schiffer_vona.jpgAmikor 2010-ben az Origó megkérdezte Dúró Dórától és Vágó Gábortól, hogy lesz-e Jobbik-LMP közös munka, mind a két politikus láthatóan inkább a földet, mint egymást bámulva fejtette ki, hogy hátvalahogymajdlesz. Ódivatú liberális nacionalistaként akkor elhúzott szájjal könyveltem el, hogy ennek bizony alacsony az esélye: mára talán más a helyzet.

Nem szívesen írok belpolitikáról. A magyar politikatörténelmet Tisza István halála és Károlyi Mihály bukása óta alattomos kispályások nemzetrontó homokozójának tartom, melynek leggyengébb eresztését a Kádár-koron kívül talán éppen az elmúlt 26 év adta.

Valami viszont mégis kirángatott a külpolitikai és történelmi elemzések eldugott világából. Egy olyan hírre kaptam fel a fejemet, melyre – ki nem mondva – évek óta vártam, és melyre a magyar történelem talán már lassan száz éve várt. Ez pedig Török Gábor szájából hangzott el, aki arról beszélt, hogy nem tartja kizártnak a Jobbik és az LMP közeledését. Tudva, hogy Török rendszeresen veszi is a fáradtságot, hogy a magyar pártok vezetőitől személyes tippeket kapjon, hozzá is teszem: talán többet tud, mint mi.

Szóval Török Gáborra várt száz éve a magyar politika? Nyilván nem, de úgy gondolom, hogy az általa felvázolt forgatókönyv, mégis hatalmas jelentőségű.

Nemzeti-szabadelvű vs. jobb-bal felosztás

Hatalmas jelentőségű – mégpedig azért, mert a liberális és nacionalista politikai erők ötvözésére a dualizmus óta nem volt példa. A monarchia széthullásával és a Szekfű Gyula által olyan könnyedén „fertőzöttnek” nevezett nemzeti-szabadelvű 19. századi elit leforgácsolódásával a gondolat, hogy valaki egyszerre legyen nacionalista és liberális, a kukába került. A néhány politikus, aki próbálta megóvni a rozsdától ezt az ötvözetet, elbukott.

Ha valóban létrejönne akár csak egy vita is a két párt fórumain arról, hogy elképzelhető lenne-e a nemzeti radikális és a zöld-liberális párt együttműködése, azzal már történelmet írna a Jobbik és az LMP. Az elmúlt évek Blikk-színvonalú, a siófoki ringyóknál is olcsóbb és kivénhedtebb „politikai” sárdobálásánál ezerszer építőbb lenne egy ilyen párbeszéd; és nem csak építőbb lenne, de egyetlen csapásra át is vágná a rendszerváltás óta beakadt szocialista-kereszténydemokrata, avagy bal- és jobboldali szembenállást, amely már a Horthy-kor és a Rákosi-éra alatt is múzeumi darabnak kellett volna, hogy számítson.

Az elmúlt huszonöt év ütődött keringője semmi egyébről nem szólt, mint hogy az aktuális kormány-ellenzék szereposztás szerint egymás kezéből kapkodták ki a szart a rendszerváltó pártok, és tukmálták a magyar szavazóra. 2010-ben a Fidesz jött a 40 feletti nyugdíjjal, most az MSZP, korábban a szocik voltak Putyin haverjai, most a Fidesz. És az ország két pofára ette a mocskot ahelyett, hogy feltette volna a kérdést, hogy mivel is etetnek minket? Vagy, ahogy Uj Péter kérdezte a minap a 444-en: „Tényleg jó így együtt ennyire hülyének lenni?”

A gáz nem pont ezen témák vagy a kérdések felvetése a két párt részéről, hanem hogy nem is hiszik
azt, amit mondanak. Az MSZP üzenete, hogy ő nem a Fidesz, a Fideszé pedig, hogy ő nem az MSZP. A rendszerváltó pártok mögött nincs már tartalom, eszme, üzenet. Se nem nemzetiek, se nem szabadelvűek.

