelen van a nyugdíjas- társadalomban. A „szoci mami" neten is terjedő vicces mémje mellé nyugodtan felvehetjük a „fidesz-mamit" is. A közös nevező a kádárista mentalitás. Mi igenis büszkék vagyunk arra, hogy a „földindulást" végső soron a mi hídfoglalásos ötletünk indította el. Egyedül ezeknek az utcai megmozdulásoknak az erejével sikerült elkerülni nemcsak a tandíj bevezetését, hanem azt is, hogy a kormány arcára ráégjen egy ostoba és joggal népszerűtlen intézkedés. Ha valami, akkor éppen ez szolgálta volna a baloldal visszatérését a hatalomba. Ezt még a legelkötelezettebb kormánypártiak is igazán beláthatnák.

 - Az első napok tisztaságát azonban a ballibek rátelepedése követte. A hídfoglalás után egy héttel a Rádió elé vezetett fiatalokkal már nem csak a felsőoktatásra vonatkozó hat pontot, hanem a „Humán Platform" 25 pontját is be akarták olvastatni. Ebben már olyan szélsőséges követelés is helyet kapott, mint például a kötelező hit-és erkölcstan eltörlése. Hogy történhetett ez meg?

 - Én itt három fő felelőst látok. Egyrészt a balliberális ellenzéket, amely gátlástalanul igyekezett és igyekszik a fiatalok jogos felháborodását saját önös céljai szolgálatába állítani. Másrészt azokat az önjelölt, senki által meg nem választott „hallgatói vezetőket", akik ugyan lépten-nyomon hangoztatják az „egyetemen belüli demokrácia" fontosságát, ám arról elfelejtették tájékoztatni az egyetemistákat, hogy ők maguk elkötelezett baloldaliak vagy liberálisok. Harmadrészt pedig nem kerülhető meg a kormány és különösen a kormánypárti média felelőssége sem. A polgári jobboldali sajtó nagy része ez első perctől kezdve „balliberális provokációnak" állította be az ifjúsági tiltakozást, ami lényegében egy önbeteljesítő jóslattá vált. Rátolták az egész spontán szerveződött mozgalmat a baloldalra, amely persze örömmel zárta karjaiba az odaterelt fiatalokat. Ez szerintem még a tandíj bevezetését célzó javaslatnál is nagyobb bűn, mert hosszú távon megtörheti a magyar ifjúság örvendetes nemzeti ébredési folyamatát, amelyet az elmúlt években tapasztalhattunk. Hiába tanulnak ugyanis a gimiben végre tényeknek megfelelőbben Trianonról, vagy kerül be a tantervbe Wass Albert – ha a fiatalok azt látják, hogy a konzervatív kormány megveti és eltaszítja őket. Égető szükség lenne egy nemzetben gondolkodó, de a kormányzattól független ifjúsági-hallgatói szervezet létrehozására.

 

Nemzeti oligarchák?

 - Nem a tandíj volt az első ügy, amelynek mentén szembe kerültetek a kormányzati törekvésekkel. A készülő földtörvényt a Fidesz úgy harangozta be, mint olyan jogszabályt, amely évtizedekre védettséget biztosít a magyar föld számára. Ti azonban mégis elfogadhatatlannak tartjátok.

 - Ebben a tervezetben sajnos nyoma sincs a hazai termőföld valódi védelmének. Éppen ellenkezőleg. Én úgy látom, itt a magyar föld előre megfontolt, aljas felprédálását készítik elő. Élhetünk azzal a gyanúperrel is, hogy a zsákmányt bizonyos érdekcsoportok már előre le is osztották.

 - A kormány azt mondja, az egészségtelen birtokviszonyok újraosztására van szükség.

