15
aug
A nagy autonómia-vita I.: Erdélyi magyarság nem egyenlő Székelyföld
Címkék: politika románia jobboldal erdély társadalom székelyföld autonómia csángóbrékesek autonómia vita
Tweet
Az erdélyi magyar élet legfontosabb kérdése az autonómia. Vagy mégsem? Az autonómiáért ma minden erdélyi magyar politikai erő küzd. Tényleg mindegyik? Székelyföld autonómiája begyógyíthatja a trianoni sebeket. Biztosan mindet? A Jobbegyenes vitafórumot kezdeményez a székely önrendelkezésről. Miért fontos? Hogyan érhető el? Mire jelentene megoldást -és mire nem? Vitaindítóként álljon itt egy marosvásárhelyi fiatal véleménye. Figyelem: sarkos, kemény cikk, sok tabut ledöntve, és számos eddig evidenciának tartott elképzelést megkérdőjelezve. Aki egyetért vele, ragadjon tollat, és írja meg nekünk! Aki nem, az még inkább!
Az elmúlt napok történései után úgy érzem, ideje van annak, kissé komolyabban is górcső alá vegyük azt, ami ma az egész erdélyi magyar közéletre rátelepedett. Harc az autonómiáért, ennyi lenne az erdélyi magyar politika, és valóban végveszélyben vagyunk, illetve tényleg beköszönt a nemzethalál, ha nem sikerül kivívni Székelyföld autonómiáját?
Nem lesz egyszerű feladat, hisz a magyar nyelvterületek uralkodó közbeszédét végképp megmérgezte a szekértábor mentalitás, a független és kritikus gondolkodás szinte teljesen eltűnt, hogy helyette a manipulációs közéleti érvelés váljon uralkodóvá.
Hogy e vitaindító ne essen szét, s főleg, mivel elsősorban a magyarországi olvasók számára íródik, így megpróbálok néhány, mára már közhellyé vált témát is boncolgatni, ami az erdélyi magyar olvasó számára kínosan unalmas lehet.
Létezik-e „oláh elnyomás"?
Rövid válaszom erre: a nagy lófaszt! Rég túl vagyunk már az 1990-es éveken. Románia, és azon belül ma Erdély semmi egyebet sem tesz, mint amit más országokban tesznek az embernek: megpróbál boldogulni. A román ember és a magyar ember is megszenvedte a posztkommunista időszakot, a vadprivatizációt, a munkahelyek elvesztését stb. Az elmúlt két évtized alatt Románia is és Erdély is alaposan átalakult. Fejlődés és a globalizáció szennyének beáramlása egyformán jellemzi szűkebb hazánkat, így aztán úgy a románság, mint a magyarság részéről a nemzetiségi kérdés mint ellentét súlyát vesztette. Szögezzük le: jól is van ez így.
Tény azonban, hogy a folyamat, ha nem is visszafordítható, de egyelőre még könnyen megzavarható. Mondanom sem kell, hogy a politikai érdekek mentén. Amióta Victor Ponta lett a kormányfő, valóban romlani látszik a helyzet. Ugyanakkor ez még messze van attól a békétlen, sőt, igazából már polgárháborús hangulattól, ami az 1990-es esztendőt jellemezte.
Valóban „üldözik a székely zászlót" - bár ennek sokkal inkább van egy központi hatalom vs. önkormányzatok harci jellege -, de közel sem „a románok". Sőt, neves kolozsvári rockzenekarok tiltakoztak a Facebook-on a székely zászlós cirkusz idején, hagyják már abba, hisz mindenki olyan zászlót aggat ki, amilyent akar. Tény, a magyarországi radikális oldal nem a disztingvált gondolkodásmódjáról híres. „A románok" üldözik a székely zászlót, mondják, de ugyanakkor vérig sértődnek, ha valaki azt állítaná, „a magyarok szeretik kilőni egymás szemét". Holott egyébről alig van itt szó: a nehezen megszerzett kormányrúd nem várt nehézségekkel szembesítette a román politika baloldali spektrumát. Nem lehetett eltörölni a fizetések levágását, emelni a gáz árát (négyszeresére), komoly gondok vannak az államháztartással, nehézségekbe ütközik a nyugdíjak havi kiszállítása. Kár folytatni, a globalizáció nemzetállamokra gyakorolt káros hatása elkezdett megérződni. Ilyenkor a román politika baloldala - követve az Iliescu által lefektetett hagyományokat - mindig előveszi a magyar kártyát. Álproblémák felfújása, amihez általában hasznos idiótaként asszisztál a magyarság egy része.
