Múlt heti posztunkban mi is igyekeztünk megmondani a frankót Paks bővítése kapcsán. Tízmillió energetikai szakértő országában azzal érveltünk, hogy Magyarországon az atomenergiának jelenleg nincs életképes alternatívája. Ezzel sokan nem értenek egyet, olvasónk arról próbál meggyőzni minket, hogy a szélenergia nem csak biztonságosabb, de olcsóbb is. Virágozzék ezer virág: következzenek az ő érvei!
Az orosz befektető 6000 milliárd forintból ígéri megépíteni Paks II-t, ami természetesen csak egy szerény becslés, ez a szocsi olimpiai költségei és az ilyen tendereket általánosságban jellemző korrupció alapján jóval magasabb lesz. Ám ha valami csoda folytán mégsem merülnek fel „előre nem kalkulálható költségek”, a tervezett projekt így is közel hétszer drágább lesz, mintha ugyanezt az energiát szélerőművekkel termelnénk meg.
Hogy nem a levegőbe beszélek, álljon itt egy egyszerű számítás. Az új atomblokkal ugye 3 gigawatt teljesítményt remélnek a tervezők. Ez azt jelenti, hogy 6000 milliárd forinttal számolva fajlagosan egy megawattnyi energia kinyerése 2 milliárd forintba fog kerülni. Egy két megawattnyi energiát termelő szélturbina költsége kb. 600 millió forint, vagyis egy megawatt ára „csupán” 300 millió forint. (Ráadásul a szélenergia évről évre olcsóbb lesz, a tendenciáról bővebben németül tudók itt találnak infót.) Természetesen sok függ a technológiától és a beruházás volumenétől, de az arányok jól érzékeltetik a nagyságrendbeli különbséget.
Ha összehasonlítjuk a két erőmű hátrányait, a zöldenergia előnye még szembetűnőbb. Atomerőmű általános hátrányai címszavakban. 1) Az energiatermelés egy pontban történik, háború vagy terrortámadás esetén az ország áram nélkül marad. 2) Felmérhetetlen biztonsági kockázat levegő-és ivóvízbázisunkra. 3) A radioaktív hulladék évszázadokon keresztül veszélyezteti a teljes élővilágot, lebontásának költsége ismeretlen. 4) Hosszú távú technológiai függőség és gazdasági kiszolgáltatottság Oroszországnak.
Ezzel szemben a szélerőművek általános hátrányaként „csak” a madarak világának megzavarása (adott esetben károsítása) és az esztétikailag kifogásolható megjelenés róható fel. Ellenérvként a szélerő változékonyságát szokták felhozni, ami ingadozó energiaellátást okoz, de a számokból jól látható, hogy még 30 százalékos kihasználtság mellett is jobban jár az állam, ha háromszor annyi szélturbinát állít fel.
Aki pedig kételkedne benne, hogy hazánkban van elég szélcsatorna több ezer turbina felállításához, annak elég csak pillantást vetnie Magyarország széltérképére.
Végül, de nem utolsósorban a szélenergia előnyei címszavakban: 1) Szórt elhelyezés az ország szeles területein, ami stratégiailag felmérhetetlen előny. 2) Az atomerőműhöz képest tartósan több munkahely létrehozása. 3) Helyben képzett építő és karbantartó személyzet, új beruházások ösztönzése a megújuló energiaforrások területén (ilyen beruházáshoz a gyártóknak már megéri helyben gyárakat építeni, ami további munkahelyeket teremt). 4) Világviszonylatban példaértékű környezeti magatartás. 5) Hosszú távon olcsóbb energia.
Apacs cár
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
belekotty 2014.01.23. 17:39:44
A változó teljesítményű szélerőművet összevetni egy atomerőművel. A jobbegyenesen nincs egy értelmes ember aki megakadályozta volna hogy te ide posztolhass?
zuzanda 2014.01.23. 17:48:16
csak kezdetnek:
1. honnan jött a HATEZER milliárd HUF? a tízmilliárd ajró NEM annyi.
2. "egy megawattnyi energia" - leülhetsz, karó (tovább nem is érdemes olvasni...)
3. az megvan, hogy a szélre a csúcskihasználási tényező JÓ esetben 25%?
www.mekh.hu/gcpdocs/86/MAVIR_MEKH_VER_statisztika_2012.pdf 44. oldal, szevasz.
4. az megvan, hogy min. kb. 5D távolságot kell tartani vízszintes tengelyű, D lapátátmérőjű szélturbináknál az optimális hasznosításhoz? 50%(!) teljes átalakítási hatásfokkal, 10 m/s(!!) szélsebességgel 1000 MWe beépített(!!!) kapacitáshoz 100 km2 terület kell. az Bp ötöde.
Rwindx 2014.01.23. 17:48:55
Orszag 2014.01.23. 17:53:19
WhoTheHell 2014.01.23. 17:55:28
"Az atomerőműhöz képest tartósan több munkahely létrehozása. 3) Helyben képzett építő és karbantartó személyzet, új beruházások ösztönzése a megújuló energiaforrások területén (ilyen beruházáshoz a gyártóknak már megéri helyben gyárakat építeni, ami további munkahelyeket teremt)."
Ezek mind ingyen vannak ugye? Index blog ajanlojara is raferne egy moderator. Ezt a hulyeseget megmutatni cimlapon...
Laci A Lakli 2014.01.23. 17:55:50
:D, :D, Annyira szeljarta orszag vagyunk, hogy ezzel lehet am aramot termelni boszen, csak vigyazzunk nehogy le egjenek a turbinak :D.
Eszre kell venni, hogy a szel energia NEM alternativa itthon, mi nem vagyunk egy Dania ahol a Nyugati szelek akadalytalanul vegig soporhetnek az orszagon. Mi egy MEDENCE aljaban elunk!
tobeor 2014.01.23. 17:57:03
A szélenergia nyilvánvalóan nem lehet az ország első számú energiaforrása, de - ma még - az összes megújuló együtt sem.
Ettől még az atomon kívül van gáz és lesz palagáz(-tól olcsóbb gáz és szén), az oroszokon kívül vannak mások, meg lehetne tender is, meg egyáltalán nem is kéne dönteni amikor még tíz év múlva is ráérne az akkori infók alapján.
