22
jan
Így ünnepeljetek – kellemetlen széljegyzet a magyar kultúra napjára
Címkék: kultúra társadalom kultúra napja kesztyű nélkül stummer jános
Tweet
„Szeretném a köztudatba belevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is." (Klebelsberg Kunó)
Nagyon fontos nap ez a mai a magyarság életében. Ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúrát. Azt, amely évszázadok óta összeköt és nemzetté tesz bennünket. Ünneplünk, pedig örömre nem sok okunk van. A kultúra mára – az oktatással és a tudománnyal egyetemben – zabigyerekévé vált nagy közös családunknak. Mert bár a véleményformáló humánértelmiség időről-időre lándzsát tör a kultúra és a „köz" művelődésének össztársadalmi jelentősége és fontossága mellett, a mindenkori regnáló kormányzatok pedig rendszerint ugyanezen a véleményen vannak, valami nagyon nincs rendben itt. A kultúra ügyének ma Magyarországon nincs (meg a) helye.
Napjaink dinamikusan változó és állandóan lüktető világában, ahol az évszázadokon át a társadalmi felemelkedés elsőszámú letéteményesének és legfontosabb zálogának tartott klasszikus értelemben vett műveltség elveszítette korábban megszokott rangját és jelentőségét, már nem olyan könnyű meghatározni, hogy ebben a mediatizált és fogyasztásra kondicionált társadalomban az előbbre jutáshoz milyen képességekkel kell rendelkezniük az embereknek. Régebbi, azóta letűnt korokban ez a kulturális jártasságból fakadó klasszikus műveltség vezethetett el az egyén egzisztenciális értelemben vett felemelkedéséhez, ma a kultúrától idegen „kompetencia" – sokszor kissé homályos, gyakrabban rosszul alkalmazott - fogalmával igyekszünk körülírni mindazokat a tulajdonságokat és képességeket, amelyek növelhetik a társadalomban betöltött jelentőségünket..
A társadalom működési- és értékrendjének ilyetén mértékű gyökeres átalakulása egészen váratlanul köszöntött ránk, hiszen abban az időszakban, amikor a világ „nyugati" fele már a társadalmi – gazdasági - technológiai fejlődés útját járta, addig Magyarország a Vasfüggöny mögött, ha úgy tetszik burokban várta saját újjászületését, miközben a modern technológia impulzusai alig, vagy csak szórványosan jutottak el hozzá. Ez a burok, mely elzárta hazánkat az folytonos fejlődés természetes folyamatainak lehetőségétől, ezzel párhuzamosan konzerválta is a társadalom mélyebb struktúráiban azokat a klasszikus értékeket, melyek meghatározóak voltak az azt megelőző évtizedekben-évszázadokban.
A rendszerváltás politikai és gazdasági átalakulás következtében azután egyszerre „kinyílt a világ" és a robbanásszerű változás a maga erőltetett üteméből adódóan az addigi stabilnak tűnő struktúrákban olyan fejlődési rendellenességeket eredményezett, melyeket egészen addig megváltoztathatatlannak, vagy sokkal inkább magától értetődően egészségesnek gondoltak a társadalomtudósok.
Nem véletlenül választottam írásom mottójául Klebelsberg Kunónak, a 20. század egyik legnagyobb magyar államférfijének fenti gondolatát. A globalizált tömegkultúra rohamszerű magyarországi elterjedése ugyanis a Trianonban elszenvedett veszteségek okozta sokkhatáshoz hasonlítható mértékben ingatta meg a társadalmi kohéziót. Az egyre nagyobb intenzitással a magyar társadalomra zúduló impulzusokat mindeddig nem sikerült kezelni, ennek jeleit nap mint nap tapasztalhatjuk. Ha csak a családjuktól és nemzetüktől elvadult, kiábrándult és valamilyen kapaszkodót kereső fiatalok tömegeire, vagy a saját kultúrájának valódi értékeit elvesztő és emiatt a többségi társadalomba beilleszkedni képtelen többszázezres kisebbségre gondolunk.
2013-ban Magyarország nagyjából 90 milliárd forintot költ el kulturális életének finanszírozására, ez pedig a nagyjából 16 ezer milliárdos költségvetés alig több mint 0,5 százaléka. Nyilvánvaló, hogy a kialakult helyzet megváltoztatásához a jelenlegi erőforrások többszörösére lenne szükség. A ma hetven éve született Cseh Tamás Születtem Magyarországon című dalában szegezi nekünk: kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul? Nos ha a jelenlegi helyzeten alapjaiban és radikálisan nem változtatunk bizton állíthatjuk: senki.
Fél százalék. Így ünnepeljetek.
