14
jan
Aki helyettünk volt bátor - in memoriam Cseresznyés Pál
Címkék: gyász 1990 fekete március Marosvásárhely Cseresznyés Pál
Tweet
Szigorúan indul ez az év, hullanak a legendák. És az ember megint azon kapja magát, hogy nekrológot ír. Ezúttal nem egy rocksztár, vagy híresség távozott - hanem egy átlagember, aki átlag alatti időkben élt, és átlagon felül állt helyt.
Nem huszonéves suhancként, hanem meglett ötven éves emberként szállt szembe az őrjöngő román soviniszta söpredékkel '90 éjfekete márciusában Marosvásárhelyen. Együtt ugrált át a román tankokon a Nyárád-menti hatvan-hetven éves bácsikkal, és a hidegvölgyi cigányokkal, hogy kitakarítsák a mocskot a székelyek fővárosából. És közben fejbe rúgott egy földön fekvő embert. Nem szép dolog. De azok, akik bölcs humanistákként ezen szörnyülködtek, rendszerint nagyvonalúan átsiklottak afelett a tény felett, hogy az "áldozat" pár perccel azelőtt még a felfegyverzett román söpredékkel vadászott magyarokra a városban.
A Habony Művek lazasági és fiataloschági üzemegységeként működő 888 Hosszú Katinka mai szerződés összetépése után tulajdonosuk sith-mesterének, a kilencvenes évek ballibsi Habonyjának, a ma már a Fidesz klónhadseregében szolgáló Gyárfás Tamásnak a segítségére sietett.
Az aljas kis sejtetésekkel, és rosszmájú okoskodással teletűzdelt cikk simán csak szánalmas gyíkság. Néhány tucat emberen kívül valószínűleg senki sem tudja, hogy Katinkának miben, és mennyire van igaza. Ezért ebben a sztoriban még lebegtetni is etikátlan, pláne ebben az álszenteskedő Janka nénis stílusban.
A főszerkesztő egyszavas, "Katinka" címmel képernyőre vetett szentenciája pedig már tényleg a közéleti patkánykodás márványtáblájának felirata lehetne. G. Fodor Gábor ugyanis mindössze annyival intézi el a magyar úszósport jelene és jövője körüli vitát, hogy azt üzeni Katinkának:
Ússz!
30
dec
Born to lose, live to win - így csinált belőlem győztest Lemmy Kilmister
Címkék: gyász rocknroll partyhard Motörhead Balogh Gábor Lemmy Kilmister
Tweet
Őszinte leszek: nem voltam oda a Motörhead zenéjéért. Nagyjából ismertem a munkásságukat, el tudtam ordítani a legnagyobb slágereket, és ezt szívesen is tettem pár sör-unicum kombó után. De valahogy soha nem fogott meg igazán. Én nem voltam Motörhead-rajongó. Én Lemmy-rajongó voltam, és asszem most már maradok is, míg élek.
Engem ez a fickó rejtett rabul már akkor, amikor először hallottam jellegzetes, sok ezer szál cigi, és sok száz liter whisky edzette hangját. 17-8 éves lehettem, és a haverom naná, hogy az Ace of Spades-et mutatta meg. Az első fél perc után tudtam két dolgot:
1. Ez a zene nem lesz a kedvencem.
2. Ezt a nótát a büdös életbe nem felejtem el.
17
dec
Princípiumok
Címkék: család férfiak feminista nők gyerekek anyaság wtf Ákos havas jon genger
Tweet
A feministáknak és gender-amazonoknak el kéne végre fogadniuk, hogy nagyon sok nő számára még mindig az anyaság az elsőrendű fontosságú cél, ügy, munka, hivatás.
Ez most egy megkésett cikk lesz, mert már minden okosat leírtak Ákosról, hamarosan elborítják a netet a vukis szelfik, a 20. század legnagyobb élő magyar háborús bűnöse pedig szép csendben kislisszan az igazságszolgáltatás hátsó ajtaján, de akkor is kikívánkozik belőlem.
Az elmúlt napok hisztériája ismét rámutatott, hogy alapvető társadalmi konszenzus nélküli világban élünk. Az első napok felháborodása még érthető is lenne, ha figyelembe vesszük, hogy az inkriminált megfogalmazás (a nőknek „nem az a dolguk”) sokakban felnyomta a pumpát: Nekem senki se mondja már meg, mi a dolgom és mikor vagyok jó anya! Azóta eltelt pár nap, így mindenkinek volt alkalma megismerni a szövegkörnyezetet is, amelyből kiderül, hogy Ákos semmi olyat nem mondott, amely ekkora közfelháborodásra adna okot. Vagy ha igen, akkor nagyon nagy bajban vagyunk.
Mert mi is zajlik a körülöttünk? A kétkeresős családmodellben a nők a férfiak számára elképzelhetetlen mértékű teljesítménykényszerbe kerülnek, amikor egyszerre két fronton kell a maximumot nyújtaniuk úgy, hogy az anyaság minden burkolt lenézés ellenére teljes állású munka. A legnehezebb és egyben legcsodálatosabb. Ha egy nő nem elégszik meg egy sima 6-8 órás állással, hanem ennél is magasabb babérokra tör, és napi 10-12 órában széthatja magát közép- vagy felsővezetőként, akkor ez elkerülhetetlenül ahhoz vezet, hogy nem tudja betölteni anyai szerepét. Ez nem „majd én eldöntöm” kérdés, ez a realitás.
12
dec
Szüntessék meg a tömegközlekedést!
Címkék: közlekedés Tarlós István Budapest Bazsó Bálint
Tweet
Budapest főpolgármestere korunk kihívásaira modern válaszokat ad, de a tömegközlekedési lobbi hatására még mindig nem lép fel elég erélyesen a magukat tömegnek nevező közlekedéspártiak ellen, ezzel további sérelmek érik a modern, környezettudatos gondolkodású autós társadalmat.