A mindennapi valóság azonban más, sőt, szerencsére jobbnak mondható. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen (a Kuruc.infó szerkesztőinek és kommentelőinek téves helyzetértékelése ellenére) lehet magyarul tanulni. Sőt, ma már ott tartunk, hogy aki akar, az simán tanulhat magyarul óvodától egyetemig. A romantikus lelkületű politikusok azonban továbbra is a nyelvi oktatás véres kardját lobogtatják, bízva az idősebb generáció nosztalgikus érzéseiben. (1990 februárjában Marosvásárhelyen százezer magyar vonult fel némán anyanyelvű oktatást követelve.) Másrészt pedig alapoznak arra a tényre, hogy Magyarország lakossága nem ismeri eléggé az erdélyi magyarok helyzetét, így nem kell sokat magyarázkodni (ez általában bejön), valamint arra a tényre, hogy a magyarországi jobboldali politika híveinek többsége sovén érzelmű, alapállás körükben a románokkal szembeni gyűlölet, így aztán készséggel elhisznek bármilyen elnyomásról szóló mesét, mert világképüknek erre van szüksége. Azaz, önigazolás-hiányban szenvednek, ezt pedig készséggel szállítja nekik az erdélyi magyar politikum egy része.
Ahogy az anyanyelvi oktatás példáján keresztül feltártam, nem beszélhetünk román elnyomásról. A valóság ezzel szemben az, hogy ma úgy szerezhet egyetemi diplomát az egyszeri erdélyi magyar, hogy egy román nyelvű hivatalos beadványt sem tud megszerkeszteni. Az is tény, hogy a magyar állam pénzén kiépített Sapientia egyetem végzőseinek is korlátolt a munkaerő-piaci lehetősége, lévén román nyelvismeretük messze alulmúlja az minimálisan elvárt szintet. Persze mindezt lehet nemzeti büszkeségként is kezelni, amint arra láttam már elég példát a magyarországi sajtó radikálisnak nevezett részében. Csakhogy egyik legfontosabb problémánk, sőt, akut betegségünk: fiataljaink elvándorlása. S mielőtt ezt is a románokra fognánk, szólok: gazdasági okai vannak, a magyar diplomások rendre elesnek a jobb állásoktól, lévén román nyelvismeretük hiányában nem igazán tudnak egy cég hasznára sem válni, az alig nyolcszázezres lélekszámú Székelyföld pedig képtelen felszívni ennyi diplomást. Mielőtt valaki ebbe is „oláh elnyomást" látna bele jobb, ha tudja: a hozzánk telepedő magyarországi cégek, élükön magyarországi magyar igazgatókkal is megkövetelik álláshirdetésükben a román nyelv ismeretét. Ez pedig érthető: ha egy cég egyáltalán meg akar élni az erdélyi piacon, akkor nem hagyhat figyelmen kívül közel hétmillió románt.
Az említett probléma mára már akuttá vált, köszönhetően annak, hogy a politika képtelen erre választ adni. Ráadásul minderre még rájön az általános gazdasági válság, a nyugat-európai szinthez képest alacsony bérezés, mindaz, ami Magyarországon is jól ismert.
A politika jobboldalának erre mindig csak egy válasza van: lesz autonómia, és majd akkor minden jó lesz. Túl azon, hogy ez a szocializmus retorikájára emlékeztet, amikor a beígért Kánaánt a kommunizmus elérésének idejére tolták ki az elvtársak, mindaddig pedig jegyre jár a kenyér és csak ritkán van áramszolgáltatás, akinek pedig nem tetszik mindezt, az a kommunista titkosrendőrség pincéjében végzi. Szóval, ezen túl ott a szomorú realitás: Székelyföld keretei szűkek, nem képes egymagában az összes erdélyi magyar számára létbiztonságot teremteni.
Márpedig:
ERDÉLYI MAGYARSÁG NEM EGYENLŐ SZÉKELYFÖLD
Tetszik vagy sem, a székely romantikával alaposan megfertőzött radikális magyaroknak: Székelyföld nem egyenlő egész Erdéllyel. Erdélyben él mintegy másfél millió magyar, ebből Székelyföldön alig nyolcszázezer.
Az autonómiaharsogók pedig rendre elfelejtik ezt a tényt, holott Székelyföld autonómiájának hatása az Erdély más részein élő magyarokra külön tanulmányt érdemelne. (Az pedig már a nevetséges ostobaság kategóriájába tartozik, hogy a Wass Albertet piedesztálra emelő radikális szubkultúra túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, Wass Albert sem Székelyföldről származik!)
