diallo-600x653.jpgAbban a „szerencsés" helyzetben volt részünk, hogy tévén keresztül tekinthettük meg a szerda esti Újpest-Fradi Magyar Kupa derbit. Bár, utóbbi kifejezés eléggé barokkos arra a párharcra, amelyet a két legnépszerűbb magyar csapat vívott egymással.

A meccset együtt néztük meg, egy újpesti és egy Fradi szurkoló. 10 évvel ezelőtt végigordítottuk volna a 90 percet, jó eséllyel negyed óránként borítva egymásra az asztalt. Ma este alig emeltük fel a hangunkat. Csöndben voltunk. Döbbent csöndben. Csak néztünk egymásra, és nem akartuk elhinni, amit a képernyőn látunk. Hogy ott huszonkét embernek ennyire minden mindegy, ennyire le van szarva – ennyire le vagyunk szarva. Amit láttunk, az az NB II keleti csoport szintje. Ezek a játékosok azt is érdemelnék - de ez a két csapat nem. 

Simon Tibor vagy Szusza Ferenc valószínűleg könnyezve nézte volna végig azt a színvonaltalan borzalmat, amit ez a két örök rivális, patinás csapat produkált. Valaha a lilák és a zöldek összecsapása rangadó volt, heroikus ütközetei egy örök háborúnak, amelyben a nemzet legjobbjai mérték össze tudásukat. A győzelem mennybe emelte, a vereség pokolra taszította a játékosokat. Amit most láthattunk, az két unott sereg hadgyakorlata volt vaktöltényekkel.

A Lilák ma diadalt arattak, de győztes itt nem volt. Ezen a meccsen csak vesztesek voltak: mi szurkolók, akiket arra kényszerítettek, hogy ezt a szív nélküli színvonaltalan alibi focit végignézzük. Pezsgőt senkinek sincs oka bontani. Nem fieszta ez, hanem halotti tor. A ravatalon a magyar labdarúgás fekszik, legfeljebb az emlékére lehet felhajtani egy Mátyás keserűt.

Azok a mezek, azok a színek, amelyek nemzedékek sorának jelentették A csapatot – a mai focistáknak már csak olcsó bohócjelmezek egy farsangi bálon, ahol éppen fradistának, vagy újpestinek öltöztek. Milyen Ferencváros az, ahol egy vesztes derbi után a „tősgyökeres magyar" focisták gyáva patkányként spriccelnek be az öltőbe, és milyen csapat az, amely egy rövid köszönetre sem méltatja azokat a zöldeket, akik voltak olyan fanatikusok/hülyék, hogy a decemberi zimankóban is elmentek a megyeri úti katlanba, és még pénzt is adtak ezért a másfél órányi lélektelen szargereblyézésért. A híres Fradi-szív ma este csak a fekete Diallo-ban dobogott, láthatóan egyedül őt borította ki a vereség, még percekig zokogott a pályán. A kis mali csatár ugyan nem nagyon tud focizni, de legalább akar. És ezzel rohadtul egyedül volt ma este.

Ne sírj, Ulysse, te hamarosan úgyis tovább állhatsz egy nyugati klubba. Mi maradunk, de már bőgni sincs kedvünk ezen az egészen. Egy szar vígjátékhoz nem illenek a könnyek. Elég ide egy köpés is.

Balogh Gábor

Jurenkó Ferenc

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr315676135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zolcsi67 2013.12.04. 22:32:06

Ez itt a baj...az egész magyar "labdarúgással". UTÁLNAK FOCIZNI!

Bemmennek a munkahelyükre (stadion), letudják a munkaidejüket (2x45 perc) úgy-ahogy, zéró motiváció.

Veridicus76 2013.12.05. 01:09:36

Kispest-szurkolóként mélyen átérzem ezt az élményt. Dettó.

Veridicus76 2013.12.05. 01:12:35

És ez a "motiváció" bukott gigantikusat Bukarestben.
És a kis faszszopó celebecskék máig nem értik, hogy miért gyűlölte meg őket egy ország.
Mert van az a pénz, amiért a zselésfejű majom (Dzsudzsák) elviseli, hogy rendőri felügyelettel kell edzenie (Dagesztán, ugye), de ha ennek töredések meglegyinti a bukaresti alibizés után, akkor van pofája vernyákolni.
Gerinc, tartás, hitz, élni-halni a csapatért, a klubszínekért, a hazáért - ez ma nem trendi.
Hajzselé meg celebkedés. Az trendi.
Valóban csak a köpés marad.

Veridicus76 2013.12.05. 01:13:27

Töredések = töredéke.
Bocs.
Mérgesen elütöm néha a betűket.

gabesz7004 2013.12.05. 08:27:03

Mindenhol ez van sajnos. De a játékosokat szidjátok, vagy ne csak őket, ugyanis a fejétől bűzlik itt is a hal. Amit a klubok tulajdonosai és/vagy vezetői megengednek, pont annyit engednek meg maguknak a focistáknak nevezett nímandok. Nincs klubhűség, tele idegenekkel minden csapat, amivel viszont a normális szurkolók nem hajlandók azonosulni, így szépen otthon maradnak a tv előtt és biszem-b@szom focit néznek kényelmasen a fotelben. A szövetség futball és szurkolóellenessége az egeket veri, de már az ultrák is mintha feladták volna a harcot, hogy végre ismét a szurkolókért játszanak. Tömören, röviden sz@r az egész! :(

gabesz7004 2013.12.05. 08:28:02

Bocs, kimaradt egy NE a De és az a közül.

arizmendi 2013.12.05. 13:07:06

Simon Tibornál volt vagy kétszáz jobb fradi játékos, akit említhettél volna. Kb. ugyanaz volt igaz rá, mint Diallora, csak 20 évvel ezelőtt. Szuszához egész egyszerűen nem mérhető...