nefizessunk.jpgEzen a héten kézhez kaphatta az Isten adta nép a Nemzeti konzultáció című ingyenes (lószart ingyenes, egymilliárnyi közpénzbe kerülő) politikai szóróanyag újabb számát. A téma ezúttal a "terrorizmus és a bevándorlás". Az Indextől a 444-en át a Cinkig számtalan helyen megírták, hogy mennyire ócska demagógia ez az egész. Nagyjából igazuk is van. A hiteltelenség, az őszintétlenség, az ordító pártpolitikai motiváció édeskés, rothadt szaga lengi be azt egész ügyet. De nem csak a postaládákba kézbesített papírok ontják ezt a bűzt - a felháborodott kommentárok is.

Mert, hát lett volna mire kiakadni korábban is, méghozzá nagyon hasonló ügyben. A 2004 december 5-i kettős állampolgárságról tartott népszavazás kampányában az akkori balliberális hatalom majdnem szóról szóra ugyanazt mondta, mint ma Orbánék: a bevándorlók elveszik a munkahelyünket, a szociális ellátórendszeren élősködnek, és biztonsági kockázatot is jelentenek. Gyurcsányék a  közel-keleti és afrikai migránsok helyett akkor a határon túli magyar áttelepülőktől. az olcsón dolgozó "román vendégmunkásoktól",  meg az Erdélyből, Kárpátaljáról és Délvidékről özönlő nyugdíjashordáktól akarták megvédeni a hazát. Terrorizmus helyett meg a szomszédos országokkal megromló kapcsolatokkal, "új balkáni háborúval" paráztatták a népet.

Lehet, hogy az én memóriám csal, de valahogy kurvára nem emlékszem, hogy akkor a balos/liberális/nemjobbos média emberjogi freedom fighterei odavetették volna magukat a demagóg idegenellenesség szennyes, barna áradata elé. Tudom, hogy a lövészárok másik oldalán is sokan voltak, akiknek nem tetszett a gusztustalan kampány. De a többség fegyelmezett harcosként hallgatott, legfeljebb csak az ellenség feje fölé lőttek, a Gyurcsány-Hiller-Kuncze Hatecore Band mocskos szövegeit kicsit cenzúrázva játszották. De játszották.

A legtöbben eltartott kisujjal, keserű mosollyal az ajkukon megállapították, hogy "hát, ilyen ez a szemét politika", azt pedig bátran, keményen meg is írták, hogy erről elsősorban a jobboldal tehet, amely politikai eszközzé tette a határon túli magyarság kérdését. Hogy erre a baloldal az addigi magyar politikatörténet legtöményebb gyűlöletkampányával válaszolt. arról majd' mindannyian hallgattak.

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

ozdi_sziv.jpgMegmondom őszintén, sokakkal ellentétben engem egyáltalán nem zavart a tegnap felröppent hír, mely szerint Janiczak Dávid, Ózd kétharmadosjobbikos polgármestere bekamerázza a közmunkásokat.

Főként, hogy mindez nem az akadékoskodók által elképzelt "nagy testvér mindent lát"-módon történik. Mi mindössze a munkafelügyelők rögzítik majd, hogy haladnak-e a dolgok, és hogy nem-e akarják-e esetleg agyonverni őket, mert éppen szólnak, hogy a kapanyél támasztása helyett dolgozni kéne. A kamera ráadásul abban is segíthet, hogy amennyiben a női közmunkások nem 47, hanem 44 ezer forintot kapnak az elvégzett munkáért, akkor a feminista élharcosok máris kikérhetik a felvételeket, melyek igazolják, hogy a hölgy is azonos teljesítményt nyújtott, jár neki az egyenlő bér. Elégedetten csettintettem hát a modern, demokratikus intézkedés hírének hallatán.

Egy nap sem telt el, máris revideálom álláspontomat, és megkövetek a 444-től az utolsó belpesti hippi-proli kommentelőig mindenkit. Úgy tűnik, Janiczak tényleg lekamerázta a közmunkásokat, a felvételt pedig közzé is tette.

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Az utóbbi években Magyarországon (is) egyre elterjedtebb a nézet, miszerint Putyin Oroszországa a nemzeti, keresztény Európa utolsó védőbástyája a globalizmus és a szélsőséges liberalizmus elleni harcban. Hogy ez mennyire nem igaz, arra két közelmúltbeli hír ad csattanós választ.