A kérdés viszont adott: mi történik Kolozs, Szilágy, Temes, Arad, Szatmár, stb. megye magyarjaival, ha netán Székelyföld autonóm lesz? Arról álmodni, hogy helyzetük minimum változatlan marad, több, mint dőreség, a politika vakságát jelzi. Eredménye valószínűleg az lenne, hogy egy évtizeden belül kiürülnének ezek a helyek, magyar nem maradna, maximum csak mutatóba. Nem is csodálkozom ezen, Szász Jenő is tett már hasonló kijelentést, szerinte a szórványban élő magyarokat ki kéne telepíteni lakóhelyükről. Hadd hozzam fel ismét Wass Albertet. Szász Jenő javaslata nyomán olyan helyekről tűnne el a maradék magyarság, mint Mezőzát (ahol az író nagyszülei éltek, a helyi harangon mai napig szerepel a nevük, mint adományozók), Feketelak, Válaszút, Nagysármás, Szamosújvár, stb. A Kard és kasza regény helyszíneiről eltűnne a magyarság, majd a még megmaradt kastélyok, udvarházak, kazettás templomok is, vele együtt pedig népi kultúránknak talán leggazdagabb tárháza veszne oda mindörökre.
Az autonomistáknak ezekre általában nincs kiforrott válasza, lévén, hogy maga a kérdés sem érdekli őket, ez viszont szomorú képet fest a „hangos magyarok" felelősségtudatáról.
Összesítve: az autonómia messze nem A megoldás. Lehetséges megoldás az erdélyi magyarok egy része számára, azoknak, akik Székelyföldön élnek. Valószínűen káros lépés azok számára viszont, akik nem.
Felőr György
Marosvásárhely
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A nagy autonómia-vita I.: Erdélyi magyarság nem egyenlő Székelyföld 2013.08.15. 16:13:01
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Latz von W. 2013.08.15. 13:49:20
Döni84 2013.08.15. 14:14:36
Dzsentrisvihák 2013.08.15. 15:34:05
Ez az asszimiláns politika, a bugári, az RMDSZ-i, a VMSZ-i megalkuvás retvás fertőjének rút arca. Ami malachangon, kínlódva szűköl, hogy "neBudapestrőmonnyákmegmilegyen", "nem kell nekünk a hülye magyarkodás, az autonómia, meg a magyarországi hőzöngés, jól el vagyunk mi így is"... stb., aztán csak les, mint a luki nyúl, ha már tényleg baj van.
Ez az a típus, aki köpköd, és prüszköl minden nemzeti gondolatra/politikusra/pártra/megnyilvánulásra, ő ugyan nem kér egyikből se, hagyják őt békén, de az ilyen-olyan magyar támogatásokat azért vígan kiélvezi (a kötekedőknek már előre: igen, kevés, de az is pénz, ne hidd, hogy másra nem tudnánk elkölteni). Különben is, azok nem disztingváltak, csak a hülye Wass Albertet, meg Székelyfődet ismerik, a köcsög székelyromantikát nyomatják, meg amúgy is, büdös a szájuk, sőt, igazából azt se tudják, hol van Erdély, de ami a legrosszabb, hogy állandóan általánosítanak...
Közben pedig észre se veszi a szerencsétlenje, hogy ezzel a gyomorforgató ajvékolással pont a nemzet azon részének jóérzésén ugrál szöges bakanccsal, amelyik nem románozza le őt cakk-pakk a szőröstalpúakkal együtt, csak mert a jelenlegi határ másik felére született; aki 2004-ben igennel szavazott az ő állampolgársági lehetőségére (amit amúgy, most, hogy már lehet, ilyen mentalitással, köszönjük, de nem biztos, hogy föl kellene venni); amelyik szemét többek közt azért is lőtték ki 2006-ban a pribékek, mert az elcsatolt területek magyarjaiért is föl merte emelni a szavát; amelyik időről-időre adományokat gyűjt, és kilátogat segíteni a különféle erdélyi közösségeknek; és még sorolhatnám.
Az ilyen kretén sirámokkal ezeket az embereket köpik szembe az olyan tulkok, mint a szerző, és részben az ilyen irományoknak is lesz köszönhető, ha majd valóban gond lesz, és mi a kisujjunkat se mozdítjuk.
Nem kell a radikális/jobboldali/magyar segítség, és törődés? Akkor majd megnézheted, ki más rohan a pártodat fogni, majom fiú...
