Horthy Miklós szobrát meggyalázni társadalmilag hasznos, erkölcsileg pozitív tartalmú, szovjet emlékművet megrongálni azonban semmilyen körülmények között nem szabad a magyar bíróság szerint.

daniel_peter.jpg"A társadalomra való veszélyesség kapcsán a szóbeli indoklás kitért arra, hogy a vádbeli cselekmény megítélésénél közömbös a megrongált tárgy szimbólumértéke, illetve a rongáló motívumai, például az, hogy őt milyen társadalmi-politikai változtatások szándéka vezette." - a Kúria indoklása a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása ügyében.

"Nem tagadható Horthy és mindazok felelőssége, akik az említett törvények megalkotásában, alkalmazásában és végrehajtásában szerepet vállaltak. (...) A szoborállítás elleni tiltakozás ezért a bíróság szerint erkölcsileg pozitív tartalmú, társadalmilag hasznos figyelemfelhívás, de a Dániel Péter által alkalmazott formája büntetendő, mert a rongálással más tulajdonában kárt okozott." - Siófoki Városi Bíróság indoklása Dániel Péter szoborrongálási ügyében.

Így működik ma a kettős mérce a Magyarországon, 2012-ben.


Most akkor bíróság vagy legújabb kori tanszék?

A Dániel Péter szoborgyalázási ügyében eljáró Siófoki Városi Bíróságon ítélkező Kovacsics István bíró úrnak nehezére esett eldöntenie, ő most épp bíróként ítéljen, vagy történészként érveljen. Így egyiket sem teszi. Legalábbis ezt állítja.

"A bíró hangsúlyozta, hogy Horthy Miklós történelmi szerepének a megítélése nem a bíróság feladata (...) A törvénysértések által nem keveseket az életüktől, másokat szabadságuktól, jogaiktól fosztottak meg. A Horthy rehabilitálására irányuló törekvések – így Kovacsics István – ellentétesek a kárpótlási törvények szellemiségével, aláássák a múlt bűneivel kapcsolatos társadalmi közmegegyezést. Egy Horthy-szoborállítás pedig, mivel Horthy személye megosztja a társadalmat, alkalmas lehet az ellentétek szítására, akadályozhatja a kívánatos társadalmi béke kialakulását."

Horthy történelmi szerepének megítélése valóban nem feladata a bíróságnak. Mégis megteszi. De miért? Megfelelési kényszerből? Hogy bebizonyítsák, nem tombol a fehérterror a siófoki városi bíróság tanácstermében? Ezért "sújtják" semmiféle jogkövetkezménnyel nem járó megrovással Dániel Pétert? Vagy talán azért, mert Dániel Péter minősíthetetlen performanszával amúgy egyetértenek?

A lényeg szempontjából mindegy is. A magyar bíróság szerint társadalmilag hasznos Horthy szobrot gyalázni, az elnyomó szovjet hatalom által itt felejtett szovjet emlékmű megrongálása esetén azonban már "közömbös" a szimbólumrendszer, mindegy, mi miért van, mi miért történik - az a körülményektől függetlenül sérthetetlen.

A Siófoki városi bíróság - illetve Kovacsics István - szerint az "erkölcsileg pozitív tartalmú, sőt hasznos figyelemfelhívás" legfeljebb "az alkalmazott forma miatt" elítélhető, míg  a Magyarországot megnyomorító, sáskahadként pusztító, hosszú évtizedekre visszavető szovjet horda jelképének megrongálásáért súlyos pénzbírság jár.

Ez a működő kettős mérce ma Magyarországon, 22 évvel az úgynevezett "rendszerváltás" után.

Ezek után ne higgye senki, hogy nem fogja valaki a saját kezébe venni az igazságszolgáltatást, ha már a bíróság nem végzi a dolgát.

Vagy talán épp ez volt a cél?

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr554804827

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Festéket mindenkire 2012.09.29. 12:27:05

Festéket mindenkire, aki vissza akarja hozni a barbár, antiszemita szellemiségű Horthy-korszakot. Hogy miért? Mert egyszerűen elmondhatatlanul undorító dolog egy olyan embert dicsőíteni, aki álszent módon megvédte a budapesti zsidóságot, miközben eleng...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

exlex 2013.04.02. 11:21:56

Ezt bizony kettős mércének hívják.

Császár Atilla 2013.08.23. 13:00:14

Horthy nem védte meg a budapesti zsidóságot. Hiszen ha megvédte volna, nem halt volna meg a budapesti zsidóság egy tagja sem a zsidómagyar-magyarzsidó vészkorszakban.

Dzsentrisvihák 2013.08.23. 16:41:21

@Császár Atilla:

A történelmi tények ismeretének hiánya nem befolyásolja azok valóságtartalmát.

Az a bizonyos "vészkorszak" pont azzal kezdődött, hogy Horthy kormányzóból hadifogollyá avanzsált, így akkor már nemigen tehetett értük semmit.

Előtte viszont tett, többet, mint bármelyik, németekkel szövetséges állam akármelyik vezetője.

Ha nem tett volna, most a budapesti zsidóság egyetlen tagja sem vethetne baromságokat a magyar nemzet szemére, nem ócsárolhatna minket éjjel-nappal kedvére, mind saját hazánkban, mind annak határain túl. Nem követelhetne magának pofátlanul magas kárpótlási pénzeket a nagy büdös semmire, nem szabhatná meg nekünk, kire emlékezhetünk kegyelettel, és kire nem, és nem próbálhatná megmondani nekünk, mit szabad, és mit nem a saját országunkban, mert egyszerűen nem létezne budapesti zsidóság...