Konrad_Gyorgy_lib.jpgKonrád György nyolcvan éves. Tartozom neki egy köszöntővel. Hálás vagyok neki, nélküle nem biztos, hogy az lennék, ami most vagyok.

Soha nem felejtem el azt az éjszakát, amikor a barátaimmal Zánkán egy lazának ígérkező hétvégi italozás kellős közepébe berobbant a hír: megtették. Az USA megtámadta Irakot. Mindazt, amit tanítottak nekünk, a „rendszerváltás" generációjának, azt Uncle Sam egyetlen laza mozdulattal lehúzta a wc-n. Ócska hazugság volt, hogy a hódító, barbár háborúk kora véget ért, hogy az emberi jogok feltétlen tiszteletének korában élünk, hogy a nemzetközi közösség egyszer s mindenkorra véget vetett a hatalmas országok önkényének a kis nemzetek felett. Akkor és ott a tévé előtt ülve, döbbent, tehetetlen dühvel figyelve Bagdad bombázását vált világossá számomra: semmilyen világot igazító szabály nincsen, csak erő van, és gyengeség van. És az erősek mindig találnak valami ürügyet arra, hogy eltiporják a gyengéket. És mindig lesznek olyan nyomorult szellemi olcsójánosok, akik megmagyarázzák, miért is történt minden a legnagyobb rendben. Számomra ott Zánkán, húsz évesen, egy üveg közepesen olcsó borral a kezemben, a CNN élő halál-show-ját bámulva ért véget visszavonhatatlanul az ártatlanság kora.

És ennek betetőzését Konrád Györgynek köszönhetem. Aki másnap ugyanazon a képernyőn keresztül elmagyarázta, hogy „fájdalmas, de szükséges" lépés volt a háború, hogy egy háromszázmilliós ország a „világ békéje és biztonsága érdekében" rohant le egy harmincmilliósat. És ez ugyanaz a Konrád György volt, aki a „világ békéje és biztonsága érdekében" hevesen ellenezte Szerbia 1999-es bombázását. De most hozzátette azt is: „Engem, mint zsidót egyáltalán nem hagy közömbösen, hogy Szaddám Huszein az első Öböl-háború idején Izraelre mindenféle rakétákat lőtt ki". Ez az ember akkor már hetven esztendeje állította magáról, hogy magyar – ám magyarként valahogy mégis „közömbösen hagyta" a Milosevics-rezsim tomboló sovinzmusa, a Szlavóniában és Koszovóban első vonalba vezényelt magyar kiskatonák halála, vagy Szentlászló és Kórógy rettenetes sorsa.

És akkor most jöhetne az adekvát rohadtzsidózás – de nem jön. Konrád ugyanis egész életében egyetlen tekintetben volt állhatatos és hűséges: zsidóként. Megingathatatlan híve Izraelnek, könyörtelen ellensége az antiszemitizmusnak és a nácizmusnak, a zsidó kultúra lelkes gyámolítója. Egy derék zsidó. És egy hitvány ember.

Konrád György áruló. A szó minden létező, privát és közéleti értelmében egyaránt. Elárulta sógorát és harcostársát, Sándor Ernőt, akit feldobott Kádár politikai rendőrségének, mert rejtegetett egy kéziratot – amit éppen ő bízott rá. (Lovas István ezt 2003-ban megírta, amiért Konrád bíróság elé rángatta, de végül elbukta a pert. Emberünkben tehát egy olyan ritka besúgót tisztelhetünk, akinek erről hivatalos, pöcsétes papírosa is van.)

Elárulta a vérszegény, de azért mégis csak létező, és rá hosszú ideig példaképként tekintő antikommunista ellenállást is. Erről a jelenségről Kolozsvári Papp László írt sebészi pontosságú diagnózist, amit lehetetlen nem idézni.

„A fiúk a 80-as években is csak úgy voltak dögnagy ellenállók, hogy Aczél elvtárs útlevelével ki-kiheverték Nyugat-Berlinben, Amerikában, Svájcban a dögnagy ellenállás fáradalmait; a legnagyobb magyar író – és kis denunciáns – Konrád György, a német kultúra újabb kori nagy modellizátora – megfelelő ember a megfelelő helyen – némely ellenállások után, aczélos útlevéllel ki-kipenderült Nyugatra, s első útja a Szabad Európa Rádióhoz vezetett, mi pedig dobogó szívecskével hallgattuk, mik is vagyunk, mihez is tartsuk magunkat, s csak keveseknek jutott eszébe – például nekem –, micsoda nagyszerű ember is ez a Konrád, hogy felvállalja mindazt, ami ahhoz kell, hogy itthon ellenálljon, aztán aczéli útlevéllel kipenderüljön a világi terekre, s ott jól beolvasson az aczéli rendszernek!"