Vajon akkor hova futsz majd sírni? Bukarestbe? Az EU-hoz? Sok sikert, ők biztos disztingváltabbak lesznek, mint mi, vadmagyar pusztabunkók...
Sturmabteilungsmann 2013.08.15. 16:56:00
Sturmabteilungsmann 2013.08.15. 17:02:15
Sturmabteilungsmann 2013.08.15. 17:04:53
Sturmabteilungsmann 2013.08.15. 17:18:46
Aztán jon a hidegzuhany: Hunyad megye nemzetiségi arányai még így is a románok fele tolódnak! Hogy a marosi román tobbség a cigányok miatt billent meg, hogy a bihari románok román vezetésu autonómiát akarnak, hogy az erdélyi szászok alig 40 ezren maradtak..
Kérdem én: egy kis hazafisággal, tudatos identitáserosítéssel nem fordíthatnánk magunk javára az olyan folyamatokat, melyek nemkunk kellene hogy kedvezzenek? (Nekunk, magyaroknak)
A cikkíró láthatóan nem nemzetben gondolkodik, hanem régióban. Ami onmagában nem lenne baj, ha a románok is régióban gondolkodnának, de mint a bihari példa is mutatja, számukra a régióban gondolkodás valójában etnikai alapon menne végbe. Tehát hiába gondolkodsz régióban, ha azok, akikkel szemben te a régiót szeretnéd, nacionalistábbak mint te. Az erosebb kutya b..ik, lásd: torténelem.
Nem bújhatunk el.
Veridicus76 2013.08.15. 19:07:48
Mely valóban nem korlátozódik a Székelyföldre, a szerzőnek igaza van abban, hogy vigyázó szemünket illenék a Partium, Érmellék, a Mezőség vagy épp a dél-erdélyi szórvány felé is fordítani. Abban viszont téved a szerző, hogy az autonomista tábor kizárólag Székelyföldre koncentrál. Az RMDSZ-ben máig hivatalos program a háromlépcsős autonómia-koncepció, vagyis: területi autonómia Székelyföldnek, kulturális autonómia minden erdélyi magyarnak, és sajátos autonóm jogállás ott, ahol a román néptengerben magyar többségi néptömbök élnek. Már kérdés, hogy az RMDSZ legkésőbb a Neptun-áruláskor feladta, elárulta ezt a koncepciót.
Székelyföld autonómiája jótékony hatással lenne Erdély minden magyarjára, mert afféle belső anyaországként funkcionálna. Persze ezzel együtt számos magyar-magyar, sőt székely-székely vitát le kell majd folytatni, de ez normális bizonyos határokon belül.
A szerző kifelejtett egy fontos aspektust, ez pedig a világmagyarságban gondolkodó nemzetpolitika. Hogy ilyen most létezik-e, vagy mennyiben létezik, arról megint lehet vitatkozni, mindenesetre ideális esetben léteznie kell egy alapkérdésekben egyfelé húzó magyar érdekérvényesítésnek, mely a szétszóratottságból erényt kovácsolva a tengeren túl is hatékonyan képes fellépni az erdélyi magyarság, azon belül akár a székelység, akár bármely más erdélyi régió magyarságának érdekeiért - és persze nem csak Erdélyért.
Szász Jenő elképesztő ötlete mélységesen magyarellenes, valódi genocídiumot eredményezne, természetesen minden ízében el kell utasítani a magyar szállásterületek feladását. Ez egyértelmű, a cikírónak ebben igaza van. Szászt le kellene léptetni a politika színpadáról, épp elég kárt okozott már. Kövér László felelőssége, hogy ez az ember még mindig mozgolódhat.
Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2013.08.19. 10:59:06
Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.08.19. 12:45:57
A cikkhez: óriási nagy hiba volt megjelentetni ezen a blogon.
A Jobbiknak föl kéne fognia, egyszer kéne tudnia végre megértenie, hogy nem 'szenvedélyes igazságbeszédekre' van szükség -magyarul: jól kioktatunk, leoltunk, lehülyézünk, lekurvázunk mindenkit "nem értesz hozzá, tök nem úgy van, minek ugatsz bele", hanem értelmes, észérvekre alapuló párbeszédre.
Mi itt a csonka Hazában valóban nem tudjuk, hogy a kászonaltízi tiszteletes tyúkja hányat tojt, és a többi hasonlóan eget-földet rengető fontosságot, de nem is feladatunk, hogy tudjuk. Elég az, hogy mi legalább politikai kényszertől viszonylag mentesen élünk, és nem kell mindennap oláh csizmáról sarat lecsókolgatnunk, hogy érvényesülni tudjunk.
