szegyen.jpgAz első szó a szégyené. Mert olyan nincs, hogy egy ország úgy ad ki egy elmeháborodott gyilkost egy másiknak, hogy tudja: egészen biztosan nem vár rá méltó büntetés - sőt, hősként kijáró fogadtatásban részesül majd. Márpedig Azerbajdzsán a maga módján tisztességes volt ebben a játszmában: egy percig sem titkolták, hogy számukra Ramil Safarov egyszerűen csak egy hazafi, aki bosszút állt az 1992-es karabahi vérengzés során lemészárolt sokezer testvéréért. A Külügyben a takarítónak is tisztában kellett lennie vele, hogy a kiadatás ebben az esetben egyenlő a futni hagyással. És mégis megtették.

 

Most aztán sokan hozzálátnak a nemzeti önostorozás haladó hagyományát gyakorolni, egyesek a közösségi oldalakon már szegény jobb sorsra érdemes Teleki Pált idézik: "hullarablók lettünk..." stb. Ami történt, valóban minden valamelyest is ép erkölcsi érzékkel bíró ember szerint gusztustalan és aljas - de azért nem volna jó, ha jogos szégyenünkben annyira lehajtanánk most a fejünket, hogy a lényeget ne lássuk meg ebben a sztoriban. Ez a színdarab ugyanis nem rólunk szól, hanem két, több száz éve egymást ekéző népről, akik közt igazságot tenni - pláne innen a hetedik emeleti pesti panelból - aligha lehetséges. De, ha már a Bem rakparti euro-autistáknak sikerült az üllő és a kalapács közé helyezni minket, nem árt, ha megpróbálunk feltenni néhány valóban értelmes kérdést az ügy kapcsán.

A magyar hatóságok nyomorult gerinctelenségénél - amelyet számtalan más kérdésben volt már alkalmunk nem, hogy megtapasztalni, de lassan megszokni is - ugyanis sokkal érdekesebb a két érintett ország viselkedése. Amit szóról szóra jegyzetelhetnének a magyar külügyben, mert lenne mit tanulni tőlük.

A hírek - illetve az örmények állítása - szerint Baku cserébe a baltás gyilkos kiadatásáért két-hárommilliárd dollár értékben vásárol magyar állampapírokat. Kétmilliárd dollár irgalmatlanul nagy pénz. (Magyarország alig négyszer ennyiért kilincsel hosszú hónapok óta Brüsszelben.) Azerbajdzsán pedig hatalmas kőolajtartalékokon ül ugyan, de azért egyelőre még sokkal közelebb áll egy átlagos legatyásodott posztkomcsi országhoz, mint az arab olajsejkségekhez. És mégis - ha ezúttal igazat mond a jereváni rádió - képes ekkora összeget letenni - egyetlen egy azeriért.

Örményország pedig ugyanennek az embernek a futni hagyásáért azonnal megszakított velünk minden kapcsolatot, sőt, jó vaskosan beszóltak a NATO-nak és az Uniónak is, követelve az ügy azonnali kivizsgálását. S ezt a lépést nem a külügyminiszter sofőrje, hanem maga az elnök jelentette be, méghozzá az összes ENSZ-tagállam összehívott nagykövetei előtt. Szenvedélyesen, a diplomácia nyelvezetére magasról téve kiáltotta oda az egész világnak, hogy "az örmény nemzet ezt soha nem bocsájtja meg".

Mi meg ülünk, és szégyenkezünk, mert a helyében mi is ezt tennénk. Mi igen - de vajon a vezetőink is?

Vajon a hazai külügyben akár csak egy kósza félgondolat erejéig valaha is felmerült, hogy az ordítóan igazságtalanul összesen hatvanegy évre ítélt temerini fiúk kiszabadítására egyetlen centet is fordítson? Egy olyan ügyre, amire az azeriak kétmilliárd dollárt se sajnálnak?  Vajon merészelte-e a magyar diplomácia mondjuk csak egy fogadáson két koktél között felvetni a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a kettős állampolgárokat üldöző Szlovákiával - ahogyan az örmények tették most velünk egy sokkal kisebb horderejű ügyben?

Persze ilyen barbár megoldásokkal mi nem élhetünk - elvégre mégsem a Kaukázus zordon hegyei közt élünk, hanem Ajrópa közepén. Ahol évtizedekre sittre lehet vágni magyar srácokat, ahol a halálba lehet kergetni idős magyar néniket, ahol n+1-re is meg lehet gyalázni a vereckei emlékművet, ahol el lehet orozni a Székely Mikó Kollégiumot. És ahol mi csendben, sőt, széles mosollyal a pofánkon, piszkosul európaiként kussolunk. Hát, ez az igazi szégyen, feleim...

Balogh Gábor

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr534745032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.