Az nem vitás, hogy 1989 után az egykori kommunista káderek, TSZ-vezetők számos tisztességtelen előnyre tettek szert, lényegében a pártállami vidéki elit rátette a kezét a földek jelentős részére. A 2000-es évek elejétől a helyzetet tovább súlyosbították a különösen Dunántúlon elterjedt zsebszerződések. Jelenleg termőföld kincsünk egynegyede már külföldiek kezén van, ráadásul a nagytőke is rámozdult az agráriumra. Hatalmas, több tízezer hektáros latifundiumok alakultak ki milliárdos nagyvállalkozók kezében. A három leghatalmasabb földbirtokos ma Magyarországon minden bizonnyal Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt. Ezek a „gazdálkodók" egyenként 3-4 milliárd forintnyi földalapú támogatást vesznek ki évente a költségvetésből, miközben kapcsolataik révén nyakig benne vannak a politikában. Ezek az érdekkörök még akkor is oligarchák, ha Orbán Viktor „nemzeti nagytőkéseknek" nevezi őket. Csányi úr például olyannyira nemzeti, hogy mezőgazdasági érdekeltségeit egy szingapúri székhelyű off-shore cégen keresztül kezeli – vagyis a dotációt felveszi, de nem adózik itthon. Ezen a helyzeten a most Parlament előtt fekvő javaslat semmit sem fog javítani, sőt még ronthat is. Hogy csak egy példát mondjak: egy MAGOSZ-os javaslat szerint a települési földbizottságokba (ezek döntenének arról, hogy ki vásárolhat az adott községben, vagy városban termőföldet – a szerk.) nem a helyi gazdák képviselői kerülnek majd be, hanem az Agrárkamara delegáltjai. Erről a szervezetről pedig tudjuk, hogy a nagytőke zsákmánya.

 - És, aki ehhez nem bólogat, azt megbüntetik, mint Ángyán Józsefet.

 - Az Ángyán professzor úrra kiszabott példátlan mértékű frakció-bírság elfogadhatatlan egy demokráciában. Ez a nemzetközi hírű tudós ember semmi mást nem tett, mint vállalta a véleményét, ha úgy tetszik, a Fidesz programját – a Fidesszel szemben is. És ezért ma büntetés jár. Én úgy vélem, a kormánypárt bocsánatkéréssel tartozik Ángyán Józsefnek, és az egész országnak ezért az eljárásért.

 

Borsod a Nagykörútnál kezdődik

- Úgy tűnik, nem csak a mezőgazdaság, de az egész magyar vidéki életforma mély válságban van.

- Így van, a vidék népességmegtartó ereje éppen a nagybirtokrendszer miatt sok helyütt szinte a nullával egyenlő. A pár évtizeddel ezelőtt 7-800 lelkes falvakban ma 100-200 öregasszony lakik. Borsodban, vagy Szabolcsban még esetleg mellettük 6-700 cigány. A határban pedig ott a nagybirtok vagy a parlag. És ez többé nem regionális probléma. Lassan ott tartunk, hogy az egész ország válságövezetté vált. Nem akarok senkit sem megbántani, de Borsod ma már lényegében a Nagykörútnál kezdődik.

Mi a megoldás? Van egyáltalán megoldás?

 - Van. A fő kérdés az,hogy kié a föld? Nem papíron, hanem valójában. Ugyanis hiába van esetleg földje valakinek, ha nincsenek hozzá termelő eszközei, képtelen belőle megélni. Mi azt gondoljuk, erre a megoldást a szövetkezetek újraélesztése jelenti. Tudom, ennek a szónak érthető történelmi okokból nagyon rossz a kicsengése. De jegyezzük meg, hogy ebben az országban a szocializmusban nem voltak szövetkezetek, csak kolhozok. A TSZ pont annyira volt szövetkezet, mint amennyire a szovjet megszállás „felszabadulás" volt. Semennyire. A valóban önkéntes összefogásra épülő rendszer viszont a mai napig kiválóan működik a sikeres nyugati államokban, például Svájcban vagy Dániában. Mi ezt vennénk alapul. Fontos, hogy a termelők a felvásárló nagyhalakkal szemben is képesek legyenek érvényesíteni az érdekeiket, ezért az értékesítésre is szövetkezeteket kell létrehozni. Ez az elképzelés javaslataink között a TÉSZ, vagyis Termelő- és Értékesítő Szövetkezet címszó alatt szerepel.

