Felkerült ma a youtube-ra egy felvétel, amelyen Nógrádi Zoltán Mórahalom fideszes polgármestere, és a körzet országgyűlési képviselője fejti ki magvas gondolatait arról, hogyan is kell bánni romániai vendégmunkásokkal. A településen nemrégiben rendészeti csoport jött létre, papíron azzal a feladattal, hogy javítsa a közbiztonságot. Hogy a valóságban mi a dolguk, arról a képviselő úr imponáló őszinteséggel vall:
„A gazdák a regisztrációért díjat fizetnek, ezzel szemben mi azt a szolgáltatást biztosítjuk számukra hogy, a munkavállalóikat kvázi kordában tartjuk. (…)Hogyha megjelennek ezek a munkavállalók közterületen, akkor mi begyűjtjük őket és elszállítjuk haza.”
Mórahalmon két esztendővel ezelőtt brutálisan meggyilkoltak egy idős embert a tanyáján. A tettesek román állampolgárok voltak. Az eset országos felháborodást keltett, a Jobbik is tüntetett a településen, követelve a közbiztonság megszilárdítását. Az önkormányzat helyi rendészeti csoportot hozott létre, ami alapvetően tök jó ötlet. Pintér Sándor is lelkesen fogadta a döntést, amire a Magyar Gárda vesszőfutásának tükrében simán mondhatjuk, hogy ordító kettős mérce. De maga a kezdeményezés attól még jó – is lehetne. Csakhogy a közpénzből felállított testület a helyi gazdáktól bevasalt „regisztrációs díjért” cserébe őrzi Mórahalom nyugalmát. De csak és kizárólag a romániai vendégmunkásokkal szemben, akiket „kordában tartanak” és „begyűjtenek”, ha arra vetemednének, hogy közterületre tolják a képüket.
A Szavazz a Jobbik ellen! csoport méltán népszerű videójának egy eltitkolt muszter felvétele került a birtokunkba. Novák Péter kissé túlságosan belelovalta magát a fasiszta rém ostorozásába, így ez a végleges anyagba nem kerülhetett be, most azonban - mindenki legnagyobb örömére - szabadon megtekinthető.
Aki esetleg lemaradt volna az idei kampány legszórakoztatóbb videójáról, itt pótolhatja hiányosságát:
Most csináljunk úgy, mintha laikus lennék (nem lesz nehéz). Mondhatnók, a gyakorlat is megvan már hozzá, lévén hónapok óta következetesen próbáltam nem foglalkozni ezzel a politika nevű dologgal - a kampánnyal meg még kevésbé. Hovatovább annál is inkább, mert noch dazu, tizenhat éves koromig öntudat hiányában nem foglalkoztam a politikával. Mára pedig mindez megváltozott, mert most már öntudatosan szarok az egészre (nem).
Szóval jó ideig úgy voltam vele: ziher, hogy a szavazókerületem közelébe se fogok menni április 6-án. Leginkább azért, mert még most is úgy gondolom, azt, ami itthon zajlik, maximum csak elviselni lehet méltósággal, de foglalkozni vele már-már becstelenség, hiszen az arra utalna, hogy közöm van hozzá.
Persze kikerülni sem lehet ezt az egész hisztériát, meg aztán olyan ez, mint a narkó, így az ember akarva-akaratlanul visszaássa magát a dologba. Még akkor is, ha nagyjából úgy nyúl vissza hozzá, mintha egy fazék slejmbe áztatott szaros alsógatyából kéne kiválasztani a legjobbat, miközben a tömeg önfeledt öntudatban őrjöng Dopeman aktuális megaslágerére.
De, ahogy közeledik a buli napja, mégis megjön valami elhatározás, hogy mégiscsak el kéne menni aljasodni. Még akkor is, ha nyilvánvalóan szar lesz a buli. Felelősségérzet, kötelességtudat, buzgó hit, unalom, tök mindegy.
Tévedés ne essék, ebből az állásból hangzana a legszarabbul, ha szavazásra buzdítanák bárkit is! Főleg úgy, hogy bármelyik bruttó 100-as intelligenciahányadossal bíró állampolgár instant szemhéjstrokeot kap, ha végignézi a reálisan esélyes pártok palettáját.
Van egyszer ugyanis a Fidesz, amelynek programja az, hogy Magyarország jobban teljesít, illetve (ami még fontosabb) rezsicsökkentés, az egybesült, megújult, friss arcokkal támadó baloldal pedig azt akarja, hogy "Orbán takarodj" und schluss. Nem mondom, meggyőző, egyúttal kihangsúlyozandó: abban mindkét fél egyetért, hogy ha szétszavazunk, akkor Orbán Viktorra/Gyurcsány Ferencre szavazunk. Ezeken felül ott vanna még az apró fingpártok, illetve az LMP és a Jobbik, akik roppant elkeserítő módon az egyetlenek, akikkel egyébként reális programvitát lehetne folytatni. Amúgy az egész kóceráj annyira 2010, hogy még 2010-ben sem volt ennyire 2010. A releváns kérdések ugyanis most is úgy hangzanak, hogy 1; lesz-e a Fidesznek kétharmada, 2; a Jobbik beelőzi-e a baloldalt, 3; bejut-e a parlamentbe az LMP.
