A szeptember egy kis január, túl az év felén. Újra araszolunk a dugóban, újfent megfogadtunk - ki-ki vérmérséklete szerint - valami fontosat, jobbat, hogy aztán pár hónappal később, januárban feltegyük magunknak ugyanezeket a kérdéseket.

fesztial.jpgAhogy idősebbek leszünk - előbb húsz, aztán huszonöt, majd a harminc év - egyre többször tör ránk az egyedüllét roppant szabadsága, vagyis annak minden terhe. Mert bár a szeptember az újrakezdésé kellene, hogy legyen, valójában a rendszerváltás permanens szétesésének korosztálya(i) számára az ősz első hónapja semmiben sem különb az év többi részétől. Legfeljebb egy picit többet dolgozunk.

De miért is, de minek is?

Elidőztünk a huszonévek önfeledt felelőtlenségében, szorgalmas munkával hitettük el magunkkal: felnőttek vagyunk, holott elképzelésünk sincs arról, hogyan töltsük meg az életünket, ha nem is tartalommal, de legalább egy kis értelemmel. És igen, harmincasként, negyvenesként sokunk semmivel sem él különb életet, mint azt tette huszonegykét évesen az egyetemi kocsma félhomályos sötétségében, világmegváltó hangulatában, az időből kiesve.

Másfél évvel ezelőtt azon keseregtünk, hogy soha ilyen kevés házasság nem volt, hogy az otthonok felében nincs gyerek, hogy minden nyolcadik magyart nem vár otthon senki, hogy szinte már természetes az, ha egy negyvenen aluli ember magányos, párdon: szingli.

A száraz statisztika persze nem mutathatja meg az egyén, vagyis a mi felelősségünket. Hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie. Hogy miért futunk el a felelősség elől, hogy miért akarunk mindig "jobbat" keresni, hogy miért menekülünk a másik legkisebb hibáját is óriásira nagyítva a párkapcsolatainkból, mondván mindig van jobb, szebb, érettebb, türelmesebb. Holott csak belőlünk hiányzik az a plusz, hogy végre ki merjünk lépni és merjünk egyszer dönteni.

Miközben a belénk, vagy talán inkább magunkba sulykolt bizonyossággal pazaroljuk el az éveinket, a lehetőségünket arra: ne legyünk egyedül, teljesítsük be az életünket. Egymást és magunkat győzködjük arról az esti sör mellett: családot akarok, de miből?

Lehet, holnap már nincs is munkám, de ha van is, abból én sem élek meg, felelőtlenség lenne gyereket vállalni.

Ezt hallanák a déd- és nagyszüleink, menten le is fordulnának a hokedliről.

Mutogatunk kifelé, mutogatunk hátrafelé: "rossz volt a minta", "ezt hoztuk otthonról", holott a magány társadalmát mi hoztuk létre: a rendszerváltás bizonytalansága, a ránk szakadt fogyasztói légkör és a jó magyar átok, az önpusztító depresszív lét életveszélyes egyvelegét mi teremtettük meg, és most nagykanállal habzsoljuk.

Happy vagyok, szabad vagyok, posztolom a Facebookra gyorsan, hátha még valaki el is hiszi. Talán még én magam is. Harmincvalahány évesen fesztiválhegyek, partyfotók, lehetőleg minél több lájkkal, kényszeredett vigyor az épp aktuális buliban, tök ismeretlen ágyvendég, kínos búcsúzás az ajtóban, és végül a pár pillanatig feltörő felismerés: a nagy büdös semmit hagyom hátra így.

Habzsoljuk az életet, holott már régen megfeküdte a gyomrunkat, amin az sem sokat segít, hogy a szomszéd asztalnál ugyanúgy görnyedezik tőle mindenki, bármennyire is szeretnénk dühödten felborítani.

Szeptember van. Véget ért a nyár, el kéne kezdeni tényleg élni.

Bazsó Bálint

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr636655135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.01. 15:30:01

A problémát abban látom hogy a "korszellem" milyen erősen a család ellen dolgozik. A médiában (pl. reklámok) mindenhol úgy van ábrázolva a gyerek, mint egy tehertétel.