Aztán sokadmagával elárulta a rendszerváltást, s az SZDSZ egyik főideológusaként jól megmagyarázta, hogy miért volt jó, erkölcsös és szükséges előbb megmenteni a felelősségre vonástól a kommunista gyilkosokat, majd '94-ben össze is feküdni velük.

Aljas, és kisstílű módon elárulta a liberalizmust is, amelynek egyik hazai főpapja volt. A "gyűlölet és az erőszak" ellen ágálva több, mint két évtizede folytatja végeérhetetlen road show-ját a nemzetközi sajtóban – s közben lánglelkű harcosa minden gyűlöletnek, mentegetője minden erőszaknak, amely a magyarság ellen folyik, vagy amely szeretett Izraelje érdekében zajlik.

Elárulta a szüleink generációját, amelyet vitathatatlan írói teljesítményével, stílusbravúrjaival, és mesterien előadott álhumanista manírjaival szellemi cukrosbácsiként magához édesgetett és megrontott. Egy egész nemzedéket fertőzött meg a mesterségesen hisztériáig gerjesztett bűntudat, kisebbrendűségi komplexus és igazodási kényszer vírusával.

S végezetül, ez a szerencsétlen ember elárulta és folyamatosan elárulja önmagát is. Mert elhiszi a szerepét. Mert tényleg meg van győződve arról, hogy egy elcseszett, félbarbár nép morális tanítóbácsija, aki időnként elhozza nekünk Berlinből, Párizsból, vagy New Yorkból a civilizáció fényét ide a kelet-európai sötétségbe.

Mindazonáltal ne tagadjuk el érdemeit sem. A liberális „csúcsértelmiségi" típusának kiemelkedően kétszínű és álszent képviselőjeként éles fényt vet e gittegylet többi illusztris tagjának mentális és erkölcsi nyomorára is. Egyben tanítani való negatív példakép is: hogyan ne használjuk tehetségünket, ha időskorunkra legalább méltóságunk romjait meg akarjuk őrizni. És mindenekelőtt: számomra maga a megtestesült felismerés, hogy a hazai liberalizmus hazug, rothadt, és minden lélegzetvételében idegen.

Köszönettel tartozom ezért Konrád Györgynek. Kívánok neki jó egészséget és még hosszú életet. Hogy minél több ember szemét nyithassa még fel a jövőben – úgy, ahogyan az én csipámat is felnyitotta ama bizonyos tíz esztendővel ezelőtti estén.

Balogh Gábor

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr975193840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peanuthead 2013.04.03. 21:42:48

Talán inkább:

"És akkor most jöhetne az adekvát rohadtzsidózás – de nem jön. Konrád ugyanis egész életében egyetlen tekintetben volt állhatatos és hűséges: cionistaként. Megingathatatlan híve Izraelnek, könyörtelen ellensége az antiszemitizmusnak és a nácizmusnak, a cionista kultúra lelkes gyámolítója. Egy derék cionista. És egy hitvány ember."

És akkor már zsidózni sem kell. Elvégre - minden öndefiniálási kísérlete ellenére - Konrád úr semmilyen szállal nem kötődik a judaizmushoz. Ő cionista, és nevezzük is annak.

Tiszteletem!

Zolcsi67 2013.04.04. 00:17:57

Őfelsége fizetett ellenzéke, ahogy az aczéli korszakban hívták.