Az erdélyiek az elmúlt évtizedekben azzal voltak elfoglalva hogy jól megszerkesztett balkáni komédia formájában ide-oda alkudozzanak, és a végén mindig hoppon maradjanak. Lehet ezen történetben szerepet játszik azon kulcsfontosságú tény, hogy az ottani 'magyar' pártok szint minden vezetője ezredes a román hadseregben.
Az anyaországi politikában is hatalmas a korrupció, de azért ennyire egyértelmű személyi függés -értsd: az ezredesnek megmondja a felettese, mit csináljon -szerencsére nincs. az erdélyi 'magyar' politika teljesen kézivezérelt, évtizedek óta a jól megkoreografált hőzöngés, gőzlevezetés melegágya.
gratulálok a jobbegyenes blognak, és rajta keresztül a Jobbiknak: sikerült a nagy autonómia vitához egy igazi 'szakembert' megtalálnia.
Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2013.08.19. 13:01:28
Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.08.19. 15:39:43
A civilizációk története erről szól, ha vetted volna fáradtságot megérteni. a különböző civilizációk az összképet tekintve egyetlen élő szervezetként viselkednek. Ahol az egyetértés megbomlik _teljesen_tökmindegy_mi_miatt_, ahol félreértések sokasodnak el, ahol a veszekedés-vita-megosztás uralkodik el, az a társadalom halálra van ítélve. Ezen témában a bölcsesség a következő: a legrosszabb Rend (a társadalom egészére érvényes viselkedésminta) is jobb mint a legjobb Megosztottság.
És itt nem feltétlenül államszerveződésre, hanem elsősorban morális, erkölcsi tartásra gondolok. Ahol ez hiányzik, ott a társadalom halálra van ítélve. Gibbon a Római birodalom pusztulásának elsőszámú okát az erkölcstelenségben, a lazaságban kicsapongásban (a férfias erények hiányában) jelölte meg. Toynbee egyetértett vele (noha nála elsősorban a különböző társadalmi csoportok szerepén volt a hangsúly). Az erkölcsi és a nemzeti identitás pedig egy tőről (genetika) fakad, ahol az egyik hiányzik, ott a másik is.
A kérdés nem az, hogy az itthoni és a külhoni magyar mit tud egymásról... ez részletkérdés, hiszen a párbeszédet senki nem tiltotta meg, egy sör vagy akármi mellett nyugodtan el lehet ezt mondani. Lényegtelen.
A kérdés hogy magyar politikai elitnek hogyan és mi módon kell segíteni a külhoniakat. Aki ebből nem kér, aki finnyáskodik, aki mindent jobban akar tudni, az egy asszimiláns szemétláda, mivel tetteivel a beolvadást segíti elő. Ez Felvidékre és a nyomorult hazaáruló utolsó szemétláda bugárbélára ugyanúgy igaz. Mára ez a hétköznapi valóság, aki ezt nem hajlandó észrevenni: az ellenség szekerét toló rohadt hazaáruló.
A másik lényeges kérdés: a külhoni magyar meg akar-e magyarnak maradni. Aki nem akar (miután ezt a kérdést egyértelműen és azonnali válasz terhe mellett fölteszik neki), azt egy utolsó rohadt szlovákként/románként/szerbként kell kezelni. Aki igennel válaszol, annak minden lehető segítséget megadni.
A külhoniak is választhatnak, hogy milyen az amikor nem a körüludvarolt királylány szerepében vannak, hanem le is kell tenniük valamit az asztalra, legalábbis egy egyértelmű nyilatkozat erejéig.
Aki nem akar magyar lenni, arra mi sem tekintünk magyarként, aki az akar lenni (ill. -szeretne maradni), az legkedvesebb testvérünk. Aki a nemzethez tartozik, az része a közös összmagyar élő szervezetnek.
"Hűséget a hűségért!"
Erkölcsi kiállás kell, ezt a témát lehetetlen politikai keretek között megoldani. Erkölcsi tartalmat kell teremteni. aki dekadens/liberális/egyéb jellemhibából fakadóan nem ért egyet, azt az út szélén (ahonnan megmondja nagytutit) kell hagyni.Az legyen jó szlovák, jó román, jó akármicsoda, rohadjon meg békében, semmi közünk hozzá.