Kicsit büdös ez a poszt, leadtok egy nyilvánvalóan komolytalan és (számait nézve) zavaros írást, ez szándékosnak tűnik, ez így nem csak az írót de a bloggazdát is minősíti.
Laci A Lakli 2014.01.23. 18:06:48
En elolvastam :) Amit a foldkereggel kapcsolatban irsz az helyes. Amivel nem szamolsz az az, hogy a retegvizeinknek bizony mar eleg sok az oldott asvanyi anyag tartalom. Es itt most ne a vizkore gondolj, hanem a kovasavra. Ennek az anyagnak sajnos megvan az a bosszanto tulajdonsaga, hogy 90 fok korul ha jol tudom (reg volt mar ez az egyetemi ora), kicsapodik es bevonatot hoz letre az cso belso falan. Nos a kovasavat igazabol csak HF-dal tudod oldani, de az egy nagyon durva vegyszer igy azt nem igazan szeretnem latni ipari hasznalatat...
Igy szerintem annyira nem igazan alternativa a geotermikus energia az aramtermelesben. A futest azt meg lehetne oldani geotermikus megoldasban, mert oda alacsonyabb homersekletu viz is eleg es azt meg lehet oldani... Azonban itthon nem sokan futenek arammal igy nagy geotermikus energia nem ellenfele Paksnak, mert teljesen masra lenne jo, mint az atomeromu.
tobeor 2014.01.23. 18:07:27
dukeekud 2014.01.23. 18:28:22
Gera 2014.01.23. 18:28:35
Medgar 2014.01.23. 18:33:47
itvdakota 2014.01.23. 18:33:49
Aki energetikáról ír, legalább minimális mértékben legyen tisztában az energia és a teljesítmény közti különbséggel, mértékegységekkel!
Hiteltelen az egész, az elejétől a végéig, ha e kettő összekeveredik.
BSz 2014.01.23. 18:34:57
Azt kihagytad, hogy az is nagyon káros, ha eszetlenül elkezdünk 80-100m-es lukakat furkálni mindenhova. A vízzáró rétegek átszakítása szennyezi a vízbázist. Persze lehet jól csinálni, de vannak a kerti locsolásra is törvények, mégse tarja be senki, tele vagyunk illegális kerti kutakkal (amik a talajvíznél mélyebbről veszik a vizet).
if you 2014.01.23. 18:40:18
Gera 2014.01.23. 18:54:17
is 2014.01.23. 19:04:01
egyik sem írta le a legfontosabb érvet: nem a döntéssel van baj, hanem azzal, hogy ha 2035-ben zárjuk be a jelenlegit, akkor kb. 5-7 év múlva elég lett volna ezt a döntést meghozni. 5 év alatt a világ nagyon sokat változik technológiailag, gazdaságilag, politikailag.
a németek bezárták az atomerőműveket pótlás nélkül, és anélkül, hogy meglenne, miből is lesz energiájuk. gondolod, hogy nem ezerrel az alternatív technológiát építik ki? abból 5 év alatt bármi lehet.
tegnap láttam egy TedX előadást folyékony fém akkumlátorokról. ipari méretűekről, amik megawattokat tárolnak ma, de lehet, hogy gigawattokat tárolnak 5 év múlva, 15 év múlva pedig terawattokat.
a negyedik generációs atomerőművek fejlesztése folyik. 5 év múlva akár már ilyet is lehet venni, amit most még, főleg az oroszoktól, nem.
európa energiahálózatának technikai egységesítése folyik. és ha jön egy fordulat, hogy akkor gazdaságilag is egységesítsük? onnantól belföld lesz a dán tengeri szélerőmű által folyamatosan termelt tengeri szél is, és elég a tengerpartokat teleszórni, és egész Európának van folyamatosan megújuló árama. európai léptékben, ha az európai rendszerirányítás megvalósul, akkor 3 időzóna három csúcsidejét lehet majd szétteríteni (az éjszakai völgy is lerövidül, de az észak-dél irányban).
szóval ne beszéljünk félre: aki a döntés tartalmáról vitatkozik (atom vagy nem), az mellébeszél mindkét irányban. a valódi kérdés: miért kellett ilyen sürgősen, zárt ajtók mögött dönteni?
midnight coder 2014.01.23. 19:16:19
2. A szélenergia - legalábbis nálunk - elég megbízhatatlan. Elég megnézni a Győr környéki erőműparkot - van hogy napokig állnak a szélkerekek.
Makkasz 2014.01.23. 19:23:05
Foleg ha arany atomok fuziojabaol csinalnank aramot!!
Itt egy valodi alternativa gazemberek!
mihazank.wordpress.com/
Kedves Vezetonk titokban nagyszeru szerzodest kotott oroszokkal. A lenyege, hogy jovobeli magyar adofizetok penzebol megvalositjuk Europaba iranyulo orosz aramexportot.
Mit adunk mi? Mi a magyar hozzaadott ertek? Penzunket, teruletunket, viseljuk osszes negativ externaliat es kockazatot. Csereben oroszoknak fizetunk hitelkamatot, toluk vesszuk a technologiat es kesobb alapanyagot, futoelemeket.
Mit adnak az oroszok? Technologiat verseny nelkul, 1000 mrd Ft megrendelest Kozgepnek, dusitott urant.
Mi majd exportalunk tiszta es olcso aramot nyugatra, koltsegeket es kockazatokat viselve, Europa szvazifoldjekent.
Azok, melyekhez hasonlot a meg a Fold nem hordott a hatan, eddig 6.700 mrd Ft ertekben vallaltak kotelezettseget gyermekeink terhere. 3.000 mrd Ft a nyom nelkul elkoltott nyugdijpenz, 3.700 mrd Ft atomeromu. A nepesseg pedig csokken es oregszik, egyre kevesebb megnyomoritottra jut egyre tobb teher. Orbanek es a tobbi oligarchacsalad reg nem lesz ebben erintett. A merhetetlen nyomort hagyjak maguk utan. Nezz ra szelid gyermekedre, o lesz aki visszafizeti az adossagot es eltartja a nyugdijasokat.
A titokban szerzodott atomeromu egyetlen elonye az ujabb ellophato forras. Manyup megvolt, afa, megvan, EU penzek beterelve, de meg kell.
Nezzuk meg mit old meg Paks bovites:
Energiafuggetlenseg: nem, nincs uranunk.