Veridicus76 2013.04.04. 03:49:41

Jó írás, egy ponton azonban markánsan eltér a véleményem. Szerbia
ENSZ-felhatalmazás nélküli bombázása ugyanazon amerikai-cionista
geostratégiai játszma egyik fejezete volt, mint az iraki agresszió.
Kismillió alkalommal lett volna indokolt móresre tanítani Milosevityet és
bandáját, de a jenkik ezt nem tették meg, sőt, 1991-ben fegyverbojkottot
hirdettek a megtámadott fél (Horvátország) ellen, minden eszközzel
ragaszkodva a balkáni multikulti-bezzegállam (Jugoszlávia) fennmaradásához (naná, hiszen a titói vonal Moszkvához képest különutas volt),
kiszolgáltatva ezzel a megtámadottat az agresszornak. Ellenben 1999-ben,
amikor a rácok - meglehet, rájuk jellemző embertelenséggel - felléptek a
sajátjaik ellen már-már népirtást elkövető koszovói szeparatista albán
terrorizmus ellen (máig nem számoltak el több tízezer eltűnt koszovói
ráccal), no akkor villámgyorsan megindult az ENSZ-felhatalmazás nélküli
agresszió - sajnálatos módon Magyarország szolgai, a délvidéki magyarságot illető bárminemű garanciákat, illetve délvidéki, NATO-kötelékben végrehajtott magyar békefenntartói tevékenységet nélkülöző
közreműködésével. Az 1999-es agresszió gyakorlatilag eldöntötte a dél-
szerbiai Koszovó tartomány erőszakos elszakítását Szerbiától, aminek
hajmeresztő módon sok magyar is tapsolt, holott az ürügy - az etnikai elv
- a Magyarországból területeket kiragadó népek etnikai ürügyét erősíti
(magyar szempontból Koszovó felel meg az elszakított országrészeknek, a
koszovói szerbség az elszaktott országrészek magyarságának, a koszovói
albánság pedig az utódállami megszállóknak), ráadásul az ily módon
létrehozott, jellemzően szervezett bűnözésből (kábítószer,
szervkereskedelem) élő, muzulmán dominanciájú koszovói bábállam a
jenki-cionista érdekkör balkáni hídfőállása. (Ugyanezen édekek
érvényesítése miatt, a Fekete-tengeri kikötők és a délromán olajmezők
stratégiai fontossága miatt lett EU- és NATO-tagállam Bulgária, valamint a
fennállása folyamán eddig minden katonai szövetségesét hátba támadó
Románia. A jenki-cionista világ ily módon elfoglalta a Dél-Balkánt.)
Mármost tegyük fel a kérdést: helyeselhető-e egy jenki-cionista érdekű, főképp szervezett bűnözésből élő, a trianoni földrablás etnikai ürügyét erősítő
muzulmán bábállamocska létrehozása, illetve annak ENSZ-felhatalmazás
nélküli katonai előkészítése? A magyar és európai érdekű válasz nem lehet
kétséges. (Egyébként a Szerbia elleni agresszió kapcsán ne feledkezzünk el az akkori jugoszláv hadsereg al-dunai székely ezredeséről, a ma már nyugállományú Dani Zoltánról, aki azzal büszkélkedhet, hogy lelőtte a jenki-cionista érdekkör első, 1991-es iraki agressziója idején először bevetett Lopakodót. Dani Zoltánra minden magyar és minden jó, igaz európai büszke lehet.)
Bevallom, nem emlékszem Konrád ide vonatkozó 1999-es szövegére, de ha
ellenezte a bombázást, akkor - meglepő módon, zsigeri magyargyűlölete
ellenére - ismeretlen okból igaza volt. Egyebekben a szerzőnek igaza van,
Konrád egy patkány, rohadjon el ott, ahol van! A hasonszőrűekkel együtt.

Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló ! · http://www.youtube.com/watch?v=Fe_6EavXIwA 2013.04.04. 12:42:45

Konrád pontosan tudja, hogy a magyarok nagyrásze helyén kezeli, érdemei szerint személyét.

Ezért próbál valamiféle egyszemélyes hadseregként, személyes bosszútól vezérelve lerombolni mindent az országban, amit csak elér, minden fórumon amihez hozzáfér.

Magyarországot támadja, hitelteleníti, rombolja, hazugságaival.
Ennyi marad neki fontos mindösszesen az országgal kapcsolatban, ahol élünk.

Córeszmaci 2013.04.04. 14:17:51

@peanuthead:
Igen, ebben a pontosításban teljesen igazad van.

Balt 2013.04.04. 14:51:29

@Veridicus76: Hmm, elgondolkodtató írás, bár a "jenki-cionista" nekem valahogy antagonisztikus a "muzulmán bábállammal".