Már maga amikor gyereket vár valaki, a magyar nyelvben azt terjesztették el, hogy "terhes", pedig lehet az is mondani hogy állapotos, ami az áldott állapot kifejezésből származik.

"Lehet, holnap már nincs is munkám, de ha van is, abból én sem élek meg, felelőtlenség lenne gyereket vállalni.

Ezt hallanák a déd- és nagyszüleink, menten le is fordulnának a hokedliről."

Nagyon egyetértek, de ezt egy kicsikét ki lehetne fejteni, hogy miért fordulnának le. Nyilván az egy teljesen más világ volt, amit nem könnyű közvetíteni, de mégis, talán nem lenne tanulság nélküli megidézni kicsikét.

"a magány társadalmát mi hoztuk létre: a rendszerváltás bizonytalansága, a ránk szakadt fogyasztói légkör és a jó magyar átok, az önpusztító depresszív lét életveszélyes egyvelegét mi teremtettük meg, és most nagykanállal habzsoljuk."

Ez nagyon így van, ez ellen pedig csak _hittel_ és pozitív hozzáállással lehet küzdeni.

Csak egy ötlet: kéne ilyeneket is csinálni, az N1 tv megkérdezhetne pár embert. Nem hiszem hogy sokba kerülne, csak a megfelelő idős házasokat kell ismerni hozzá.

www.youtube.com/watch?v=nbzEBV25vo8

Ti mit szóltok hozzá? Szerintem jó ötlet lenne. Lehetne sorozatot is csinálni, mi a sikeres házasság titka, a sikeres család titka (interjú egy vagy több nagycsaláddal).

Íme így kezdődik egy sikeres nemzeti radikális szubkultúra fölépítése. Olyan embereket bemutatni, akikkel lehet azonosulni, akik egyek közülünk. pár perc, a hosszúság csak unalmat szül. Lehet hogy még az MTV is bemutatná, az tényleg szemétség lenne ha egy ilyen mondanivalójú filmet visszautasítanának szerintem. Persze ha visszautasítják, abból is lehet tőkét csinálni stb. ("a film amit még az MTV sem mert bemutatni").

Dzsentrisvihák 2014.09.01. 15:54:45

Azt rohadt könnyű mondani, hogy csak duma, hogy nem tudom eltartani a kívánt családomat, és magamat se, de ha egyszer ez a szomorú realitás, akkor mégis, miként varázsoljak másikat? Gondolj-gondolj, és majd hirtelen faszább lesz?

Nagyszüleink idejében ott volt a család, a több, egyazon háztartásban (de minimum azonos településen) élő generáció, akik segítették egymást, az életben maradáshoz szükséges dolgok minimum felét pedig megtermelték otthon.

Ezt én, akárhogy akarom, nem tudom reprodukálni, fél országnyira a szülői otthontól, mert arrafelé még annyi meló sincs, mint Budapesten; kényszerből befogott pofával, mert fizetésemelést hogy merjek kérni, amikor annál sokkal kevesebb "vétségért" is kirúgják az embert, mondván "száz másik vár a helyedre", és tényleg...

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.01. 17:29:43

@Dzsentrisvihák:
Helló Svihák!
Mi van veled?

Írtam egy cikket az irányra, az alá írd meg mi a helyzet.

Krisz11 2014.09.01. 19:54:28

A poszttal kapcsolatban: A mai világban az a baj, hogy el van húzva az emberek előtt a mézesmadzag. Régen is szegényen éltek, de tudták, hogy ez így is lesz életük végéig, úgyhogy nem agyaltak rajta. Manapság meg az ember vágyait a végtelenségig fokozzák. Nagyon sokan úgy gondolkodnak, hogy minek legyen családom, ha autóm, meg plazmatévém sincs. És inkább reménykedik, meg túlórázik, karriert épít, meg halogat. Csak családot nem alapít.

@Nemzetstratégia:
"Már maga amikor gyereket vár valaki, a magyar nyelvben azt terjesztették el, hogy "terhes", pedig lehet az is mondani hogy állapotos"

Vagy, hogy várandós, én mindig így mondom.