Először az anyaországban, utána pedig az elszakított részeken is, dűlőre kell vinni a dolgot. a fő feladat tehát rajtunk van, ha itthon ERŐT tudunk mutatni, akkor a külhoni magyarok többsége is kedvezően fog viszonyulni az emberek mindenekfölött az ERŐT, illetve annak felmutatását tisztelik. Ezért tudta a technika átvenni a vallás szerepét, mert a technika képes volt megakadályozni az új járványok kitörését, az 'imádság' (vallás, egyház, Istenben való hit stb) pedig nem. A technika fölvitte az átlagéletkort 70 évre, az imádság pedig nem.
Manapság fordított folyamat zajlik le: ahogy a technika képtelennek bizonyul az emberiség problémáit kezelni , úgy kerülnek újra előtérbe a vallásos mozgalmak. ahogy az emberek az erő 'megszemélyesítésében' csalódnak, úgy keresnek másik erőt maguknak.
A külhoni magyarokat csak úgy lehet megmenteni, ha az erő megszemélyesítőiként tűnünk fel itthon. Minden más esetben a külhoniak döntő többsége örökre elvész számunkra, idővel beolvad, elfogy, megsemmisül.
Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2013.08.19. 21:30:56
"A kérdés nem az, hogy az itthoni és a külhoni magyar mit tud egymásról... ez részletkérdés, hiszen a párbeszédet senki nem tiltotta meg, egy sör vagy akármi mellett nyugodtan el lehet ezt mondani. Lényegtelen."
Éppen ez nem részletkérdés. A magyar politikai elit szinte semmit sem tud a külhoniakról. Azt gondolták, hogy majd megadják a kettős állampolgárságot és bekövetkezik a nagy "nemzeti büszkeség-robbanás" de nem következett be, a negatív folyamatokat nem változtatták meg.
Hogy a külhoni magyarok megmaradnak e magyaroknak az sokmindentől függ. Elsősorban attól, hogy képesek e a külhoni és anyaországi elitek egy vonzó jövőképet kínálni nekik a szülőföldön való boldogulásra. Jelenleg erre nem képesek. A Magyarországtól rosszabb gazdasági helyzetben lévő szomszédállamokból kivándorolnak, a jobb gazdasági helyzetben lévő államokban pedig asszimilálódnak az adott állam többségéhez.
Dzsentrisvihák 2013.08.20. 08:51:53
"Elsősorban attól, hogy képesek e a külhoni és anyaországi elitek egy vonzó jövőképet kínálni nekik a szülőföldön való boldogulásra. Jelenleg erre nem képesek." - A Jobbik kivételével, jelenleg sajnos az itthoni magyarságnak sem képesek ilyet kínálni, szóval ez egyelőre érthető/kívánatos, de irreális elvárás (de az talán nem lenne az részünkről, hogy némi türelmet kérjünk ez ügyben a határon túliaktól; mert sajnos arrafelé is nagyon dívik az "add Uram, de azonnal, mert ha nem, megsértődöm, és dúlok-fúlok" mentalitás).
A kettős állampolgárság egy politikai gesztus, első sorban szimbolikus lépés (bármennyire értsék is félre azok, akik kézzel-lábbal tiltakoznak ellene, mondván csak az szavazzon, aki itthon is adózik...). A döntő fordulat akkor állhat be a külhoni nemzetpolitikában, ha egyrészt az anyaország gazdaságilag talpra áll, és újra vezető erő lesz a térségben, illetve a magyar politika, és elsősorban a kultúrpolitika, és a külügy, számára nem sokadlagos dolog lesz az elcsatolt területek magyarságának sorsa. Addig maradnak a szimbolikus lépések, és bár örvendetes, hogy ezekre sem tesz mindenki magasról, sőt, ahhoz képest kifejezetten aktív érdeklődést tanúsítanak irántuk, de a valódi megoldásoktól még tényleg messze vagyunk.
Most már viszont azok, akik az állampolgársággal együtt a szavazati jogot is megkapták, legalább rendelkeznek némi beleszólással az ügyekbe. Már csak jól kéne kihasználni ezt, és nem azt játszani, amit általában a választásokkor minden elcsatolt vidéken szokás; tudniillik, hogy szinte senki sem megy el szavazni, és aki el is megy, azok is mind-mind haza-, és nemzetárulókra voksolnak.
Egy szó, mint száz, most már nem lehet minden felelősséget ránk, anyaországi magyarokra hárítani, most már a határon túl is meg kell, hogy kezdődjön a _tudatos_ politizálás. Ha nem így lesz, akkor annak a porát már nehéz lesz rajtunk elverni...
Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2013.08.20. 09:13:09
Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.08.20. 10:42:03
Senki sem gondolt ilyet idézz valakit aki ilyen értelemben nyilatkozott, kudarcot fogsz vele vallani.