Ennél prózaibb oka van, hogy én is aláírtam a NATO-bombázások elleni petíciót (a vajdasági személyes, rokonsági érintettségen túlmenően):

Voltaképpen nincs vita köztünk, én is inkább szomorú vagyok: Koszovó kiválásával talán az egyik utolsó alkalmat (precedenst) is elvesztettük arra, hogy a Vajdaság (vagy egy része, mondjuk szűkítsük a minket érdeklő vajmagyarságra) legalább valami (egykor már megélt) autonómiát nyerjen.

Elnézést, "önidézet" egy itteni kommentből:
srbija.blog.hu/2012/05/05/del_tirol_az_akarat_diadala_olvasoi/fullcommentlist/1#c16585144

bár az a poszt nem Koszovóról szól, nem minden tanulság nélküli.

Ja, egyébként +1 a posztnak.

Veridicus76 2013.04.04. 17:19:17

@Balt: Ó, a jenki-cionista konglomerátum, ha érdekei úgy kívánják, a koszovói albánoknál sokkal húzósabb muzulmán irányzatokat is támogat, Szaúd-Arábia például az arab térségben az egyik legfontosabb szövetségese. A jenki-cionista érdekkört csöppet sem zavarja az iszlám koszovói változata, sem a szervezett bűnözés, mert a patronálásért cserébe biztos hídfőállást kapott a Balkánon.
A "Vajdaság" kifejezést kerüljük, ez a Délvidék rác megszállású részeinek rác elnevezése, pontosabban annak magyar tükörfordítása. Délvidékről van szó. Ami az ottani magyar autonómiát illeti, ahhoz kellene a délvidéki magyarság egységes és határozott akarat is. Sajnos ez hiányzik, és esély sincs az akaratképzésre, hiszen a jelenlegi kulturális kvázi-autonómia, amivel kiszúrták a szemüket (és megerősítették a VMSZ egyeduralkodó helyzetét), jó időre ellehetetlenítette a komolyan vehető, valóságos, területi és kulturális autonómia ügyét. :-(

Balt 2013.04.04. 18:48:13

Fene tudja. Számomra nem egyértelmű, hogy Koszovóval akkora vásárt csináltak (ha ugyan ez volt a szándék), egészen a közelmúltig ott volt nekik a sokkal jobb (geo)politikai pozícióban lévő Görögország (hogy a törökökről nem is beszéljünk), igaz, épp a vallás miatt talán nem egyértelmű elkötelezettséggel. Az isten háta mögötti Koszovó csak akkor érdekes, ha kifejezetten a szerbek (oroszok) orra alá akarnak borsot törni.

Igazad lehet a Vajdaság kifejezéssel kapcsolatban, de hát a "vajmagyarok" is ezt használják magukra, a Délvidék meg sokkal inkább meghatározhatatlan földrajzi egység, első blikkre a Drávaszöget mindenképpen beleérteném, de talán a Muravidéket is, vagy adott esetben Szlavóniát. OK, akkor maradjunk Bácska-Bánátnál, bár utóbbit hosszában is határ szeli ketté...

Autonómia, vagy a szerbiai magyarság helyzete, ugyanonnan (szintén egy rögtönzött, de remek olvasói poszt):

srbija.blog.hu/2012/04/25/vajdasagi_magyarsag_fogyatkozasanak_megallitasa_olvasoi

Pardon, ha ismerős! :)