Olcso energia: nem, dragabb lesz mint valaha.
Megujulo, fenntarthato: nem, nincs uranunk, dusitonk, a keszlet veges.
Munkahelyek: 300
Pozitiv kornyezeti hatas: nem, bar CO2 kibocsatas jelentektelen, ugyanakkor a szukseges Duna vizlepcsok termeszeti katasztrofaval fenyegetnek. Nincs olyan szakertoi csoport a vilagon, akik szerint, a kockazatokat, hulladekelhelyezest figyelembe veve azatomenergia kornyezetbarat lenne.
Egy helyen lesz orszag elektromos energiatermelesenek 100%, nem szabalyozhato modon. Ingyenaramot adunk majd szomszedainknak adofizetoi penzbol dragan epitett eromuvunkbol. Miert ingyen? Mert szomszedos orszagok nem adjak majd fel sajat, akar dragabb kapacitasaikat, pont fuggetlenseguk biztositasara.
Meghibasodik, nincs alapanyag, az orszag lekapcsolva. Katasztrofa eseten nem nagy terulet valik lakhatatlanna, hanem egy nemzet kapja meg az utolso dofest (Csernobil 150.000 km2-t erintett kozvetlenul).
De nezzunk egy alternativat, a biomasszatermelest:
Eves termes
(ennek haromszorosa is elerheto) 14 t/ha
Futoertek 4 MWh
Futoertek
hektaronkent 62 MW/ha
Eromu hatasfok 45 %
Hektaronkenti villamos
energia 28 MW/ha
Paks II tervezett kapacitas 3700 mrd Ft-ert 2200 MWh
Paks II eves termelese 19272000 MWe/ev
Szukseges terulet 687736 ha
Szukseges terulet 6877 km2
Szukseges terulet Magyarorszag osszeshez kepest 7.4 %
Szukseges terulet Magyarorszag jo minosegu mezogazdasagi teruleteihez kepest 15 %
A szukseges terulet tovabb csokkentheto a marginalis mezogazdasagi teruletek hasznalataval, ill. a hagyomanyos mezogazdasagi hulladekok (kukoricaszar, szalma, stb.) felhasznalasaval.
Elonyei:
Energiafuggetlenseg: igen, sajat orszagunkban, minden hozzaadott ertek a mienk.
Megujulo, fenntarthato: igen, idok vegezeteig. Kornyezetbarat, szendioxid semleges.
Munkahely: 30.000
Nincs eladosodas, a projekt az igenyekhez igazodva, sok kisebb biomassza eromuvel valosul meg.
A kis eromuvek altal termelt ho futesre hasznosithato, nem a Dunat futjuk vele (eromuvek ho-elektromos termeles aranya 55-45%).
Nem kerul adofizetoi penzbe, nem gyermekeink fizetik meg. Nem kell kamatot sem fizetni.
Helyi kezeleseben, helyi gazdak termelesebol, helyi munkaerovel, akar magan, akar reszben EU penzbol valosul meg.
Hatranya: nincs politikusok es oligarchak altal ellophato hatalmas penzosszeg.
Biztosan lehet ennel jobbat is.
_most_ 2014.01.23. 19:29:29
Apacs Cár 2014.01.23. 19:48:41
Csoky113 2014.01.23. 19:55:04
Nem tudom milyen könyvből vetted az adatokat, de a következő problémákra milyen válaszokat tudsz adni a biomassza tüzeléssel kapcsolatosan:
- Biomassza: fa, kukorica szár, vagy szalma lehet. Ezeknek az elégetése során keletkező CO-val mi a helyzet?
- A fentiek előállításához földterület, erdő szükséges.. Erdőnk nem nagyon van, ergo külföldről kell vennünk, ez már függőség.. Kukorica és szalma előállításához föld kell. Szerinted hány gazda fog inkább a biztos átvétel miatt inkább biomasszát termelni, mint a hadakozni a gabona felvásárlókkal évente? Így viszont az élelmiszer árak fognak elszállni..
- Sok kis biomassza erőműt minden városba..oké..de akkor az azt jelenti, hogy kötelező áramátvételt kell ezeknek a kiserőműveknek biztosítani, mert a termelt áramot hova teszik ha annyi nem kell a rendszerbe? Ha ez megvalósul, akkor hogyan lesz a magyar villamos áram rendszer rugalmas, az igényeket követve?
kúrórudi 2014.01.23. 19:58:41
"@zuzanda: A poszt gyenge, és 10 mrd euró valóban nem 6e mrd ft. de mire felépül, garantálom neked, hogy 6e mrd-os végszámlának is nagyon-nagyon örülnénk. de nem annyi lesz hanem több."
ez a legnevetségesebb érv... az atomnál tuti többszörös lesz az ár... de egy szél/nap/kutyafing erőműnél amiből vagy 500-at kellene felhúzni, ott tuti tarthatóak a számok az nem lesz magyar módra többszörös, azt becsületes politikusok szerződtetik becsületes cégekkel akik becsületes vállalkozókkal dolgoznak... mutyi és lopás csak az atomnál van..
Makkasz 2014.01.23. 19:58:50
Az inflacio miatt? NEM
Az allasidoben is keletkezo rezsikoltseg miatt? NEM
Azert, mert ha ma 3700 mrd Ft-ot er nekunk az atomeromu, az atadashoz kozelebb kerulve is ennyit, vagy meg tobbet fog erni. Amig a megrendelko maga nem tudja befejezni a beruhazast, addig a Roszatom annyi penzt ker amennyit akar.
Atomeromu eseten ez a keszultsegi fok kb. 99%, ahonnet mi be tudnank fejezni.
Merthogy tudas, szakertelem atomeromuepisteshez itt nincs. De aazal a befejezessel is elveszitenenk minden garanciat.
Mosmar az ororszok egyetlen feladata, hogy mindig annyit kerjenek, amennyit egy idiota politikus aldozni hajlando. Egy evvel az atadas elott is akar ujabb 3700 mrd Ft-ot.
Ha elindul a termeles, bezar az osszes tobbi eromu, mert maga Paks az aramigeny 120%-at termeli (persze majd importalni kell napi csucsokban, ejszaka meg ingyen aromot adunk majd mindenkinek aki hajlando atvenni), akkor meg vegkepp vegunk. Csak akkor adnak az oroszok urant, futoelemet, ha ezt meg ezt tesszuk. Halalcsapda.