@Dzsentrisvihák:

"Azt rohadt könnyű mondani, hogy csak duma, hogy nem tudom eltartani a .. családomat, .. de ha egyszer ez a szomorú realitás"

A világban mégis a legszegényebb néprétegek szaporodnak a legjobban.

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2014.09.01. 22:17:34

Nagyon jópofa, weltschmerz-cel teli poszt. Most éppen megint Nick Hornby-t olvasok, aki elég hasonlókról kesereg, szóval nem feltétlenül a mi rendszerváltás által elkúrt k-európai nyomorunkról van szó (persze sorolhatnék még filmeket, regényeket szakajtószám), hanem egy világjelenségről, ami... Aminek a kifejtése semmiképp sem fér bele egy kommentbe.

csincsilla72 2014.09.01. 23:37:03

Déd- és nagyszüleink idejében nem volt fogamzásgátlás. Déd- és nagyanyáink egyedül sajnos nem állhattak meg a lábukon, a házasság volt az egyetlen opció, mert sem tanulni, sem olyan munkát vállalni, amiből családot tarthattak volna el, nem lehetett.
A szakajtónyi gyerek nem azért született, mert boldog örömmel tervezgették őket, hanem mert szegény asszonyoknak otthon csitt volt.
Kívánta vagy sem a nemi aktust, az bekövetkezett. És annak sokszor nagyon nem kívánt gyümölcse is.

lavór 2014.09.02. 06:57:37

Nem értem, miért a bizonytalanság? Ebben az országban, ahol a közmunkaprogram remek fizetéseket biztosít?

Aha, persze 2014.09.02. 08:53:59

@Nemzetstratégia:
"A világban mégis a legszegényebb néprétegek szaporodnak a legjobban."

Igen, de ennek oka a fogamzásgátlás hiánya. Az ösztönöket mindenki kiéli, de ők nem tudnak "védekezni" a nemvárt gyerek ellen.

Ami érdekes viszont, hogy mi (én is) milyen elégedetlenek vagyunk az életünkkel, míg a legboldogabbak a Dél-Amerikaiak, ahol hozzánk képest óriási a szegénység. Valaki írta is feljebb, biztos az az oka, hogy ők elfogadják, ez sose fog változni. Én még reménykedek, hogy az utam még visz "feljebb" is.

Nagyanyám szokta mindig mondani, úgyis meg lehet oldani, mindig lehet félre tenni. Milyen igaz, ha parizeres zsömlét ennék, több maradna.
De milyen életet tudnék a gyerekemnek biztosítani? Főleg a mai világban, ahol gáz ha nincs Iphone-od és ezzel akaratlanul a marketing által manipulált gyerekben frusztrációkat okozva. De ez a legkevesebb (számomra), úgy gondolom a gyerekemnek jó életet szeretnék, nem csak úgy "létrehozni", tehát olyan iskolába szeretném járatni, ami 2 tannyelvű, igényes legyen már a suliban is stb. Pénz, pénz, pénz....

Nzoltan 2014.09.02. 09:23:02

Én ott látom a problémát, hogy a fiatalság menekül a felelősség elől. A szüleik nem tanították meg a felelős gondolkodásra. Ezért olyan puhapöcsökkel van tele a húszas-harmincas éveit taposó generáció kiknek nagy része a saját életével sem tud mit kezdeni.
Végülis könnyebb folyamatosan bulizni, inni, drogozni.
Aztán meg jön a csodálkozás, hogy értelmetlenül elszaladt évek vannak mögöttünk.

Nzoltan 2014.09.02. 09:24:40

@Krisz11: Kariert, az 0bizony építenek. Mégis a nagy részük recepciós, boltieledó, ügynök, meg biztonsági őr lesz. Ha nem itt, akkor külföldön. Ez ám a nagy karrier!

Aha, persze 2014.09.02. 09:37:25

@Nzoltan: A társadalom felépítéséből fakadóan sokan lesznek bolti eladók, recepciósok, raktárosok, gyári munkások, mert ezekre is szükség van! Nem lehet mindenki diplomás. Ebből viszont nem lehet megélni Magyarországon, pláne gyereket nevelni. Ha pedig ez a réteg nem nevel gyereket, vagy csak egy része, máris a fiatalok 30%-ának nem lesz gyereke és ez nem feltétlen az ő hibájuk. Nem lehet elvárni, hogy szegénységben neveljenek már 2 gyereket, mert ez az elvárás. Nem kellene ítélkezni, pláne teljesen más helyzetből.

