Az utóbbi hetekben tetőfokára hágó, a kárpátaljai magyar intézményeket, közösségeket létében fenyegető, állami szintre emelt ukrán sovinizmus nem csak az ország kisebbségeit veszélyezteti. A szavakban "a dicsőséges Ukrajnáért" oly bőszen harcoló szélsőséges nacionalisták valójában hazájuknak is legalább olyan veszélyes ellenségei, mint az elüldözésre, vagy asszimilálásra szánt nemzetiségeknek - írja kárpátaljai vendégszerzőnk, aki az ukrán sovinizmus mélyre nyúló történelmi gyökereire is rámutat. 

Már több mint hat éve, hogy a dicsőséges Majdan eredményeként élvezhetjük az egymást váltó ukrán nacionalista kormányzatok rettenetesen nemzetiségbarát ténykedéseit. Igaz, már korábban, a Juscsenko-érában Vakarcsuk oktatási miniszter ugyancsak földbe akarta döngölni a kárpátaljai magyar oktatási rendszert. S amióta csak létezik önálló Ukrajna, azóta léteznek az időnként hatalomra kerülő nacionalista kormányoktól is szélsőségesebb, nagyhangú, erőszakos ukrán nacionalista szervezetek is. És noha messze nem minden ukrán oszt soviniszta nézeteket, a nacionalista szervezetek, illetve kormányzatok kétségtelenül létező társadalmi támogatottsága azt bizonyítja, hogy a többségi nemzet egy nem kicsiny rétegébe mély gyökereket eresztett a sovinizmus fája, mely sötét árnyat vet Ukrajna nemzetiségeire, így ránk, kárpátaljai magyarokra is. A függetlenség kikiáltása óta eltelt 29 év nacionalista megnyilvánulásai alapján pedig elkészíthetjük az ukrán soviniszta jellemrajzát.      

Mint minden szélsőséges, ő sem tekinti fontosnak demokratikus értékeket. Ezt jelzi az a tény is, hogy az ukrán államépítés fontos lépcsőfokának tartja az 1939-ben német bábállamként kikiáltott kérészéletű Kárpát-Ukrajnát, és pozitív történelmi személyiségként tekint ennek vezetőjére,  Avgusztin Volosinra, aki – mint tudjuk – posztumusz megkapta az Ukrajna Hőse címet. Pedig a dicsőséges Kárpát-Ukrajnában betiltották a magyar és a ruszin újságokat, társadalmi egyesületeket, pártokat, sőt csak Avgusztin Volosin ukrán nacionalista pártja létezhetett, a rezsim vélt vagy valós ellenfeleit pedig tárgyalás nélkül hurcolták el a hős szicsovikok (Volosin rezsimjének fegyveres különítményesei) a Rahóhoz közeli Dumen-havason kialakított koncentrációs táborba. Vagyis Kárpát-Ukrajnában felszámolták a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, bevezették az egypártrendszert, és politikai okokból börtönöztek be embereket. Mindez ékesen bizonyítja, hogy a polgári szabadságjogok szinte mindegyikét felszámoló Kárpát-Ukrajna minden volt, csak nem jogállam. Ez egy egypártrendszerű, nacionalista diktatúra volt. És minek nevezhetjük egy diktatúra vezetőjét? Természetesen diktátornak.

Tehát a független Ukrajnában nemzeti hősnek tartanak egy diktátort, az ukrán államépítés fontos lépcsőfokának minősítenek egy nacionalista diktatúrát, s egy diktatórikus állam kikiáltását ünneplik meg évente Huszt mellett, a Vörös mezőn.

 

ukran_sovinisztak_02.jpg 

És madarat tolláról… Amikor az új, nacionalista oktatási törvény értelmében négy kasztba sorolták Ukrajna különböző nemzeti közösségeit, akik különböző mértékben és különböző szinteken, vagy épp egyáltalán nem folytathatják tanulmányaikat az anyanyelvükön, ezzel kimondták, hogy legalábbis ezen a téren nem minden ember bír azonos jogokkal. Vannak első osztályú állampolgárok (az ukránok), másodosztályú állampolgárok (a krími tatárok), harmadosztályú állampolgárok (európai uniós anyaországgal rendelkező kisebbségek) és negyedosztályú állampolgárok (az oroszok. Ukrajnát tehát mindezek fényében már nem lehet jogállamnak nevezni. És azért sem, mert vezetői megsértik, semmibe veszik az anyanyelvű oktatáshoz való jogot minden megkötés nélkül minden állampolgár számára garantáló ukrán alkotmányt és az Ukrajna által is aláírt nemzetközi egyezményeket. A nemzetiségi iskolák fokozatos elukránosítása, illetve az anyanyelv használatának a drasztikus lekorlátozása pedig – melyek a nacionalista oktatási törvényből, valamint az ugyancsak soviniszta nyelvtörvényből következnek – ékesen bizonyítja, hogy

Ukrajnában most már egyértelműen a nemzetiségek asszimilálására, a nem ukrán nemzeti közösségek felszámolására törekednek.