Egyszeru alkupozicio. Mit veszithet orosz? Dusitott uran ertekesitest, elhuzodo torlesztest. Mit veszithet Magyarorszag? Lekapcsolt aram es sotetseg mindenhol. Igy majd konnyu lesz alkudozni:)))
Vannak szerzodeses garanciak, mondjatok.
Persze, barmikor var az ember szivesen egy-ket evet amig nemzetkozi birosag igazat ad es szallitasra kotelezi az ororszokat, a sotetben, aram nelkul.
Ezt hozta el orbi, az ostoba.
En megmondtam.
Apacs Cár 2014.01.23. 20:01:02
- az érdemi hozzászólásokat köszönöm,
- energia és teljesítmény nem keverendő, természetesen teljesítményről volt szó, elnézést a pontatlanságért,
- a bejelölt német nyelvű wikipédiás bejegyzést azért választottam, mert a németeknél komoly társadalmi vitán ment keresztül a dolog, és az eredménye az lett,hogy minden részletét elemezve jutottak arra a következtetésre,hogy mégis meglesznek atom nélkül,
- Gera kommentjében említi a kapacitástényzőt,ami ma már 25% körül mozog, azaz 4x-es túlméretezés esetén is bőven a paks II költségei alatt vagyunk,
- ma (2014 eleje) az 1 Megawatt teljesítményre eső beruházási költség 0,9 millió Euró (270 millió Forint) alatt van.
Apacs Cár 2014.01.23. 20:07:59
Apacs Cár 2014.01.23. 20:10:49
Konzervatív0 2014.01.23. 20:11:47
Már számos helyen leirtam, leirom itt is.
Legelőször is paks II bekerülése valahogy megugrott a cikkben. A bekerülés 3000 milliárd-ra van becsülve (10 millió eruró), de legyen 3750 milliárd mert ilyen becslések is vannak.
Szóval ez még igen messze van 6000 milliárdtól ami ebben a baromságban emlitve van.
Paks II teljesítménye 2,4GW (azaz 24000MW) lesz.
Egy szélkerék teljesítménye 2MW ezt jól irta a "szerző", csak az árakat kicsit alulbecsülte.
Itt a szomszéádban épült épp egy 6 éve egy. A bekerülsée 800 millió volt, és az árak bármilyen furcsda nem csökkentek, főleg nem az euró árfolyam.
Szóval a reális ára egy 2MW teljesítményű széljkeréknek 800-1000 millió. (jó esetben)
Valóban a teljesítménye 2MW csúcsüzemben 40km/h szélnél. 60km/h fölött lekapcsol elkrelülendő a szerkezeti károkat, alatta pedig ez alatt a teljesítmény alatt marad.
De legyünk optimisták és számoljunk 2MW csúcsteljesítménnyel óránként.
Magyarországon valóban vannak szélcsatornák ahol a lapátmagasságban a szeles órák száma 1500-2000 óra között mozog évente.
Ez kb 20%-a az éves óraszámnak. Bizony.
Szóval akkor most szépen ki kell szorozzuk a 2MW-ot 2000 órával (jó esetben) és megkapjuk 4GW/év leadott teljesítményt.
Paks 2 teljesítmélnye éves szinten kb 21.000 GW. Gyors számítással leosztom 21.000-et 4-el az nagyjából 5200 db szélmalmot jelent. Ezt kiszorozva a 800 milliós darabonkénti bekerüléssel az 4200 milliárd forint. Már fölötte vagyunk Paks II bekerülésének.
És még mindig van egy pici bibi.
Ez a fránya szélmalom csak akkor hajlandó energiát termelni amikor fúj a szél. Szélcsendben egy zseblámpányi nem jön le róla. Paks meg mingig adja az áramot stabilan (2,4GW/h). Szóval a szélcsendes időszakokra valahogy el kellene tárolni a szélmalomról levett energiát.
Na itt a gond, mert ezt nem tudjuk.
Laposban van ez az ország, nem lehet vizemeléses módszerrel energiát kondenzálni, az akumulátoros tárolás vicc. És még nem beszéltünk a szélmalmok környezetre és maradakra gyakorolt hatásáról.
Most kellene az a nagy okosság hogy mi legyen?
Barátaim, az atomenergia jelen technikai szinten NEM kiváltható más környezetvbarát energiával. Lehet e-fölött okosakat irni laikusoknak, de ez mit sem változtat a tényeken.
Javaslom mielőtt valaki ilyen cikket akar irni tájékozódjon, mert nagyon be lehet ám égni, az meg igen gáz.
No jonapot.
Apacs Cár 2014.01.23. 20:17:21
Makkasz 2014.01.23. 20:19:18
"- Biomassza: fa, kukorica szár, vagy szalma lehet. Ezeknek az elégetése során keletkező CO-val mi a helyzet?"
A biomassza sok minden mas is lehet, erdeszeti, faipari hulladek, fuvek, nad.
Eloszor felepiti a levego CO2bol magat, mikor elegeted ugyanez megy a levegobe, ezert CO2 semleges a biomassza, nemzetkozileg elismerten. Vannak akik azt mondjak, hogy az ottmarado gyokerek meg evtizedeken at fogva tartjak a karbon, de ezt most hagyjuk.
"- A fentiek előállításához földterület, erdő szükséges.. Erdőnk nem nagyon van, ergo külföldről kell vennünk, ez már függőség.. Kukorica és szalma "
Erdoteruletunk 1945 ota novekszik, most 20%.
Magyarorszas teruletenek 49%-a jo minosegu mezogazdasagi terulet, 20%-a erdo. 8% telepules (77%). A termeketlen terulet kevesebb mint 5%.
Ma, a parlagon hagyott jo mezogazdasagi terueltek, es a gyengebb termokessegu, marginalis, de biomasszatermelesre hasznalhato teruletek nem az orszag teruletenek 7,4%-at adjak, hanem kb 30%-at.
"Így viszont az élelmiszer árak fognak elszállni.."
EUban elelmiszer tultermeles van. Allami, EU tamogatas nelkul az elelmiszerek termelese ma sem eri meg. Nincs mitol elszallnia az elelmiszeraraknak, kulonosen hogy nemigen erint a biomasszatermeles jo minosegu mezogazdasagi teruletet. De ha mind ott lenne, akkor se tortenne semmi, kevesebb adofizetoi penz kene a mezogazdasag fenntartasahoz.