AK76 2014.09.02. 10:01:07

@Aha, persze: "Főleg a mai világban, ahol gáz ha nincs Iphone-od és ezzel akaratlanul a marketing által manipulált gyerekben frusztrációkat okozva"

stb..Nem az a gáz ha nincs ájfonra' pénzed,hanem az ha nem tudod megértetni a gyerekkel hogy a konzumidiotizmusnál NINCS gázosabb,és nincs reménytelenebbül szerencsétlen idióta,aki a reklámokban keresi a boldogságot,mert sem az elégedettséget,sem a boldogságot soha,egyetlen pillanatra sem hozza el egy árucikk birtoklása,akinek meg igen,annak sekélyesebb az élete mint egy lavór lábvíz.

A témára visszatérve,ha arra várnék hogy majd családot alapítok akkor ha megfelelő egzisztenciám lesz,meg plazmamercim,meg jacuzzim a nappaliban,akkor ezer évekig várhatnám a csodát,és gyanítom,mert ezt látom többeken,ha el is érném az áhított szintet,akkor sem csinálnék gyereket,mert akkor meg az stresszelne hogy bármikor elveszíthetem a kiharcolt jólétemet,az újkocsi-nyaralás-szórakozás szentháromságot,meg a FÜGGETLENSÉGET,és ezzel a kényelmet,mondom a KÉNYELMET...
Elbaszott,értéktelen,érzéketlen társadalomban élünk,a szent cél a szemétdomb teteje,meg a csillogó bóvli imádata.
Azt hiszem nem sokáig tart már a dőzsölés,ahogy elnézem lesz egy pár egzisztenciabuzi akinek rövidesen új hobbi után kell néznie.

tralalala 2014.09.02. 10:01:10

Hát igen, az utóbbi betonstabil tízezer évvel szemben most már olyan bizonytalan a helyzet, hogy felelőtlenség gyereket vállalni.

Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2014.09.02. 11:17:35

A szexuális forradalom ártott a nőknek, és ezt már nem lehet visszacsinálni. A nők testüket árucikké alacsonyították, és azóta minden nő homlokán ott fityeg egy láthatalan árcédula, ami fejezi ki, mennyit is ér az adott test gazdája pillanatnyilag a húspiacon. Férfiak sokkal jobban meg tudnak birkózni a kialakult helyzettel, mint a nők, mivel a Férfiak nem öregszenek, hanem az idő múlásával egyre érdekesebbé, vonzóbbá válnak. Nőből kifogyhatatlan készletekkel rendelkezünk. huffnagel.blog.hu/2014/05/25/a_feminizmus_aruva_alacsonyitotta_a_noket

mikka 2014.09.02. 11:21:36

Ez a probléma mindenhol a világon probléma. Ha az USA-ban csinálsz gyereket ott is ugyan ez a nóta. Miért vállalna más felelősséget a gyerekedért? Ha gyereket csinálsz, tartsd is el. Ez a normális, ha nem futja gyerekre, ne csinálj.

Fejesrob 2014.09.02. 11:56:02

Szépen visszacsap az ostoba üzleti alapú liberális társadalomszaggató propaganda.

Még jó, hogy egyedül, egy kis lakásban önálló háztartásban nem élsz meg. Ez az átlagra nézve Magyarországon soha nem is volt igaz, mégis ez a média és reklámok által sugallt ideál. Aztán ha belekötsz, jönnek a kereszténységgel, orbánozással és hasonló baromságokkal.

Szépen össze kell költözni a szülőkkel, nagyszülőkkel egy szép nagy házba, meg kell tanulni velük együttélni és nem bebaszni a nagyszülőket, szülőket a lehető legkorábban egy otthonba a lakásért.