Veridicus76 2013.04.05. 11:26:45

Koszovó pontosan az oroszokkal folytatott geopolitikai játszama miatt fontos hídfőállás, a Moszkva felé nyitott Szerbia gyengítése elemi jenki-cionista érdek volt és maradt. A görögök ebből a szempontból kevésbé érdekesek, Törökország meg inkább az iszlám magterülete miatt volt fontos, persze az elmúlt bő tíz év ottani változásai miatt főnek a fejek az Óperencián túl.
Délvidék valóban a Bánságtól a Muravidékig terjed történelmileg és földrajzilag, sajnos Trianon kényszerű elnevezésbeli megkülönböztetéseket is bevezetett (pl. a Felvidék vagy a Kárpátalja név sem volt korábban ismeretes.) Ha szabatoak akarunk lenni, akkor a rácok által megszállt országrész Dél-Bácskát, Nyugat-Bánátot és a Szerémség nagyobb részét fedi le, csak ezt körülményes így felsorolni. :-) A Vajdaságnál mindenesetre bármi jobb, a délvidéki magyarok vajdaságozása az identitás gyengülésének szomorú jele, akárcsak a Tito (a magyarok tízezreit lemészároltató Tito!) iránti meglehetősen erőteljes nosztalgia. Nem egy magyar családnál láttam naiv festők által elkövetett Tito-portrékat fityegni a falakon. :-(
A hivatkozott blogbejegyzés fontos gondolatokat feszeget, szerintem a feladatok javának elvégzésére kimért 3-4 év igencsak optimista becslés, de el kell kezdeni a munkát. A délvidéki EMI-táboroknak ez volt a céljuk, de ezt jó iőd ellehetetlenítették a rácok (tegyük hozzá, a VMSZ cinkos kollaborációjával), olyannyira, hogy ma már az október óta fogságban sínylődő, koncepciós perrel fenyegetett temerini, adai és óbecsei hetek ellen összekalapált gyalázatos vádiratban a vádak erősítését szolgálja, hogy a magyar fiúk némelyike közreműködött a szervezésben... Sajnos a VMSZ - akárcsak az RMDSZ - az egészséges szeparálódás helyett a multikultit erőlteti, márpedig ebben a felállásban ez csakis a meglehetősen vitális és kellően erőszakos többségi nemzet felülkerekedését eredményezheti. Minden porcikám kívánja és létfontosságúnak tartja a magyar autonómiákat, de meglehetősen szkeptikus vagyok ezek megvalósulását illetően. Nincs hozzá elég szilárd identitás, ebből következően hiányzik az adott közösségek akarata, amiből az is következik, hogy még egy következetes és tökös budapesti kormány (ami ugyebár kapásból hiányzik) sem tudnak ebben előre lépni, hiszen Budapest nem követelhet semmit az érintett magyar közösségek helyett. Még a székelyföldi autonómiára sem látok belátható időn belül esélyt, mert amíg székely nagyvárosokban a létező román jogszabályok adta lehetőséget sem használják ki, és senkit nem zavar a román feliratok nyomasztó kizárólagossága, addig azt látom, hogy nincs valós és elemi erejű közösségi igény rá. Felvidékről ne is beszéljünk, ott kétségbeejtő az asszimiláció és a kollaboráció aránya.

abwehr 2015.07.17. 09:56:20

Egy kis Übermensch-tudat idézet
KOHNrád Györgytől:

"A zsidók nem lesznek utcaseprők, mert a sok évezred alatt felhalmozódó intellektuális tőke tovább öröklődik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínűleg intelligenciánk természetét is összeadjuk abban a génkoktélban, amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez, és bárhol működtethető"

Megjegyezném még, hogy Koszovó elszakítása Szerbiától inkább arra a jövőben bekövetkezhető eseményre emlékeztet, hogy a cigányok túlnépesedve elszakítanák Szabolcs és BAZ megyét Magyarországtól

MTA rendes tagja 2015.07.22. 10:06:52

Konrád Györgyöt egyszer láttam élőben, Szigligeten sörözött a patkányfajzat.

Szőcs Zoltán a Hordót a sajtónak című kötetben (Hunnia Kiadó, 1992) zseniálisan jellemezte Konrádot, a sokat szenvedett nép fiát, aki a Kádár rendszerben is annyira üldözött volt, hogy Amerikában tartott egyetemi előadásokat, aki szerint mindenkinek szabad úgy gondolkodni, ahogyan ő, aki szigorú szankciókat követel azok ellen, akik nem úgy gondolkodnak, ahogy ő, mert azok nyilasok, fasiszták, aki utálja a nemzeteket (egyet kivéve), és akinél jobban senki sem tudja elemezni, rendszerezni a magyarság bűneit.

2015.08.24. 04:49:01

Liszt Ferenc:
"El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között zsidók laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az állandó szociális láz kérdése."

Petőfi Sándor:
"Dicsekedés nélkül szólva, a legnagyobb emberbarátok egyike vagyok s tisztelem, becsülöm a zsidókat, de már a kocsmákból csak kikergetném őket pokolig, mert a mi ronda, csak ronda az, hiába!"

Széchenyi István:
"A zsidókat felszabadítják, Magyarország az ő birodalmuk lesz, az új Paradicsom négy folyóval, három heggyel és a kettős kereszttel. És az Apokalipszisben én, szerencsétlen, főszerepet játszom."
süti beállítások módosítása