Namost ez az egyik. A másik nyomó sérv pedig az örökké fennálló dilemma, miszerint ha nem szavazok, négy évig tényleg kiírom magam a közéletből, amit egyébként mélyen megértek azok esetében, akik képesek megtartani ezt a fajta aszkézist. A nem szavazás ugyanis nem szavazás, nem pedig hallgatólagos támogatása az elnyomó, rezsináci, fasisztabolsevik kormánynak, vagy a bilderbergista baloldalnak, ellenben aki így dönt, annak tényleg kuss van négy évig. Ebben egyébként rengeteg vicces lehetőség is rejtőzik, hiszen a szavazóborítékokba becsempészhetünk például egy-egy szaftos pornóképet, jókedvre derítve ezzel az egész nap adminisztráló szavazóbiztosokat és szavazatszámlálókat, vagy akár rajzolhatunk a szavazólapra mindenféle malacságot is.
Reálisan nézve azonban tényleg hagyhatunk magunknak 25 percet erre az egész cécóra, pláne, hogy egyébként kiváló apropóként szolgálhat egy vasárnapi bekarmolásra, ahol nyugodtan lehet szidni a kormányt, anyázni az ellenzéket, nácizni a Jobbikot és zsidózni az LMP-t. Aztán, hogy még nagyobb legyen a buli, estére össze is lehet ezen verekedni. Hétfőn már úgyis tök mindegy lesz, mindenki megy vissza dolgozni, megnézi az esti híreket a tévében, hogy ki nyert, akár a Való Világ legszebb éveiben, felbont egy sört, enni ad a gyereknek, és így tovább.
Ha pedig mázlija van, történni fog valami változás, és legalább egy lépéssel közelebb kerülhet ahhoz, hogy a Pozsgay Imrékhez, meg a Lendvai Ildikókhoz hasonló foszíliákat végre tényleg elvigye az ördög a csecse kis tüzes szekerén.
Ágoston Dániel
Boldog hétvége van Budapest mögött. Végre átadták vadonatúj metrónkat, amelyen három napon át ingyen utazhattunk, bámészkodhattunk, szelfizhettünk és randizhattunk. Volt bőséggel politikus mosoly, nemzeti színű szalag, az előrelépés megkérdőjelezhetetlen.
Mondják odafent, hallgatjuk idelent.
Alámerülünk, harminc méter mély lyukat ástunk magunknak, kérdéses, mikor mászunk ki belőle. Ha ki tudunk egyáltalán belőle valamikor.
Ballib körökben volt egy kis sóhajtozás, hogy Tarlós mekkora tapló volt, amiért nem hívta el Demszky Gábort az átadásra. Tényleg kár, hogy a kilencvenes-kétezres évek örökös főpolgármestere nem ruccant haza Németországból. Igazán elmesélhette volna az egybegyűlteknek, hogyan lett a '96-ban tervezett 120 milliárdos költségből a végére 450 milliárd - aztán be is kísérhették volna a Teve utcába, ahol ugyanezt a kedves kis történetet előadhatta volna írásban rögzítve is. Ami engem illet, én Atkári Jánost, Demszky egykori jobbkezét, az egész elcseszett projekt no. 1. felelősét is hiányoltam a pénteki buliból - pedig ő 2010 után egy jó darabig még Tarlósnak is sugdosott aranyáron mért jótanácsokat.
A négyes metró aranykalitkaként zárja be, nem csak a fővárost, de tulajdonképpen az egész országot. Tíz éve szívja el a forrásokat a valóban fontos beruházások elől, masszívan veszteséges lesz, mert nem érdemes használni, hiszen a felszíni közlekedés van olyan gyors, ezért megtérülésére sohasem lesz esély, a tetejébe pedig - ennek következtében - az Unió is visszakövetelheti a pénzt, amit adott rá. A metró gigantomán megállói a balkáni korrupció betonba öntött emlékművei.
Itt tartunk. Tarlós István szerint túl vagyunk a nehezén. Nem vagyunk. Most kezdődik a java.
Hogy miért?
