groo_diana_02.jpgGroó Diana, akinek a Lali nevű roma kisfiú Vespa robogós, magyar valósághoz szíriuszi távolságban található történetét köszönhetjük - pontosabban annak pár száz nézője - most újabb filmmel jelentkezik.

Illetve jelentkezne, mert egyelőre csak az igényét kiáltotta bele az ilyen esetben roppantul értő fülű magyar közéletbe, hátha meghallgatásra talál a kérés. Amire van is esélye, ugyanis Groó jó érzékkel (márpedig szakmai pályafutását tekintve jó érzékből meg van áldva rendesen) olyan témát talált magának, amire egy kellőképpen szervilis, megfelelési kényszerben lévő kulturális kormányzat kínos gyorsasággal reagálhat.

A tiszaeszlári per. Rettegés in-dul, egy, két, há! Kulcsszavak: zsidógyűlölet, feldolgozás, szembenézés, szégyen - nem feltétlen ebben a sorrendben.

Lali és a Vespa 1.0-ás, rettenetesen bárgyú és gyenge eresztésű fantasy-jára elköltött könnyed 170 millió forint és pár száz fizető néző után azt gondolná az ember, hogy Groó Dianát már nem látják szívesen a Magyar Mozgókép Alapítvány körül sertepertélni. Természetesen ez nem így van. Ha egy film sikertelen, majd ráhúzzuk a „művész" jelzőt, vagy lehordjuk a Magyar Narancsban a magyar társadalom éretlenségét és érzéketlenségét cigány/zsidó/meleg stb. kérdésben. Mennyivel boldogabb idők jártak '51-ben, amikor a hasonló antifasiszta népnevelő alkotásokat kötelező jelleggel vetítette minden mozi Battonyától Nemesmedvesig.

Groó köszöni, jól van, és nagy szerencsénkre forgat. A művésznő - akinek filmes érdeklődése körülbelül és egészében a Kazinczy utcától a Córeszen át a holokauszt n+1-ik feldolgozásáig terjed - ezúttal is a 2013-as Magyarország egy égető problémájával akar foglalkozni.A tiszaeszlári per máig velünk élő problémájával, gennyező sebével, amivel ugye a magyar társadalom nagy többsége a" mai napig nem tudott szembenézni". Feltéve, ha tudják, miről van szó.

Az apropó? Mert az is van neki, a jobbikos Baráth Zsolt személyében, aki parlamenti képviselőként úgy gondolta, országgyűlési munka nélkülzhetetlen részét képezi, hogy tisztázza az igazságot egy 130 évvel ezelőtti per ügyében.

Hogy miért jó a tiszaeszlári ügy témáját boncolgatni, mindkét oldalról azt nem tudjuk. A per története és a tanulságok levonása ugyanis a témával foglalkozó történészek dolga - az már más kérdés, hogy ők kivétel nélkül csak és kizárólag az érem egyik oldalát hajlandóak meglátni. Az azonban biztos, hogy igazságot tenni ebben az ügyben - ha egyáltalán lehet, ha egyááltalán kell ennyi idő után - nem amatőr historizáló képviselők, és nem tehetségtelen megélhetési rendezők fognak. Különösen nem Groó Diana, akinek valóságtól elrugaszkodott, manipulatív és mértéktelenül részrehajló munkásságát már a Vespa óta ismerjük.

Persze, ettől függetlenül - ismerve a hazai kulturális közeg nívóját - ebből film lesz. Nem baj. Nagy valószínűséggel Groó ezúttal is eltapsolhat majd egy-két százmillió forintocskát, amit majd megnéznek újfent pár százan és mindenki boldog.

Boldog lesz Groó, aki újra forgathat jó pénzért, boldog lesz a kormány, mert újra adhat pénzt és mutogathatja szerteszét a világban harcos elkötelezettségét a zsidógyűlölet ellenében, és boldog lehet pár száz agyhalott, aki ismét azon értekezhet, vajon egy 130 évvel ezelőtti per miért is sorsrengető esemény 2013-ban Magyarországon.

Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr885415024

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.07.21. 11:00:03

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tallono 2013.07.19. 15:19:05

Alapvetően tényleg egy fontos pont a történelemben, mert ott bukkant fel először hazánk pénzügyi zsarolásának első ismertebb jele a cionizmus érdekében. Előtte a Habsburgok számtalan módon zsaroltak minket, de főként nyíltan. És persze előtte is volt rá példa, hogy a zsidóság gazdasági hatalmát megpróbálta kihasználni bizonyos előnyök megszerzésének érdekében. Erről tanúskodik például az Aranybulla is, valamint a középkori Magyarországról való többszőri kitiltásuk. A reform korban megtörtént az emancipáció, részt vettek a Szabadságharcban, a társadalom minden területén egyenjogúságot nyertek, csak sajnos, ahogy azt a tiszaeszlári eset is mutatja ezzel visszaéltek. Azért a többes szám, mert gazdasági visszaéléseket, bűncselekményeket bűnszövetkezetben követtek sokszor el faji alapon, akárcsak a maffia. Persze van példa tisztességes, beilleszkedésre hajlandó és képes zsidóságról is, de sajnos ez a ritkább. Elég megkérdezni az öregeket, a szájhagyomány nem felejtette el a múltat. Valamint ebből a korból Széchenyi, Kossuth, Deák megnyilatkozásait elolvasni erről a dologról. Részben ez már történelem, de azok a folyamatok, amik akkor elkezdődtek, bizonyos formában a mai napig köztünk élnek. Természetesen ezzel szembenézni antiszemitizmus, még annak is, aki maga zsidó, például Reiner Péter...

A tiszaeszlári per egy jelkép. Akik el akarják bagatelizálni, feddni, azoknak a gyarmatosítás, a szellemi elnyomás kezdetének jelképe. Akik szembe akarnak vele nézni, azoknak a szabadság iránti vágy jelképe. Egy élő dolog, és amíg nem dől a két ellentét harca, addig az is fog maradni.

Erre példa a következő dal is:

www.youtube.com/watch?v=zS2Xb-zdapg

Nem alábecsülendő, hogy egy skinhead zenekar dala, igen sokan ismerik tapasztalataim szerint, akiktől távol áll a hungarizmus.

gabesz7004 2013.07.20. 21:51:10

Filmet Egán Edéről, de most!
süti beállítások módosítása