"- Sok kis biomassza erőműt minden városba..oké..de akkor az azt jelenti, hogy kötelező áramátvételt kell ezeknek a kiserőműveknek biztosítani, mert a termelt áramot hova teszik ha annyi nem kell a rendszerbe? Ha ez megvalósul, akkor hogyan lesz a magyar villamos áram rendszer rugalmas, az igényeket követve?"
A sok kicsi biomassza eromu abszolut rugalmas, ugyanis meg lehet hatarozni, igenyektol fuggoen, hogy 1-2-3 muszakban, a kapacitas 60-100%an dolgozzon.
Tehat 18%-100%, de teljesen is leallithato.
Az egy naggyal, az abszolut nem szabalyozhato (egyhetes blokkleallasokkal, 500 MWh-knet igen) atomeromuvel szemben ez a rugalmassag csucsa.
Ennel a napi ingadiozashoz a gazturbina es a vizi csucserromuvek alkalmazkodnak jobban.
A kotelezo atvetel meg ilyeneket kar idekeverni. ki kozosseg, maganak, ertelmesen, esszeruen hasznositsa mezogazdasagi hulladekait futesre es aramtermelesre. Nem gigaszi fentrol jovo tervekben kell gondolkodni.
Osztrakoknal 20 eve megy.
CrazyStooone 2014.01.23. 20:24:41
tobeor 2014.01.23. 20:26:24
Ezzel együtt a napelemeknek van pl. kiskereskedelmi forgalma, és ára, ráadásul decentralizált, nemzetbiztonsági okra hivatkozva nem lehet titkosítani az egészet, stb. stb, tehát egy olyanban kevesebb lehetne a korrupció.
Konzervatív0 2014.01.23. 20:32:22
Beszéltem a tulajjal, és meglepődtem mit mondott.
Az államilag garantált felvásárlási ár magasabb mint amit az ÉMÁSZ adni kiván az áramért, ezért furcsa cselhez folyamosott az ÉMÁSZ drága.
SZélcsendes napokon jelzi hogy most venne áramot de dögével, amikor meg fúj a szél épp nem tudja átvenni.
Na tessék 2MW kihasználatlanul hever az út szélén...
Konzervatív0 2014.01.23. 20:36:09
Ha bedeszhkázzuk a hortobágyot napelememl sem elég hogy 1 paksi reaktrot kivátltson.
Tomisz 2014.01.23. 20:39:50
Képes egy ország stabil alaperegiaállátását folyamatosan biztosítani?
Hány év az élettartama egy szélerőműnek?
Tud 30-40 évig üzemelni?
Ha 10 évente újat kell venni akkor nem vagyunk előrébb pl...
Nem vagyok szakértő, de nagyon szűklátókörűen gondolkodnak az ellenzők... és gyakran a támogatók is. (Atom)
29 Palms 2014.01.23. 20:42:58
Van még egy gond. A jelenleg felhasznált villamosenergia-mennyiségünknek mindössze 80-82%-át fedezi a hazai termelés. A maradékot meg kell vennünk más országoktól jó sok pénzért. És a tendencia romlik, minden évben növekszik a felhasználás, azaz egyre növekszik a villamosenergia importja. Ha mindezek mellé csak azt tesszük, hogy évtizedeken belül várható az "elektromos közlekedés" jelentős térnyerése, ami nagyon oda fog baszni az energiaszükségletnek, akkor látható hogy két lehetőségünk van. Az első, hogy benyeljük az importot, és kurvára más országoktól fogunk függeni baromi sok pénzért. A második, hogy nekiállunk fejleszteni. Méghozzá most. Nincs 5 meg 10 évünk lábat lógatni. Mivel nincs időnk évtizedeket fejlesztgetni és kísérletezni, egy biztos megoldás kell...így marad az atomerőmű.
Felvetődött itt a geotermikus energia kihasználhatósága is. Teljesen jogos, csak a kísérletek alapján a geotermikus energiát sokkal gazdaságosabb lenne fűtési célokra felhasználni. Ebbe most nem megyek bele, ha valakit nagyon érdekel, majd egyszer elmesélem miért.
A biomassza dettó, fűtésre felhasználva hatékonyabb lenne, valamint amit kevesen tudnak róla, hogy nem lehet beledobálni mindenféle cuccot egyetlen kazánba. Amiben fát tüzelsz abban nem fogsz tudni kukoricát meg szalmát. Ha minden településen nekiállnának fatüzelésű erőműveket telepíteni, akkor az hatalmas méretű erdőirtásokat eredményezne. A füstgázt meg lehet tisztítani, de az erdőt nem elég csak kivágni. Fel kell dolgozni a fát, aprítani, tárolni, és nyugodtan add hozzá a költségekhez az erdőtelepítés költségeit is, ha mondjuk a biomassza erőművet az átlagos 20 éves megtérülési ideje után is szeretnéd használni. És mondjuk az Alföld közepére honnan szállítanál fát? És mennyiért vinnék azt oda? Hogy oldod meg a logisztikát?
Tehát az atomerőmű. Szintén idézet egy kommentből: "a valódi kérdés: miért kellett ilyen sürgősen, zárt ajtók mögött dönteni?" Nem így történt, ezek sosem hirtelen döntések. Ahogy korábban említettem, sok kutatás és kísérletezés történik, és ezekből látható, hogy az atomenergia a leghatékonyabb megoldás. Meg persze mocskosul drága is megépíteni. Miután a kormány felmérte, hogy a büdös életben nem lesz egyben annyi felszabadítható pénze az országnak, hogy zsebből kicsapja az árát, kénytelenek voltak olyan partnert keresni, aki hajlandó előfinanszírozni. A németek nem akartak, a japánok nem akartak, az oroszok viszont mutatnak rá hajlandóságot. Más meg nem.