 

ukran_parlament.jpg

 

Szín ukrán Ukrajnát akarnak teremteni, s ebben is van történelmi előképük, a II. világháború alatt ténykedő nacionalista partizánhadsereg, az Ukrajinszka Povsztanszka Armija (Ukrán Felkelő Hadsereg), röviden az UPA. A ZUPA és az OUN (Organizacija Ukrajinszkih Nacionalisztiv), vagyis az Ukrán Nacionalisták Szervezetének ugyanis szintén hasonló céljaik voltak, ezért 1943-ban elhatározták a volhíniai lengyel kisebbség fizikai megsemmisítését, s lengyel történészek kutatásai szerint le is gyilkoltak 110-130 ezer lengyelt, döntő részben egyszerű falusi lakosokat. A varsói Szejm teljes joggal minősítette népirtásnak a genocídiumot, hozzátéve: a lengyel polgári ellenállás katonai szárnyát képező Honi Hadsereg válaszcsapását, 20 ezer ártatlan ukrán értelmetlen lemészárlását sem lehet elbagatellizálni. Volhínián kívül pedig Galíciában is lengyelellenes atrocitásokat követett el az UPA. És ezt a tömeggyilkos UPÁ-t magasztalják most az ukrán nacionalisták, akik finomabb módszerekkel, de ugyanazt akarják elérni, amit szellemi elődeik.

 És itt válik nyilvánvalóvá az ukrán nacionalista következő jellemvonása – ami, persze, példának okáért a román nacionalistákra is jellemző –: a más nyelvet beszélő, más kultúrájú, más történelmi gyökerekkel rendelkező nemzeti kisebbségek jogos nemzetiségi törekvéseinek az elutasítása, semmibe vétele. A kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteivel folytatott tárgyalásokon fülük mellett eresztik el az érveinket. Ők erőből akarnak politizálni, érdemi megbeszélések helyett ránk akarják erőszakolni az akaratukat. S mivel roppant módon zavarja őket, hogy kitartunk az alkotmányban is szentesített nemzetiségi jogaink mellett, új szintre emelték a politikai nyomásgyakorlást.

Az Ukrajna területi integritásáért teljes mellbedobással küzdő Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) – mely ott is roppant veszélyes szeparatizmust lát, ahol nincs – előbb a kárpátaljai gazdákat, kis- és középvállalkozókat segítő Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztő Központ ellen indított bűnvádi eljárást a szeparatizmus mondvacsinált vádjával. Majd az advent első vasárnapja utáni hétfőn – kedves adventi ajándékként – razziát tartottak a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, illetve az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ székhelyén, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KIMKSZ) ungvári központi székházában és Brenzovics László KMKSZ-elnök lakásán. Legutóbb pedig "hazaárulás, Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás” ügyében indítottak nyomozást, pusztán csak azért, mert a kárpátaljai Szürte község képviselő-testületének beiktatásán elénekelték a Himnuszt.

Merthogy Ukrajnában már az a nemzetiségi közösség is „szeparatista”, amelyik nem hajlandó lenyelni a jogsértéseket, nem hajlandó feladni nemzetiségi jogait, oktatási rendszerét, és nem akar asszimilálódni.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat pedig számunkra már éppúgy az elnyomás – a nemzetiségi elnyomás – eszköze, mint ahogy a KGB, az ÁVH, a Securitate, vagy éppen a Stasi volt az állampolgárok politikai elnyomásának az eszköze a Szovjetunióban, a sztálinista Magyarországon, a kommunista Romániában, illetve az ugyancsak kommunista egykori Német Demokratikus Köztársaságban.

 Az ukrán nacionalizmus tehát velejéig antidemokratikus, az országában élő nemzetiségekkel szemben a végletekig intoleráns, s a nemzetiségek elukránosítását tekinti Ukrajna legfőbb elérendő politikai céljának. Csehov elbeszélésének címét kölcsönvéve, tokba zárt, csőlátású ember az Ukrajna előtt álló valódi feladatok (egy jól működő nemzetgazdaság felépítésére, egy, az állampolgárok döntő többsége számára élhető ország létrehozására, az Ukrajnát elborító szemét eltakarítására, a környezetvédelmi célok elérésére, a korrupció visszaszorítására( fordítja a figyelmét, hanem a nemzetiségek üldözésére.

Ám a valódi problémákra való vaksággal, a jószomszédi kapcsolatok tönkretételével igazából az hazájáért oly bőszen harcolni vágyó ukrán nacionalista Ukrajna legnagyobb ellensége.

De mikor ismeri ezt fel az ukránság józan része?...

Nagy Ernő, Kárpátalja

-->
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/tr1116346646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Albu 2021.03.03. 21:33:06

Azta, több év szünet, meg újabban napi szintű Fb-írások mellett itt megjelent valami? : O

Robotbölcsész 2021.05.16. 22:17:00

@Albu: A legutóbbi két iromány már ide is felkerült. (Eredetileg nem volt tervben a Blog.hu felület feltámasztása.)
süti beállítások módosítása