04

jún

„Kicsi vagyok még, de gondolatom Nagy-Magyarországé”

Címkék: gyerekek Trianon Széljegyző Lord Rothermere

Tweet

94 évvel hazánk feldarabolása után nehéz olyan írni, vagy mondani, amit nem mondtak már el sokan sokféleképpen. Június 4-ének emlékezetére nem az elhallgatás, hanem az elgiccsesedés és az érdektelenség jelenti a legnagyobb veszélyt. A hirtelen újra felfedezett és gyors lánggal elégő Wass Albert-versek, a nemzeti rock együttesek „Trianon-himnuszai”, a politikusok száján elkopó idézetek. A zászlók és jelszavak forgatagában egyre nehezebb visszanyúlni és megérinteni a korszellemet, azt a szívszaggató érzést, amely több millió magyarnak az európai béke árát jelentette.

Hogy ehhez egy kicsit közelebb kerüljünk, egy rendhagyó válogatás keretében általános iskolás gyerekeket idézünk, akik néhány sorban a saját nyelvükön fejezték ki hálájukat a két világháború közötti revizionizmus legnagyobb külföldi élharcosának, Lord Rothermere-nek. A korabeli brit bulvár média cézárja 1927. június 21-én jelentette meg elsöprő erejű cikkét „Magyarország helye a Nap alatt” címmel az általa alapított Daily Mailben, amely mérföldkő volt a magyar ügy nemzetközi képviseletében. A hozzá intézett levelekből 1927-1928 között egy 200 oldalas fényképes albumot állítottak össze „A jövő nemzedék hálaírásai Lord Rothermere-hez” címmel. Most ezekből a rövid, szívbemarkoló levelecskékből idézünk.

Édes Lord Bácsi!

Kis leányka vagyok én még, de szeretem szegény hazámat. Úgy szeretnék segíteni rajta, de még nem tudok. Anyukám és apukám sokszor mondta, hogy a Lord bácsi majd elzavarja a csúf ellenséget. Isten áldja meg, Lord bácsi, tessék már ezt minél hamarább megtenni. Nagy és nehéz munkájára Isten segítségét kérve. – Kezét csókolja:

(Császka Márta, Szilágyitelep)

Kedves Lord Rothermere Bácsi!

Azt szeretném, ha már Nagy-Magyarországunk volna, és mehetnék a szép Bácskába a nagymamához. Segítsen rajtunk, hogy úgy legyen. – Kezét csókolja:

(Szánthó József, I. osztály, Budapest)

Kedves Lord bácsi!

Köszönöm, hogy szegény hazánknak pártfogója lett. Minket sok igazságtalanság ért. Én is Erdélyből menekült szülők gyermeke vagyok. A románok minden vagyonunkat elvették ellenérték nélkül. Imádkozom sokat, hogy a jó Isten lord bácsit tartsa meg sokáig, hogy tovább is támogathassa a magyar nemzet szent ügyét. Kezeit csókolja:

(Vén Jolánka, II. osztály, Nyíregyháza)

Nemes szívű Rothermere bácsi!

Mint kis diákleány, nem lehetek nagy politikus, de leghőbb vágyam mint igaz honleánynak, hogy ismét Nagy-Magyarország legyen. Tudva azt, hogy kedves Lord bácsi igaz magyarbarát, tehát remélünk! – Szebb jövőt! Hazafias üdvözlettel:

(Gömöri Zsuzsika, III. osztály, Budapest)

Drága Lord bácsi!

Ezen a képen szomorúan nézek, de majd ha feltámad Nagy-Magyarország, akkor mi mindnyájan nevetni fogunk boldogan magyar gyerekek. Isten áldja meg a jó Lord bácsit, amiért szeret minket.

(ifj. Mikecz Pál, Nyíregyháza)

Lord Rothermere bácsinak.

Kérem segítsen vissza bennünket a Kárpátok hegyláncaihoz. Úgy szeretnénk Nagy-Magyarország térképe előtt állni. Ehhez a munkájához a jó Isten áldását kéri sok ezer magyar gyermekkel együtt egy kicsi magyar faluból.

Maróczi László, Kemeneskápolna

Szeretett Lord Úr!

Kérjük hazánkat naggyá tenni.

(Fried Edit és Pál, II. osztály, Budapest)

Kedves Lord bácsi!

Úgy fogjuk tisztelni és imádni, mint Kossuth Lajost, ha szegény hazánkat felszabadítja az oláh, cseh, szerb járom alól. Azt hiszem, már most is minden jó magyar gondol reá. Sokszor reménykedek, hogy székely testvéreinkkel egyesülhetünk nemsokára. Éltesse a jó isten sokáig.

(Bodnár Julianna, III. osztály, Debrecen)

Minden magyar gyermek szíve hálatelten dobog azon nemes Lordért, ki velünk együtt kiáltja: Nem, nem, soha! „No, no, never!”

(Kovács Olga Blanka, II. osztály, Budapest)

Nagyméltóságú Uram!

Alulírott azon alázatos kéréssel járulok a Nagyméltóságú Lord Úr kegyes színe elé, hogy hazánkat szerető pártfogásába venni méltóztassék. Ígérem, hogy ezután is jól fogok tanulni s legalább ennyivel megköszönöm a Lord Úr jóságát.

(Győrfi Mária, IV. osztály, Karcag)

Kedves Lord bácsi!

Kicsi vagyok még, de gondolatom Nagy-Magyarországé. Sok-sok puszit küld a lord bácsinak:

(Fábry Éva, I. osztály, Budapest)

Bár német az anyanyelvem, de jó magyar gyermek vagyok, üdvözlöm Lord bácsi, hogy segítetni akar szegény, legázolt Magyarországon, mire megnövök, hogy csupa boldog magyart láthassak magam körül.

(Dolgos Ottó Sándor, II. osztály, Körmend)

Ezer sebtől vérző hazám érdekében további támogatást kérek.

(Szigethy Bandi, II. osztály, Budapest)

Édes Lord bácsi!

Én székely fiúcska vagyok. Most Budapesten lakom. Szeretném édesapám és édesanyám szülőföldjét meglátni és ott a nagy kertben sok almát és körtét enni. Ezért nagyon szépen kérem a Lord bácsit, hajtsa ki az oláhokat Erdélyből.

(Damó Miklós, III. osztály, Budapest)

Kedves Lord bácsi!

Kis leányka vagyok én még, mert csak 7 éves vagyok; sokat nem értek még az életből. De azt már 6 éves korom óta tudom, hogy mindennapi imádságomat azzal kell kezdenem:

Hiszek egy Istenben,

Hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen!

(Zsikovits Kornélia Mária, I. osztály, Budapest)

[Forrás: Trianon – Nemzet és Emlékezet, szerk.: Ziedler Miklós, Osiris Kiadó, Budapest, 2008]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.