"Elsősorban attól, hogy képesek e a külhoni és anyaországi elitek egy vonzó jövőképet kínálni nekik a szülőföldön való boldogulásra. Jelenleg erre nem képesek. A Magyarországtól rosszabb gazdasági helyzetben lévő szomszédállamokból kivándorolnak, a jobb gazdasági helyzetben lévő államokban pedig asszimilálódnak az adott állam többségéhez. "
Ugyanazt fogalmazod int én, csak te az erőt kizárólag gazdasági erőnek érted. pedig van
Intellektuális: igény a megértésre
Vallási: igény a lelki bizonyosságra
Társadalmi: igény a társaságra
Gazdasági: igény az anyagi javakra
Közéleti: igény a társadalmi erőviszonyok (alá-fölé rendeltség) szervezésére
Katonai: igény a csoport biztonságára
-erő is ezek mind-mind erőforrások. Egyetlen egyet emeltél ki, ostoba módon arra leszűkíteni próbálva az értelmezési keretet. Pedig több szempont van ennél.
Mindegyiket gondosan és aprólékosan, neurózismentesen végig kéne tudni vizsgálni, ez amire a nemzeti oldalon, amely alatt a jobbikosokat értjük, de a hungaristákat is idevehetjük, senki nem képes. Logikusan, a 'csináljuk!' -mentalitás alapján. Mit lehet és mit nem lehet.
A liberálisok folyamatos pc-lózungokkal meg önvádaskodás-önmarcangolásokkal ("bűnös nép, Hitler utolsó csatlósa" stb) operálnak, megölve a párbeszéd minden esélyét. nácizás, fasisztázás, stb.
Itt az ideje, hogy logikusan megvizsgáljuk, mit lehet tenni, hogy Magyarország (idővel) a Kárpát-madence uralkodó hatalma legyen. Mivel a hozzád hasonlókat már ennek gondolatától is kirázza a víz, ezért itt végetér a beszélgetésünk.
Dzsentrisvihák 2013.08.20. 10:51:07
Alapvetően én sem vagyok optimista ezzel kapcsolatban, de a türelmetlenkedéssel, és a kizárólag emberi léptékben való gondolkodással nem segítünk a helyzeten, hanem csak gyorsítjuk a folyamatokat.
Sajnos a mai emberek zöme - éljenek a határ bármelyik felén - képtelen olyan szintű áldozatvállalásokra, mint eleink voltak a békediktátum utáni évtizedekben.
És mivel a többség képtelen hinni, képtelen a pofonok ellenére is tartani magában a lelket, inkább atomizálódunk, elidegenedünk, sértettségbe és dacba burkolózunk, majd szép lassan eltűnünk. A "csak szenvedni ne kelljen semmiért", és a "hagyjon mindenki békén minket" hozzáállás veri a legnagyobb éket az anyaországiak és a külhoniak közé, nem maguk a fizikai határok (így egyébként kérdés, hogy 40-50 év múlva egyáltalán hazai magyarság lesz-e még, mert ez az attitűd itt is nagyon népszerű).
Sajnos itthon is nagyon nehezen nyílik az emberek szeme, kifejezetten kevesen látják, mekkora is a tét. Az olyan határon túli reakciók azonban, mint a fenti blogbejegyzés nagyon nem segítik a dolgot, hiszen a nemzetükért valóban aggódó, tenni akaró, és cselekvő emberek lelkesedését is könnyen aláássák, nemhogy a többiekét...
Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2013.08.20. 11:06:04
Sok emberrel beszélgettem, hogy mit vártak/várnak Magyarországtól. A többség nálunk a Felvidéken azt mondta nekem, hogy egy amolyan "Csehországot, ahol magyarul beszélnek". Hogy a beavatatlan magyarországiak megértsék - A közös állam felbomlása ellenére Szlovákia és Csehország között megmaradt egyfajta kistestvér/nagytestvér kapcsolat. Csehországban a munkanélküliség egyszámjegyű, a keresetek nettóban 15-25% magasabbak, jobb a sör és "nyugodtabb" az élet, ha a szlovák "Nyugatra" gondol, akkor elsősorban Csehország ugrik neki be. Magyarország viszont nagyon messze került ettől a szereptől.
Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2013.08.20. 11:25:10
- Asszimiláció és kettős állampolgárság, szerinted "Senki sem gondolt ilyet idézz valakit aki ilyen értelemben nyilatkozott, kudarcot fogsz vele vallani."