A 21. század vitái

Ha a diskurzus végre a 21. század problémáiról szólna a 21. század pártjai között – ahogy Vona Gábor szokta mondani -, máris előbbre jutnánk. Ehhez persze az kell, hogy a Jobbik kidobja a náci ballasztot, az LMP pedig nyisson a nemzeti érdekképviselet iránt. A nyitottság látható a két párt elnökének tusványosi és EMI-tábori nyilatkozataiból: Schiffer András arról beszélt, hogy a baloldalnak is fel kell vállalnia a határon túliak ügyét, a „nemzeti minimumot", Vona pedig arról, hogy a nácik mehetnek más pártot alapítani.

Szögezzük le, hogy nem kell átvennie egymás programját a két pártnak! Ha az LMP-ben kicsapja a biztosítékot Sallai Róbert Benedek bocskaija, Vona pedig deklaráltan nem akar liberális jobbikost látni, akkor a liberális nacionalizmus még csak a messzi jövő délibábja. De ha egy baloldali párt képes lenne önkritikát gyakorolni a nemzeti ügyek eddigi felvállalásáról, és ha egy nemzeti radikális párt képes lenne a démoni tradícióellenes erőket vizionáló középkori szemüvegén kívül tekinteni a balos értékekre – azzal már előbbre kerülnénk, mint az elmúlt 26 év kb. bármely ún. „politikai vitájával.”

Bajcsy és Bibó

A liberális és demokratikus értékeket is képviselő nacionalista nem az ördögtől való. Gondoljunk például nem másra, mint a nemzeti radikális eszme alapítójára, Bajcsy-Zsilinszky Endrére, akiről a mai nemzeti radikális oldal szégyenszemre kussol. Ő például akkor emelkedett politikai és emberi pályájának csúcsára, mikor felfedezte a demokratikus baloldali és a nacionalista eszmék szintézisét.

Éppen így a nemzeti értékeket is képviselő liberális sem torzszülött.

Az a Bibó István, akinek erkölcsi értékében szinte felmérhetetlen örökségét rendre idézi a mai baloldal, maga emlegette, hogy csak akkor élt igazán, mikor liberális-demokrata gondolkodóként a nemzeti parasztpárt ügyéért harcolhatott.

Ezzel mindössze azt akarom tisztázni, hogy léteznek olyan ösvények a liberális és a nemzeti oldal múltjában is, melyek nem az árokásás, hanem az árkok betemetésének irányába vezetnek.

És, ha valaki azt hiszi, hogy melegbulikra járó néger jobbikosokat vizionálok, akik egy Kárpátia- és egy Quimby-sláger között átadják a nemzeti színű spanglit a szkinhed elempéseknek, akkor téved.

Én vitát vizionálok külpolitikai, össznemzeti, demográfiai, gazdasági kérdésekben – de végre nem a tipikus jobb-bal módszerrel, a szar váltogatott feltálalásával, hanem liberális és nemzeti értékek összeütköztetése mentén.

Történelmi haladás lehetne, ha egyszer talán a nemzeti oldal is felvállalna egy demokratikus minimumot, és a liberális-demokrata oldal is felvállalna egy nemzeti minimumot. Megsúgom – saját versenybarát elveimet itt félretéve -, hogy egy közös pont már akad a két párt gondolkodásában. Ez pedig az antikapitalizmus.

László Bernát

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr417719164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2015.08.24. 03:54:06

„Mindinkább meggyőződöm, hogy az ország helyzete reménytelen, ez az ország nem képes magát megvédeni, mert nincsenek az állam kormányzatában becsületes emberek! (A pápai követ írja Rómának, 1526-ban!)
el nem tagadhatjuk, és nem szépíthetjük azt a példátlan önzést, amelynek durva konfliktusaiból áll e korszak úgynevezett politikai története. Keserű arra gondolni, hogy ez ország politikai vezetői méltatlan, alacsony lelkű, legjobb esetben tehetségtelen emberek voltak”
Szekfű Gyula Tomori című tanulmányából. Nincs új a nap alatt!
az állam ügyeivel való foglalkozásra rendszerint azok adják magukat, akik semmiféle tisztességes tevékenységre nem alkalmasak, hogy még a velük való versengés is szégyenteljes dolog, a velük való küzdelem pedig szánalmas és veszélyes" Ciceró Elkeserítően nívótlan, tudatlanok próbálkoznak vezető tolvajok pozíciójába jutni!