Stummer János
A szerző egyetemi oktató.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Így ünnepeljetek 2013.01.23. 17:52:01
Trackback: Mandiner blogajánló 2013.01.23. 10:26:02
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2013.01.23. 00:25:22
Lényegesnek gondolnám itt, hogy legyen egy ütőképes jobboldali szellemi közösség, "szellemi műhely", amolyan ötletbörze, ahol a főbb nemzetstratégiai célokat meg lehetne fogalmazni. Ami céljánál, lényegénél fogva TÖBB, mint bármelyik párt éppen adott választási programja. Természetesen a választási programok is ebből merítenek, de alapvetően a nemzetstratégia ennél magasabban áll.
Az baj, hogy még mindig ilyen-olyan pártfejesektől, nagykutyáktól várjuk a "parancsot". Mennyibe kerülne saját célokat megfogalmazni?
Létrehozni egy netes fórumot, ahol mindenki elmondhatná a véleményét.
Milyen országban szeretnénk élni, mitől lenne az JOBB mint ami most van, milyen építő javaslataink vannak, stb.
Mindig csak az ellenfél mocskolásával vagyunk elfoglalva. Ami persze kell, mert ez egy ilyen világ, de emellett kéne egy olyan hely, ahol szabadon és kreatívan kifejthetnénk gondolatainkat.
Ahol minden a pozitívumról szólna. És mivel a kognitív pszichológia szerint, hosszútávon csakis a POZITÍV érvek győzhetnek, ezért az aktuálpolitika is profitálhatna belőle.
Nézzük pl. a Jobbik mostani óriásplakát-akcióját: NEGATÍV MONDANIVALÓT jelenít meg. Pont ezért bukik meg elérni a célját. Az embereket nem hatja meg, hogy együtt gyűlölködhetnek (az egyre kevesebb pénzük miatt) a Jobbikkal.
Akár egy-két szavas mondanivaló kéne. Fehér alapon, fekete betűkkel. pl. "van kiút" vagy: "van megoldás: Jobbik" végtelenszer többet érne, mint ez a zsebbenyulkálós, ami most van. Pont úgy hatástalan lesz, figyeljétek meg, mint a "rosszabbul élünk mint 4 éve" című baromság anno 2006-ban. Kibasztunk az ablakon 12 millió forintot.
Bele vagyunk csontosodva a köpködésbe, a gyűlöletbe, másik mocskolásába.
Remélem, Vona összekapja magát, és előáll a POZITÍV mondanivalóval. Remélem nem arról lesz szó, hogy a fidesz mennyire szar. Igen, tudjuk hogy az. Érezzük a kibaszott bőrünkön minden egyes kibaszott nap. A kérdés: hogyan jutunk ki ebből a szargödörből.
És az a vicc, hogy már 2010 óta ezt kéne csinálni. Már rég csöpögtetni kéne, hogy ha Jobbik kormányra kerül, félbevágja az áfát például(27%->13,5%). mit veszthetünk vele?
1) meg lehetne csinálni
2) technikai szempontból: 2014-ben úgyse kerülünk kormányra. a 2018-as kampányra meg mondhatjuk azt, hogy változnak az idők, súlyosbodott a helyzet, stb (és igazunk lesz), úgyhogy nem félbevágjuk, hanem csak 20%-a csökkentjük stb.
Azt kell megcélozni, ami az embereket mindennapi szinten érinti, és ebben kell POZITÍV kiutat mutatni. A zsebbeturkálós plakát, ebből kifolyólag, szart se ér.
Ha CSAK annyi lenne a plakáton, hogy "van kiút: Jobbik" és megkérdezné bárki cinikusan, hogy "na és mi lenne az, he?" Akkor máris lehet rá mondani (logikusan következik a kérdésből) hogy ez, ez és ez. Ilyen egyszerű. Akár egy netes hivatkozás utána, hogy triplavé. jobbikprogram.hu vagy ilyesmi, és ott részletesen kifejtve.
ez nem atomfizika...
Remélem mindenki érti, amit ideírtam. köszönöm a figyelmet.
Dr. Sör Kálmán · http://www.itallexikon.hu 2013.01.23. 04:10:16
Rendíthetetlen Álamkatona 2013.01.23. 05:55:41
épészmérnök 2013.01.23. 06:58:50
Ezt honnan veszi a szerző? Tessék tanulmányozni a társadalmi mobilitási vizsgálatokat, valamint az iskolázottság és a jövedelem összefüggéseit.
Egyáltalán, mi az, hogy "rang", és "jelentőség"? Ha a t. szerző valóban egyetemi oktató, akkor talán előbb definiálná a fogalmakat, amiket összedobál a szövegében.
" A globalizált tömegkultúra rohamszerű magyarországi elterjedése ugyanis a Trianonban elszenvedett veszteségek okozta sokkhatáshoz hasonlítható mértékben ingatta meg a társadalmi kohéziót."