Mivel valahogy le kell kényszeríteni a polgárt akaratán kívül a föld alá, ezért már elkezdték belengetni a felszíni közlekedés megritkítását. Hogy ez valóban "csak" ritkítást, vagy újabb - hetvenes éveket idéző - tudatos városrombolást fog eredményezni még nem tudjuk, de ismerve a magyar politikus gondolkodását, ez azt jelenti, hogy a környezetbarát és városi környezethez illeszkedő közlekedést visszafejlesztik, használhatatlanná teszik, majd megszüntetik. Eközben pedig a belvárosba vezető autópályákhoz még véletlenül sem nyúlnak, elvégre a szolgálati Audinak is járnia kell valahol.
A szomorú igazság az, hogy a négyes metróval kapcsolatos utolsó jó döntést valamikor 1998-ban kell keresni, amikor egy fiatal és agilis miniszterelnök luxusberuházásként értékelve Demszkyék kampánymetróját, egy könnyed mozdulattal megvont minden állami támogatást.
Kár, hogy ez az egykor fiatal és agilis srác, pénteken egybites kampányfogásként, baráti újságírók körében, széles mosollyal adta át Budapest legújabb közlekedési anomáliáját.
Bazsó Bálint
24
már
Demokratikusan listázna az MSZP
Címkék: kampány választás lista kettős állampolgárság listázás Jobbik MSZP Fidesz Simon Gábor kesztyű nélkül Bazsó Bálint Welsz Tamás Molnár Zsolt Bissau Guinea
Tweet
Emlékeznek még Gyöngyösi Márton elhíresült listázós kijelentésére?
Hát persze, hogy emlékeznek. Nem is nagyon tehetnének mást, hiszen az erre szakosodott médiaguruk és értelmiségünk manipulációra oly hajlamos képviselői gyakorlatilag végigturnézták a világsajtót az Egyesült Államoktól Bissau-Guinea-ig az eredeti jobbikos javaslatot nyakon szúró parlamenti felszólalással.
Apropó, Bissau-Guinea. Úgy tűnik, ez a távoli, kicsi és szegény ország a motorja kishazánk 2014-es országgyűlési kampányának. Olyannyira, hogy Welsz Tamás, Simon Gábor és a hamis útlevél(ek) ügye miatt ma Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke egyenesen azt kezdeményezte: nyilatkozzanak az országgyűlési képviselők, rendelkeznek-e a magyaron kívül más állampolgársággal is.
Juj.
Mielőtt azonban az asszonyt, gyereket, bőröndöt sebtében autóba pakolná, és a boldog, szabad nyugat felé taposná a gázt a kedves olvasó, megnyugtatom: Molnár Zsolt sietve hozzátette (mintha ő is érezné, itt bizony átlépte a balliberális Rubicon szeszélyes vízjárású patakját: nem lehet ezt a kérdést az MSZP-re vagy - mint a Jobbik korábban próbálta - Izraelre szűkíteni .
Nem hát. Az eredeti jobbikos javaslat ugyanis nem szűkített volna le semmit, de ezt vagy tudja Molnár Zsolt és épp lelkiismeretesen hazudik nem mond igazat, vagy csak simán a freskókat bámulta Gyöngyösi alaposan elbaltázott felszólalása alatt.
De tudják mit? Korrekt leszek. Molnár Zsoltnak igaza van. Legyen nyilvános, kinek a zsebében lapul két (három, sok?) útlevél! Tudjuk meg végre, ki melyik csapatban focizik, hiszen ülhet egy baráti ország titkos lobbija is a parlamenti széksorokban (egy lengyellel épp ki is egyeznék), nem feltétlenül idegen nagyhatalmak ötödik hadosztálya szerveződik az ülésterem mögötti WC-ben. Más kérdés, hogy egyrészt nagy valószínűséggel nem a bissau-guineai-magyar kettős állampolgárok lesznek a legtöbben, másrészt a szórásból – érzésem szerint – épp az izraeli kettős állampolgárok fognak majd valamilyen oknál fogva kimaradni, de ne legyen igazam (amúgy sem hiszem, hogy Izrael paklijában épp a kettős állampolgárság lenne a legütősebb lap).
Persze addig el is kéne jutni, amihez politikai akarat sem ártana. Vajon az MSZP most megijed és elhatárolódik saját magától, esetleg a DK kezdeményezi az MSZP feloszlatását, mint tette azt a demokrácia jegyében a Jobbik esetében? Vagy a Fidesz most érzi, hogy elveszett soha nem is nagyon létezett nemzetközi tekintélyét az MSZP kárára tápolja fel? Vagy a két évvel ezelőtt oly szorgalmas balliberális értelmiség kezd vad táncba a Der Spiegel hasábjain?
Vagy végre kiderülhet, ki a kettős állampolgár a magyar Országgyűlésben, mindenki megtudhatja, aki erre kíváncsi, és lezárhatjuk ezt az egyre értelmetlenebb vitát.
Bazsó Bálint