Idézek :)
"A kereszténydemokrata politikus elmondta: erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is."
semjenzsolt.hu/kozelet/heti-tema/maert-ix-meg-kell-allitani-az-asszimilaciot
Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.08.20. 14:27:40
Semjén annyira van kapcsolatban a valósággal mint egy hippi a tizedik bélyeg után. Ez az 'Erdélybe lovaglós' performanszán is látszik: nem normális.
Semjén álláspontját az összmagyar politikai elitre vonatkoztatni: súlyos tévedés.
Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2013.08.20. 14:50:47
"mármint a cseppet is komolyanvehető (pl: nem plágiummal szerezte a diplomáját, nem egy ócska hiteltelen csaló) politikusok közül."
:D :D :D
Bocs, de ilyenekről nem tudok.
Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.08.20. 16:34:35
Azt is elismerem, hogy valóban, sikerrel találtál egy holdkórost, akinek sikerült egy ilyen egetverő baromságot mondania. Tehát elismerem Semjén hülyeségét még én sem vettem figyelembe. (Gyakrabban kéne a sztálinista MTI-t olvasgatnom, ami persze nem fog bekövetkezni...)
Abból indultunk ki, azt mondtad, hogy az _egész_elit_ ilyen irraconális elvárásokkal tekintett a kettősállampolgárság elé. Konkrétan: "majd ettől megváltoznak a negatív folyamatok".
Ebben pedig tévedtél, hisz csupán Semjén mondta ezt.
Albu 2013.09.01. 14:25:16
Viszont pl. mérnöknek tanulni magyarul: legközelebb a Nyíregyházi Főiskolán lehet, attól tartok. És ezt nem tudom nem elnyomásnak tekinteni.
Nem szabad lebecsülni a románokat, nézd meg az elmúlt 200 éves eredményeiket! Inkább politológiát kell tanulni Bukarestben.
T.Howard 2013.09.06. 09:33:09
Arról, hogy a mindennapi, sokszor már kegyetlen élethez való túlélés egy egyszerű székelyföldi ember azért ennyire sanyarú és elkeserítő mert akarva-akaratlanul is alkalmaznia kell ezt a balkáni mocskos mentalitást( ezt romániába törvénynek nevzik-szerk.).
Egy egyszerű példával elmagyarázva: ültess fenyőfát a Fekete-tenger partjára, ápoljad meg gondozzad ezerrel, a legdrágább tápszerekkel is locsolhatod a tövét, díszőrség őrzi a nap 24 órájában hogy még a "szél se báncsa". Kivel fogadjak, hogy kiszárad?
És még egy annyit: aki(főleg ha még véleményt is ad ennek) csak annyira törődik a Székelyföld megmaradásáért hogy azt gondolja ez jól van igy, az maga sem érdemli meg azt sem, hogy kutyának nézzék.
A hazafiasság nem bűn 2013.12.03. 10:04:43
Vegyünk példát a románokról, milyen határozott lépésekben haladnak előre Moldva ügyében - és vegyük észre a párhuzamokat, hogy nekik sem könnyű.
Mindettől függetlenül az a dolgunk, azért születtünk, hogy higgadtan, lépésről lépésre visszaszerezzük Erdélyt Partiumot. Hogy miért is ? A Jóisten ami eggyé teremtett azt ember nem szakíthat ketté.
Hogy mi legyen a rengeteg románnal ? Szerintem nem kell ettől megriadnunk, mert megfelelő román autonómiával ez megoldható, de ha nem tetszik nekik, akkor a szövetségi államamalakulat is megfelel. A lényeg, hogy a magyar ne legyen alsóbbrendű, mint a román.
Tudom, hogy ez most utópiának hangzik, de a Jóisten már kiadta nekünk a célt, nekünk csak türelmesnek kell lennünk és figyelnünk kell.
És nem szükséges az emberek összezavarása, ettől nem lesz jó sem magyarnak, sem románnak.
nagyhús 2013.12.20. 17:49:56
Az ilyen írások szerintem nagyon romboló hatással vannak a nemzeti identitástudatunkra. Megdöbbentett továbbá az is, hogy ezen a remek blogon ilyen szennyel találkoztam, bár kétségtelen hogy ez legalább lehetőséget szolgáltat egy kétoldalú kommunikációra (már ha van kivel, ugye....)
Dzsentrisvihák 2013.12.20. 18:20:59
Köszönöm. Az, hogy megjelenhetett, nem baj, legalább tudjuk, hogy van ilyen is, fel tudunk rá készülni, és a magyarság egyesítésének nehéz folyamata során tudunk számolni ezzel a kontraproduktív mentalitással is.