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.08.24. 05:43:02

A közös pont a liberális konszenzus elutasítása, viszont túl nagyok a különbségek.

Veridicus76 2015.08.24. 11:36:53

Ha valamit ki kell irtani örökre és gyökerestől a közéletből, az a liberalizmus.

nolto 2015.08.24. 13:57:01

Én csak azt nem értem, hogy miért nevezitek az LMP-t liberális pártnak? Zöldnek zöldek, de semmiképp sem nevezném liberálisnak őket.

Parlang 2015.08.24. 18:39:54

@maxval bircaman megbízott szerkesztő: A különbségeken felül lehet emelkedni a nemzet érdekében! Nem szabad, hogy a fidesz-mszp-hez hasonló szekértáborok jöjjenek létre!

John Preston · http://johnpreston.blog.hu 2015.08.25. 16:24:56

A közeledés kívülről nézve is nyilvánvaló, a Jobbik politikusai elkezdték használni ezt a XXI. századi párt versus XX. századi párt megkülönböztetést, majd kiemelték, hogy a jelenlegi parlamentből csak az LMP-t tartják - természetesen magukon kívül - az első csoportba tartozónak.

Majd jött Vonának a "lövészárkos" felhívása, amire egyedüliként szintén csak Schiffer András reagált pozitívan.

Meggyőződésem, hogy a Jobbik szeretné felépíteni az egyetlen, saját maga számára vállalható, egyszer s mind kezelhető ellenzéket az LMP képében.

2015.08.28. 04:27:30

Jobbikos féleszűek! Legalább azt tudnátok, ki is a vezéretek!

Tacitustól tudom, hogy azért lesz valakiből politikus, mert lopni akar. Jancsó Miklós
"A hazafiasság a gazemberek utolsó menedéke" Samuel Johnson
hogy az állam ügyeivel való foglalkozásra rendszerint azok adják magukat, akik semmiféle tisztességes tevékenységre nem alkalmasak, hogy még a velük való versengés is szégyenteljes dolog, a velük való küzdelem pedig szánalmas és veszélyes. Ciceró 2000 éve! Ennyit se tudtok jobbikok vagytok? butaságban!

2015.08.28. 04:31:02

Kik azok a Liberálisok, szabad demokraták? Szabó Dezső írásai, 1927-ből

„A közéletben súlyos tehetségű morális embert veri az immorális, minden ordításra kapható, ezerfogú éhes emberbestia. És megszületik a szervezett gyilkosságok, rablások a morállá konszolidált bűnök, hazugságok és perverzitások irtózatos szisztémája, a világtörténelem legóriásibb arányú haláltánca: a korlátlan szabadverseny, a polgári kapitalista demokrácia, a zsidónak megígért nagy történelmi szüret… Legáltalánosabb formája a politikai szabadverseny elvének: az állam minden felnőtt tagja választhat, és választható.

De egyszerre felhemzsegnek a műveletlen, semmi lelkiismereti törvénytől meg nem kötött, vad politikai kalandorok, elszánt, éhes politikai apacsok, akik a törvények dzsungelében könyörtelenül gázolnak át mindenen szilaj étvágyuk kielégítésére. És ezek jobban tudnak ordítani, ezek mindent tudnak ígérni a nép őselégületlenségének, ezek a végsőkig tudják nyargalni az aktuális jelszavakat, mert a becsületes lehetőségek, hazafias aggódás és a felelősség nehéz érzése nem köti őket.” (A népképviselet problémája cikkből)

véelbé 2015.08.29. 16:42:04

@lényeglátó: 1921-es cikk, később már nem vallotta ezeket a nézeteket.
süti beállítások módosítása