Nem tudom az olyanokat sajnálni, akik elköltöznek otthonról, majd orbánoznak, hogy nem tudnak lakást és autót venni az érettségijükkel, vagy a szar semmire sem jó diplomájukkal.

steery 2014.09.02. 12:05:18

Mások szeretete felelősséggel jár az irányukban. Ha látom, értem és tudom, hogy a jelenben nem megfelelőek az anyagi körülményeim a család alapításhoz, és bölcs előrelátással azt is tudom, hogy belátható időn belül ez nem fog megváltozni, javulni, akkor nem csinálok gyereket és inkább élek egyedül. Ha szeretem a párom és a gyerekem, és tudom, hogy szegénység és sanyarú sors várna rájuk, amin nem tudnék segíteni, akkor inkább ne is legyenek. Jobb ha nincsenek, mintha vannak és évekig nézhetem a sanyarú életüket, amiért felelősséggel tartozom. És ami garantáltan tönkreteszi őket is, engem is, a családot is, és a végén csak az egymás iránt érzett elutasítás és gyűlölet marad (amire sok millió példát látunk magunk körül).
Szerintem aki szegényen családot csinál és ezzel nyomorra ítéli a családtagjait, az vagy hülye vagy nem szereti őket. De felelőtlenül és gyűlöletből családot alapítani - az meg milyen elfajzottság?

randomuser1 2014.09.02. 12:20:49

az ember lassan felülkerekedett a biológia lét szintjén és önálló személyiségként a viszkető génjeit kordában tartva, a szaporodási kényszeren túllépve mindenféle örömök után néz. nem tom hibáztatni azt, aki aszonnya, nem akar egy partner, gyereket egy életen át, mert semonogámak nem vagyunk se a gyerek nem örömforrás. a lekvárosplacsinta, a bulik, a jó csajok egy izgalmas film, az igen, de a gyerek, az kurvára nem, az egy kis zsarnok, ami megöli benned az embert, szolgává tesz a kegyetlen biológia reprodukciós gépezetben.
asse értem, mikor ma, a mostani népesség mellett is kurvára kevés az elvégzendő meló, minek szültök még több unatkozásra kárhoztatott entitást?

Fejesrob 2014.09.02. 12:21:00

@steery: Persze, ja, de lehet egy anyaghibás gumi és máris ott van.

randomuser1 2014.09.02. 12:34:51

@steery: igen, te onnan fentről, a civilizált összkomfortos életedből ezt így látod, de hidd el, a macska se vágja, milyen ciki, h a szezononként tucat kölyök tizede se éri meg a felnőttkort, bezzeg az elefánt, az legfeljebb kettőt csinál összesen, de azt jól ellátja felnőttkoráig...

erol 2014.09.02. 13:27:33

@Emmanuel Goldstein: Ez jó: a gyerek nem örömforrás viszont a lekváros palacsinta igen. Hány éves vagy? 5?

Aha, persze 2014.09.02. 13:36:21

@tralalala: "Hát igen, az utóbbi betonstabil tízezer évvel szemben most már olyan bizonytalan a helyzet, hogy felelőtlenség gyereket vállalni."

Már többször elhangzott, de akkor még egyszer a kedvedért. Régen nem azért csináltak 10+!!!!!! gyereket, mert milyen jó a nagy család. Hanem, mert nem volt fogamzás gátlás, nameg a 10+-ból 2-3 érte meg a felnőtt kort. A régi idők gyerekei (sőt elég a nagymamáimra gondolni) elég durva életet értek. Nem szerették őket, 10 évesen már dolgoztak, a pénzt elvették tőlük (és nem, nem feltétlen okos dolgokra költötték).

És ahogy Steery is írta, ha felelősen gondolkodsz, nem hozol senkit olyan helyzetbe, hogy nélkülöznie kelljen.

@AK76: Aha, értesd meg egy tizenévessel, hogy az amit mindenki akar a suliban (telefon, ruhák, pénz bulira) az mind mind hülyeségek, mindenki hülye, csak a mi családunk nem, úgyhogy te ne akard ezt! Ha megérti (90% hogy nem fogja, mert tinédzser), akkor kiközösítik, nem lesznek barátai --> komplexusok

"ha megfelelő egzisztenciám lesz,meg plazmamercim,meg jacuzzim a nappaliban,akkor ezer évekig várhatnám a csodát"

Bármilyen hihetetlen, de akik nem vállalnak gyereket nagyobbrészt, nem erre várnak, hanem arra, hogy egyáltalán maradjon hónap végén valami a fizetésükből és nem nem a milliomosokról, diplomásokról beszélek, mert belőlük van kevesebb.