Ma Magyarországon és minden más nyugati országban, ahol Amerika-barát, liberális szellemi holdudvar vindikálja magának a jogot, hogy megmondja, ki és mi számít „európainak”, ott Putyint szidni kötelező sőt, az európaiság alapfeltétele. Putyin a patás ördög földi megtestesülése, a demokratikus Ukrajna szuverenitásának lábbal tiprója, háborús agresszor, felelőtlen provokátor, hataloméhes zsarnok, ázsiai kényúr.

Ezzel a nem túl objektív, de annál fülsüketítőbb kórussal szemben állnak a Putyint istenítők, akik a szigorú tekintetű, de mindenkor igazságos medveszelídítőtől várják nem csak Kárpátalja ezüsttálcán átnyújtását, de az egész liberalizmusban fuldokló Európa visszatérítését a nemzeti, keresztény útra, ahogy azt az alapító atyák megálmodták.

putyin.jpg

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

democracy_uk.jpgA tegnapi brit parlamenti választásokról szóló híradásokat a konzervatívok földcsuszamlásszerű meglepetés-győzelme, és a fej-fej melletti eredményt jósoló közvélemény kutatók látványos pofára esése uralja. Tény, hogy Cameronék ilyen mértékű diadala, a Munkáspárt katasztrofális eredménye, és a liberálisok szinte totális összeomlása tényleg váratlan volt. De van ennek a voksolásnak egy olyan tanulsága is, amelyről a fősodratú médiában jóval kevesebb szó esik: Nagy-Britanniában rohadtul nincs akkora demokrácia, mint, ahogyan kívülről látszik.

A brit szisztéma a "winner takes it all" Abba-i bölcsességére épül. A legfőbb törvényhozó testületnek, az Alsóháznak 650 tagja van. Ezeket egy-egy választókerület delegálja, a képviselő az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. A faék-egyszerűségű rendszerben se második forduló, se lista, se kompenzáció nincs. Aki akár csak egyetlen vokssal is többet kap, mint a második helyezett, az bejut a parlamentbe, a többiek mennek a levesbe. Azokkal együtt, akik rájuk szavaztak.

Így lehetséges, hogy a Skót Nemzeti Párt alig másfél millió szavazattal 56 helyet szerzett, és ezzel a harmadik legerősebb párt lett, míg a Liberális Demokrata Párt 2,4 millió voksa mindössze 8 széket ér. A skót nemzetiek sokkal szimpatikusabb társaság ugyan, mint a libsik - de ez akkor is ordas nagy igazságtalanság. Az meg még inkább, hogy a keményen EU-kritikus Brit Függetlenségi Párt (UKIP) 3,7 millió szavazóját és a Zöld Párt több mint egy egymillió támogatóját összesen egy-egy ember képviseli majd a törvényhozásban. A szívemhez legközelebb álló (hiszen keresztény és szociális, ráadásul még ír is) Sinn Fein mindössze 176 ezer vokssal bezsebelt négy mandátuma láttán pedig Paddy and the rats rajongó, látens IRA-szimpatizáns lelkem is sikoltva megriad. (Még akkor is, ha amúgy igen vagány módon idén sem fogják átvenni az elnyert mandátumokat, mert nem hajlandóak felesküdni a királynőre.)

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Rendhagyó és rövid poszt lesz, egy kis köszöntés, ami egyszerre személyes, mégis egyszerre egyetemes. A szavak könnyűek, könnyű őket papírra vetni, mégis, minden egyes szó mögött hosszú évek örömei, boldog, vagy épp kevésbé boldog pillanatai vannak. Mindannyiunknak.

Drága anya!

Köszönöm, hogy ha ideges voltam, megnyugtattál, köszönöm, hogy ha türelmetlen voltam, türelmet adtál. Köszönöm, hogy ha fáradt voltam, pihentettél, köszönöm, hogy ha elszálltam volna, a földön tartottál. Köszönöm, hogy ha bajban voltam, segítettél, hogy megmutattad az utat, és hagytad, hogy végigmenjek rajta. Köszönöm a kis dolgokat és nagy dolgokat, így  délutáni végtelennek tűnő matek korrepetálást. vagy hogy lakást vehettem. Köszönöm, hogy ha sírtam, nem mondtad, hogy katona dolog, hanem sírhattam, köszönöm, hogy ha boldog voltam, velem örültél. Köszönöm, hogy ha csalódást okoztam, megbocsájtottál, és köszönöm, hogy a sikerhez hozzásegítettél.

Végül pedig: köszönöm, hogy vagy nekem, köszönjük, hogy vagytok nekünk!

Bazsó Bálint

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...