Még egy utolsó megjegyzés. Igen, ez a beruházás adósságot fog generálni, amit vissza kell fizetnünk. Ez mindennel így van, ez az üzleti élet rendje. Ha valamiből profitot akarsz, először invesztálni kell bele. A Mercedes gyárral is így van, azon eddig többet bukott az állam, mint nyert. Majd a következő kormány idején lesz először kimutatható nyereség belőle. És ez teljesen normális. Ha szállodát akarsz nyitni, vagy éttermet, vagy pékséget, vagy akármit, az is azzal kezdődik hogy szépen fizetsz, aztán majd lesz belőle valami. Részemről ennyi, kellemes estét mindenkinek. :)
Tomisz 2014.01.23. 20:43:46
Kérdezem én... a pár év (évtized) múlva kieső ország 40%-át adó energiatermelés mivel pótolná akkor?
Lenne sok szép takarékos házunk, de nem lenne mivel üzemeltetni? Vagy vennénk sokkal drágábban külföldről? Rendkívül megérné mondhatom.
Ezis rövidlátó hozzáállás.
Itt az ország stratégiai energiaellátásáról van szó. Nem egy nyaraló vagy kertesház melegvizellátását meg világítását kell megoldani.
no_successful2 2014.01.23. 20:45:09
Apacs Cár 2014.01.23. 20:49:44
1x paks II = 2,14 GW, 90% kapacitás tényező melett,
ár = 3.750 milliárd Forint
4.400 szélerőmű = 2,2 GW, 25% kapacitás tényező mellett,
ár = 4.400 x 0,560 = 2.464 milliárd Forint
Ez iszonyú tartalékkal számolva is a szélerőmű lapátjaira hajtja a szelet!!
Cáfoljatok légyszi!
Apacs Cár 2014.01.23. 20:55:03
Apacs Cár 2014.01.23. 20:56:56
Konzervatív0 2014.01.23. 20:57:59
Már csak annyiban is hogy a 2MW-os szélmalom minimum 800 millió. Ha beszozom az általad számolt 25% kapacitástényezős malmot 44000-al akkor is 3500 milliádrnál vagyunk, de mint irtam max. 20% kapacitástényezővel lehet számolni és még nem számoltunk a szélsebesség alacsony vagy magas sebességből eredő kiesésekkel.
És még mindig nem tudunk mit kezedeni a szélcsendes idővel.
Hagyjuk ezt a szélmalom harcot, el kell tudni fogadni hogy most nem neked van igazad.
Ez a szakmám tudom miről beszélek.
Apacs Cár 2014.01.23. 21:01:47
Konzervatív0 2014.01.23. 21:08:11
Apacs Cár 2014.01.23. 21:15:23
Részletesen itt:de.wikipedia.org/wiki/Windkraftanlage
Sanko13 2014.01.23. 21:21:38
Máskor olvass egy kicsit mielőtt megszólalsz! Szóval az "ismereteid" elég hiányosak!
Apacs Cár 2014.01.23. 21:24:16
Sanko13 2014.01.23. 21:27:12
Apacs Cár 2014.01.23. 21:28:57
csivava ellen dobócsillag nuncsaku 2014.01.23. 21:44:39
Konzervatív0 2014.01.23. 21:45:36
Nem egy ismerősöm van aki ezzel foglalkozik, és tényeim is vannak hogy egy nem állami cég mennyiből tud felépíteni a szélmalmot.
De csak ha rákeresel a neten egy szigetüzemű 2MW-os szélturbinára akkor 800 milliót kapsz minimális bekerülsének, de legyen Neked igazad. legyen 600 millió, mondván nem egyet kell csinálni hanem komplett parkokat.
(A HVG-ről egy idézet csak érdekesség miatt.
"Egy két megawattos erőmű megépítése és üzembe állítása ma nagyjából 950 millió – 1 milliárd forintba kerül.")
Egy szélturbina átlagos élettertama 15 év. Egy atomreaktor esetén ez minimum 30 év. Még mindig gond van a számítással ebben az esetben is.
És nem oldottuk meg szélcsendes időszakok áthidalását, a csúcsidei energiraktározást.
Nem megoldás hogy veszünk a szomszédból. Sehol sem fognak tartalékolni 2,4GW/h teljesítményt azért hogy hátha kell a szomszédban. Ez baromság. Ez a szomszédolás csak a csúcsidőszakok áthidalására elegendő.
Ragozhatjuk, de meg kell érteni hogy 2,4GW/h kieső alapteljesítmény alternatív energiából NEM LEHET pótolni.
Egyetlen alternativa a szén vagy gázerőmű, ehhez meg CO kvota kell de igen sok, meg szén és gáz amiből nekünk ugye nincs.
csivava ellen dobócsillag nuncsaku 2014.01.23. 21:45:37
szonár 2014.01.23. 21:48:53
csivava ellen dobócsillag nuncsaku 2014.01.23. 21:48:54
Az északi és déli német területek gerinchálózatának megfelelő összedrótozása pedig 30 milliárd euró lenne.
Valós Kilométer · http://www.valoskilometer.hu 2014.01.23. 21:48:58
Bambano 2014.01.23. 21:51:01
van külön konkrétan szélenergia termelési egyenleg is.
Apacs Cár 2014.01.23. 21:56:53
csivava ellen dobócsillag nuncsaku 2014.01.23. 22:01:31
Gera 2014.01.23. 22:04:05
Nem értem, minek ezt erőltetni, amikor nyilvánvalóan ostobaság.
Konzervatív0 2014.01.23. 22:04:51
Gyakorlatilag a szélerőműerdő melelt nem szól semmi. Még az sem hogy olcsóbb eneriát állít elő mint az atom, mert nem.
Érdemes ezeket szakemberekre bízni.
A szélenergia nem alternatíva, csupán apró szinfolt.
Majd a széles féle energicella esetleg :) ahhoz szél sem kell :)
Gera 2014.01.23. 22:11:18
Orszag 2014.01.23. 22:14:24
Mészáros Laci 2014.01.23. 22:15:47
ertelmetlensegi 2014.01.23. 22:15:52
A Bős-Nagymarost ha befejeznék, akkor a két jelenlegi blokkot kiváltana. Új blokkot később mindenképpen kéne építeni. A Duna nem szárad ki!
Ahogy lenni szokott a legalább 3000 milliárd egyharmada a korrupció, és vagy az egész EU-t megkerülő kölcsön.
Ha erős lesz az EU, akkor megtiltja ezt a mostani bővítést.
Mészáros Laci 2014.01.23. 22:20:28
Akár tárolhatnánk helyben is, Bátaapáti elvben tényleg alkalmas lehet erre, de gazdaságosabb, ha az oroszok elviszik a kiégett fűtőelemet, védett helyen kiszórják a tablettákat a cirkónium csövekből, és új tablettákkal töltik fel.