@Fejesrob: "Szépen össze kell költözni a szülőkkel, nagyszülőkkel egy szép nagy házba, meg kell tanulni velük együtt élni és nem bebaszni a nagyszülőket, szülőket a lehető legkorábban egy otthonba a lakásért"

Bárhova nézek a szülő/gyerek (pláne nagyszülővel) együttélés egy bizonyos kor után már nem működik, felnőttként nem hagyod magad irányítani, hiszen felelősségérzet kell vállalnod önmagadért, de a szülő szemében, a gyereke vagy és nézeteltérés esetén szerintük engedelmeskedned kell, ezért már csak konfliktus van. Mert (már) mindenkinek van akarata. Régen meg az volt, hogy a legidősebb férfinak volt igaza (néha a legidősebb nőnek) és aki nem alkalmazkodott jól elverték. Vissza a középkorba, sok sikert.

randomuser1 2014.09.02. 14:15:03

@erol: tökmindegy mennyi idős vagy, az számít, hiszel-e a mesékben :)
úgy tűnik, te olyan rendes ember vagy, aki bele se gondol abba, ami történik vele, csak papagáj módjára szajkózza az évezredes doktrínákat.

Dzsentrisvihák 2014.09.02. 14:48:19

@Krisz11:

Nyilván, csak hogy én nem egy putriban tervezem fölnevelni a gyerekeimet, de nem is száz porontyot óhajtok a világra termelni a segélyért, ha nem gond.

randomuser1 2014.09.02. 15:02:47

amúgy az úr aszonta, szaporoggyunk és sokasoggyunk, szal a szinglik mehetnek a gyehennyába meg salala, bezzeg a rendes keresztények, azok mind naccsaládosok.

erol 2014.09.02. 15:05:14

@Emmanuel Goldstein: Szerintem nem szajkóztam semmit papagáj módjára, csak viccesnek találtam a gyerek vs. palacsinta összehasonlítást. Ne vállalj gyereket, ha nem akarsz. No problem.

randomuser1 2014.09.02. 15:20:14

@erol: kifogásoltad azt a gondolatot, h a gyerek, az nem öröm, hanem komoly kihívás az élet minden területén, az a gond.
amúgy én nem szeretem a lekváros palacsintát, csak a húsosat, esetleg túrós-kaprosat, kevés cukorral.

erol 2014.09.02. 15:54:40

@Emmanuel Goldstein: Kinek a pap, kinek a papné. Nekem speciel örömöt okoz a gyerekem (anyagilag sem okoz gondot), de megértem ha valakinek ez nem működik. Bár szerintem túl van aggódva ez a dolog. (Jajistenem mi lesz ha nem tudok neki venni elektromos fogkefét!?)

randomuser1 2014.09.02. 16:10:36

@erol: pontosan, egyéni döüntés kérdése, ha az aember a társadalmi elvárásokat figyelmen kívűl tudja hagyni...
mindig arra gondolok, ha lenne gyerekem, egy mérettel olcsóbb autó, nyaralni csak gyerekbarát helyre, napi rendszerességgel olyasmivel kell töltsem az időmet amit nem tartok hobbinak, nincs éjszakai kimaradozás, aztán, ahogy nő, az életminőségem egyre rosszabb, koránkelsz a suli miatt, bár te tízre jársz melózni stb..
plusz a fix kapcsolat egy random választott nővel, akit el kell viselj egy életen át a szent gyerek miatt, szülés után a külseje se válik előnyére, lemarad a karrierrépítésben, stb de te hosszutávú projektet vállaltál, maradsz mellette, az életednek már nem vagy ura, valaki másnak áldozod magad...
nekem ez nem pálya, annál is inkább, h a nyereség oldalon nem látok semmit. ha egyszer igényem lesz rá, majd büszke leszek a szomszéd vagy valamelyik lúzer haverom gyerekére, praktikusan az is ugyanannyit ér...
süti beállítások módosítása