 

A jó király és a gonosz tanácsadók

 - Ahhoz képest, hogy a Váralja Szövetség civil szervezet, elég részletes és kidolgozott elképzeléseitek vannak a gazdaság, a társadalom és a politika számos szegmensére. Őszintén szólva, ez így együtt leginkább egy jól kidolgozott pártprogramra emlékeztet. Vagy rossz nyomon járunk?

 - A Váralja Szövetség legszívesebben úgy működne, mint mondjuk az amerikai think-tank-ek, amelyek programokat, projekteket alkotnak, és aztán ezekkel „házalnak" a különböző pártoknál. Aki pedig felvállalja valamelyiket, azzal közösen kidolgozzák a részleteket. Ez volna az ideális – de sajnos a valóság mást mutat. Az elképzeléseinket egy mozdulattal lesöprik az asztalról, az utóbbi időben sokszor már válaszra sem méltatnak minket. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavalyi megszüntetésekor például az egész szakma felhördült. Könyörgöm, milyen konzervatív kormányzat az, amelyik felszámolja az épített örökség intézményes védelmét?! Hiába volt minden tiltakozás, győztek a legnyersebb üzleti szempontok. Mindez súlyos kérdéseket vet fel az értékőrző emberekben, mégis nagyon nehéz az összefüggéseket megmagyarázni annak, aki nem ismeri a rendszer logikáját. Egy biztos: a jobboldalon még mindig sokak fejében élő „jó király és a rossz tanácsadói" legendájával le kell számolnunk. A miniszterelnök úr mindenről tud, és egyértelműen személyes felelőssége van a kialakult helyzetben. De nekünk, magyar embereknek is.

 - Mégis, nagyon sokan erőnek erejével hinni akarnak ebben. Mintegy utolsó politikai szalmaszálként kapaszkodnak abba, hogy "erről Orbán nem tudhat".

Ma a közéletben a pártpolitika primitív szekértábor-logikája működik. Amikor a megrágalmazott Ángyán József mellett demonstráltunk, alig pár százan jöttek el. Az „antiszemitizmus elleni harc" nevű blöff jegyében viszont tízezres tömeget sikerült a ballib oldalnak a Kossuth-térre csődítenie. Most újabb százezres békemenet készül a választási regisztráció védelmében. Amíg az „antifasiszta" hisztéria vagy egy választójogi részletkérdés több embert visz az utcára, mint a magyar föld kérdése, addig ez az ország továbbra is ilyen elkeserítő állapotban fog maradni. A hazai társadalomnak a saját jól felfogott, közösségi és nemzeti érdekei mentén kellene szerveződnie. Az elmúlt két évtized legfontosabb tanulsága ugyanis éppen az, hogy ezekben az ügyekben nem szabad még a legszimpatikusabb politikai erőben sem vakon megbíznunk. Öntudatos társadalmat kell építenünk, amelyet nem lehet az orránál fogva, az ostoba párthűségre építve megvezetni.

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr75008707

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Borsod ma már a Nagykörútnál kezdődik 2013.01.11. 13:26:02

Öntudatos társadalmat kell építenünk, amelyet nem lehet az orránál fogva, az ostoba párthűségre építve megvezetni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geo_ 2013.01.11. 23:49:35

"ám arról elfelejtették tájékoztatni az egyetemistákat, hogy ők maguk elkötelezett baloldaliak vagy liberálisok".

Aranyos :-) Gondolom, Lovász Ádám ilyesmit mondott: "Itt vagyok a Váralja Szövetségből, foglaljunk el egy hidat!"

:-)

(Amúgy a mai világban nagyon tiszteletreméltó ez az egész.)

Albu 2014.02.21. 15:21:34

Ez egy igen jó cikk. Már kb. 50-et elolvastam erről az oldalról, de ez csak most akadt a kezembe.

1 trackback, 1 komment?! Bár jobb, mint amióta idetódult a sok Zindeksz-címlapos.
süti beállítások módosítása