Nincs szó harmincezer vagy mittudoménhány éves tárolásról, néhány évtized múlva nyersanyag lesz a kiégett fűtőelem.
tobeor 2014.01.23. 22:20:31
És ezt a mondatomat bírtad értelmezni?: "A szélenergia nyilvánvalóan nem lehet az ország első számú energiaforrása, de - ma még - az összes megújuló együtt sem."
Mészáros Laci 2014.01.23. 22:23:44
"A Bős-Nagymarost ha befejeznék, akkor a két jelenlegi blokkot kiváltana."
Egy jelenlegi blokk tol 500 MW-ot évi 8 ezer órában. Vannak halvány emlékeim a bős-nagymarosi rendszer eredeti (csúcsra járatási) terveiről, bősött 700 MW beépített teljesítmény, napi pár óra üzem, nagymarosnál meg 200 MW beépített teljesítmény, szintén napi pár óra üzem. És Bős megépült, csak cs
csúcsüzem helyett a vízhozamtól függően termel 100-300 MW-ot. Kicsit többe került, mint az atomerőmű.
Mészáros Laci 2014.01.23. 22:27:31
nálunk is megy a faaprítékkal üzemelő erőmű, sajnos csak a faapríték termelésére kapott EU támogatással feljavítva tud (éppenhogy) versenyezni a fosszilis erőművekkel.
Behajtó70 2014.01.23. 22:37:33
Gera 2014.01.23. 22:50:45
is 2014.01.23. 22:56:02
szerintem te ne próbálkozz tényszerű érvelésnek feltüntetni a sajátodat, amikor ilyen alapvető hibákat követsz el. az, hogy az egységnyi teljesítményre jutó költség csökken, annak cáfolatát meg nehéz elhinni úgy, hogy 'azért, mert én mondom!'
Orszag 2014.01.23. 22:59:22
A használt üzemanyag pusztába kiszórása, emlékszem, Kazahsztánban okozott nagyobb galibákat, milyen szomorú.
Amit a harmincezer éves tárolásról mondtál: na igen, az emberek általában egyáltalán nem ismerik a kimerült radioaktív fűtőanyagok hasznosítási lehetőségeit.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.01.23. 23:03:59
Mészáros Laci 2014.01.23. 23:08:27
Ja, nem a pusztába szórják ki. Elvben. Azért eltelt ötven év, még ha a cári birodalom lassan is fordul: azért fordul. Azért kell védett helyen kiszórni, mert egy csomó illékony radioaktív anyag is van benne.
Persze az is lehet, hogy egyelőre ők is csak spajzolják, mert pár évtized múlva fejlettebb technológiával és magasabb uránium-árak mellett gazdaságosabb lesz felbontani, mint most.
msmester 2014.01.23. 23:10:07
1. Szélenergia - Magyarország nem feltétlenül rossz terep hozzá. A szélsebesség nem gond: a 10-20 km/h-ás szél ideális, a gond a szélcsendes időszakokkal van (Magyarországon július - szeptember időszakban gyenge a szél.) Az igazi gond viszont az, hogy az ország területének nagy része használatban van és nincs sok művelésre alkalmatlan, nem védett és nem beépített terület.
2. Nagy potenciál lenne viszont a biomassza tüzelésben: ez egy nagyobb méretekben drága, de rendkívül rugalmas energiaüzem. Az atomerőművel szemben bármikor leállítható, újraindítható. Kapacitást vásárolhatnánk az országhatáron kívülről is (pl Lengyelország) töredék összegért.
3. Paks II egyik legnagyobb (és keveset tárgyalt) nehézsége az áramelosztó rendszer fejlesztése lenne: a jelenlegi teljesítmény 2 GW, a bővítés 2.4 GW lenne. Ennek a kezelése az egész országra kiterjedő energetikai fejlesztést igényel.
4. Szintén hálózati fejlesztést igényel, hogy a csúcsidőszakon kívül a fölös árammennyiséget külföldre tudjuk exportálni.
5. A magyarországi villamosenergia-felhasználás CSÖKKEN, mivel
a) nagy energiafelhasználású iparok hagyták el az országot (pl. aluminium / timföld gyártás)
b) csökken a népesség és jelentős létszámú társadalmi osztályok kénytelenek egyre kevesebb energiát felhasználni
c) sok nagy fogyasztású, gazdaságtalan gépet / berendezést lecseréltek és ezzel csökkent az energiafelhasználás
6. Most, amikor ezt a cikket írom (23:05, január 23. csütörtök) a MAVIR szerint a rendszerterhelés Magyarországon 5141 MW, a termelés 3820 MW - a kettő különbözete 1321 MW, tehát éppenhogy egy új paksi reaktorblokk teljesítménye lenne. Ennyi áram a piacról egészen biztosan vételezhető, tehát energiabiztonsági okai tuti nincsenek a beruházásnak.
Ennyi.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.01.23. 23:10:15
dukeekud 2014.01.23. 23:15:29
Azt ugyan benem bizonyitja nekem senki sem, hogy egy ingyenes uzemanyaggal mukodo eromu(nap,szel,geotermikus), dragabban termeli az energiat, mint amibe folyamatosan lapatolni kell a szenet, gazt, uraniumot.
Azt meg eltudom kepzelni, hogy az epitesi koltseg esetleg tobb, de az par ev alatt megterul. Ezenkivul, nem kene hitel sem, mert ahogy van ra penz, darabrol darabra epitenek a szelturbinakat.
Es hat a lenyeg, ami minden penzt meger, hogy KORNYEZETBARAT !!
hackbard.celine 2014.01.23. 23:29:17
Ugyanakkor azt is tudni érdemes, hogy nagyjából 9000 MW erőművi kapacitás van jelenleg az országban, ebből 7000 MW volna ténylegesen használható. Valahol 6500 MW környékén volt a csúcs fogyasztás az elmúlt években, a Mavir a hazai munkaerő, az itthon adózó vállalatok helyett mégis a szlovák, cseh, ukrán importot választotta, pedig rendkívül magas hatásfokú kapcsolt hőerőművek épültek 1000 MW teljesítmény környékén ugyancsak az elmúlt években. Ezek kihasználatlanul állnak, mert pl. a GDF-Suez nem a kormány kedvence.