Csupa-csupa bizonyítatlan állítás.
épészmérnök 2013.01.23. 06:59:45
Ez meg micsoda? Ennyi fennkölt hülyeséget rég olvastam egyrakáson.
midnight coder 2013.01.23. 07:24:10
A kultúra pedig mint olyan érdekes kérdés. Szerintem, bár ezért az akadémikusok alighanem megköveznének, a kultúra alapvetően ugyanúgy a társadalom függvénye mint a nyelv. Azaz igazából nem az a kultúra amire okos akadémikusok rámondják hogy ilyen és ilyen formai és tartalmi értékeket hordoz, hanem az amit az adott kor polgárai a fejükben és a szívükben hordanak.
A másik érdekes dolog ezzel kapcsolatban, hogy ma sokkal-sokkal több művész van mint valaha. Anno a görögöknél nyilván csak pár ember volt aki ezzel tudott foglalkozni, a többinek az idejét elfoglalta a puszta létfenntartás. Ráadásul telekommunikáció híján a művek nehezen is jutottak el szélesebb közönséghez, illetve nehezen voltak archiválhatók. És ez nagyon sokáig így volt. Ha Pl. a könyveket nézzük, a középkorban egy kódex lemásolása óriási erőfeszítést igényelt, és akinek 10 könyve volt, az már vagyonos embernek számított. Ma nézzük meg, mennyi könyv van csak a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Ha a zenéket nézzük, nagyságrendekkel kerül fel több naponta a torrentekre mint amit bárki meg tudna hallgatni. Olyan irányzatok vannak, amiket ma már 4x éves fejjel sem tudok követni.
Na most, ilyen körülmények között picit eleve nehéz azt mondani, hogy én a Gipsz Jakabkát támogatom, mert ő az aki a kultúra, és Beton Jenőt meg nem, mert ő nem az. Különösen akkor van így, amikor Jakabot a kritikusokon kívül az eb nem olvassa / hallgatja. Persze lehet mondani, hogy majd az utókor - de szerintem az utókor ugyanígy kulturális túltermelési válsággal fog küzdeni, és kisebb dolga is nagyobb lesz annál, hogy az 50, 100 évvel ezelőtt élt Jakab műveit fogyassza.
Azaz, hosszú távon át kell gondolni ezt az egész kulturális finanszírozást.
lüke 2013.01.23. 08:07:54
neve, ha van, csak áruvédjegy,
mint akármely mosóporé,
hisz kitaszit
a világ így is olyat, akit
kábít a nap, rettent az álom.
A kultura
ugy hull le rólam, mint ruha
másról a boldog szerelemben
a K.GDP részesedését még senki nem gondolta újra
Conchobar 2013.01.23. 08:15:08
Dzsentrisvihák 2013.01.23. 08:29:22
"Csupa-csupa bizonyítatlan állítás."
Tényleg? Ezek szerint te egy másik bolygón vegetálsz, vagy szimplán nem akarod tudomásul venni a valóságot.
Egy olyan országban, ahol a többség jobban a magáénak érzi pl. a halloweent, mint a trianoni katasztrófa emléknapját, mégis milyen további bizonyíték szükségeltetik?
tableno 2013.01.23. 09:09:57
Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2013.01.23. 10:15:53
A Klebelsberg által lefektetett, Hóman által továbbvitt kultúrnacionalizmust kell föléleszteni.
kultúrnacionalizmus = kultúrfölény.
kultúrfölény = szellemi, lelki fölény.
leszámolni a dákoromán meg nagymorva-szlovák és egyéb aljas történelemhamisító hazugságokkal.
Ilyen egyszerű.
németh györgy 2013.01.23. 17:07:09
nemhívő 2013.01.23. 19:43:22
kultúrfölény = szellemi, lelki fölény.".. szerű ostobaságot egyrészt abszolút ignorálja az ország folyamatos gazdasági leszakadása.
Másrészt,...a többségi nemzetek között élő magyar kisebbség napi tapasztalata sem támasztja alá.
Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2013.01.23. 20:43:19
Amellett: ami Klebelsberg és Hóman idejében működött, az most is működne, bármit is gondoljon erről a "nemhívő" nevű kis senki, aki azt hiszi hogy ő jobban tudja mi kell a magyarságnak, mint a fent említett úriemberek. Lószart.
Ami akkor működött, most is működne. Ha a tótocskák tudnak (az EU szeme láttára!!!) soviniszta kultúrpolitikát folytatni úgy hogy semmi sem történik, Benes-dekrétumok érvényben stb, akkor az jelzi, hogy az EU le se szarja, hogy mi mit csinálnánk.