Közben csak 2012-ben 100 Mrd extraprofit keletkezett az MVM-nél, ebből 40 Mrd Paks I. Itt lehetett volna rezsit csökkenteni, de inkább profitcentrummá alakították, ami benyelte a rendszerek összekapcsolása után (villanytőzsde) villamos energia ár 30% körüli csökkenéséből adódó többletet.
A másik: biomasszát Lengyelországból szállítani értelmetlen. Sem vasúton, sem közúton nem éri meg: gondolj bele, hogy az energianövenyek nem szárított állapotban kerülnek szállításra, hanem vágás után, jelentős víztartalommal. 30-40% energetikai szempontból értéktelen vizet szállítasz és jó sok levegőt a rönkök vagy szárak között. Van egy mértékegység, az atrotonna, ezt használják pl. a fa erőművi beszállítása esetében, de mondjuk ismerős lehet a fával otthon vegyes tüzelésben fűtőknek az erdei köbméter és a köbméter közötti jelentős különbség is.
Szóval ez nem ennyire egyszerű.
Orszag 2014.01.23. 23:56:03
m.petihun 2014.01.23. 23:57:00
Az a nagy helyzet kedves Apacs Cár, sőt ami azt illeti eléggé tragikomikus is, hogy sem a szélcsatornák elégségességében, sem semmi másban nem lehetünk teljesen biztosak. Ráadásul, ha jól láttam, talán rajtam kívül senkiben sem merült fel az az ötlet, hogy jobban meg kellene vizsgálni a lehetőségeket. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás egy számítógépes SZIMULÁCIÓ lefuttatása minden eshetőségre. Mert amíg nem látom egy FÜGGETLEN szakértői vizsgálat eredményeit, addig nem tudok további érveket felhozni a témában. Szerintem bárki más sem, csak szeretjük okosnak feltüntetni magunkat. :P
Összegezve (és ez most mindenkihez szól)) a leírtakat, mindenki konokul ragaszkodik a saját véleményéhez anélkül, hogy annak igazságáról 100%-ban megbizonyosodott volna, így nem lehet vitát folytatni.
Megoldás: a kedves vezetőinknek el kell rendelniük egy széleskörű szimulációs vizsgálatot, amiből konkrét adatokat nyerhetünk.
Mielőtt még valaki nyafogást intézne irányomban, "hogy márpedig ezt hogy lehetne megcsinálni, tök baromság stb" elmondanám, hogy mind a meteorológiai adatok, mind pedig az atomreaktor és egyéb teljesítmény adatok az arra kijelölt kormányhivataloknál megvannak, csak használni kellene őket! (amit szinte csak a kormány tehet meg, mert a drágalátos hivatalnokság nem adja ki ingyen azokat, hanem bizony még 1 vacak kis térképrészletért is fizetni kell).
Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2014.01.24. 00:38:10
200 km/h-val is kepes menni, szoval meg ellennenk vele egy darabig :)
Gera 2014.01.24. 01:50:01
A magyar villamos energia felhasználás egyébként NŐ. Mostanában esett a válság miatt, de előtte dinamikusan nőtt és merem remélni, hogy nem a GDP csökkenés a távlati cél.
Gera 2014.01.24. 01:59:47
Sanko13 2014.01.24. 16:18:48
toportyánzsóti 2014.01.24. 17:40:16
if you 2014.01.24. 19:51:08
Dzsentrisvihák 2014.01.24. 20:32:49
Látszik, hogy nem vagy képben, barátocskám. Ezt a döntést nem lehetett elég hamar meghozni.
Pár éven belül ugyanis bezárják a német atomerőműveket, amitől az áram ára Európában az egekbe fog szökni, és addigra fel kell készülnünk, hogy legalább részben elkerüljük azt a csapdát, hogy importból kelljen fedeznünk az energiaigényünket.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a szénerőművek is hamarosan beoffolnak kis hazánkban, ami szintén termelés kiesést okoz, valamivel azokat is ki kell majd váltani
Az lett volna a hülyeség, ha nekiállunk itt 10-15 éveket várogatni, valami kísérleti sci-fi baromságra, amiből ki tudja, lesz-e valami egyáltalán... (sanszosabb, hogy nem)
"onnantól belföld lesz a dán tengeri szélerőmű által folyamatosan termelt tengeri szél is, és elég a tengerpartokat teleszórni, és egész Európának van folyamatosan megújuló árama." - Na, ha ennyit értesz a témához, öreg, akkor inkább maradtál volna csöndben...
Mede Feri 2014.01.24. 21:42:08
Dzsentrisvihák 2014.01.24. 22:03:56
Persze, és miből fogod újjáépíteni a teljes, szinte egy az egyben Paksról kiinduló magyar energiahálózatot? Csupa szeretetből, meg gombokból?
És mit fog neked vezérelni az a sok, megfelelő berendezés, ha nem lesz áram, amit itthon termelünk meg?
Mert azt te, meg a naaaaagy, közös Európáról ábrándozók sem gondoljátok komolyan, hogy a hálózatok szinkronizálása okán majd bárki is ingyen fogja nekünk pumpálni a kakaót külföldről...
Mede Feri 2014.01.25. 10:56:49
Mede Feri 2014.01.25. 11:06:16
lásd Csernobil:
www.youtube.com/watch?v=3u_8frR0IpE
lásd Fukusima:
www.youtube.com/watch?v=EKD4xpsSsqQ
Dzsentrisvihák 2014.01.25. 17:48:19
Neked talán nem gond, kezdheted is kifizetni, ha gondolod. A másik pedig, hogy itt nem csak a kábelek hosszáról van ám szó, hanem a rendszer felépítéséről. Mivel Paks az egyik központi alaperőmű, tőle fut ki a hálózat zöme. Ha bezárjuk Paksot, egyrészt mi a francot építesz helyette, kettő, hová? Mert akkor az új hálózatot annak megfelelően kell majd kialakítani, ami nem csak annyit fog jelenteni, hogy új kábeleket lógatunk a meglévő póznákra...
Lehet ilyen dolgokkal példálózni, de épp ez mutatja világosan, hogy lózungok szintjénél tovább egy centit nem terjed a tudásod, se Csernobilról, se Fukusimáról, de Paksról aztán végképp...
Az utolsó 100 komment: