19

sze

Skócia - nem függetlenül, de szabadon

Címkék: skócia népszavazás függetlenség székelyföld autonómia balogh gábor

Tweet

Hát, nem jött össze. Túlzás volna azt mondani, hogy hajszálon múlt, de azért nem olyan sokon. Pedig nagyon reméltem, hogy sikerül. Olyan szépen elképzeltem, hogy mikor kijön az exit poll, egy sörrel a kezemben felordítok a gép előtt, hogy „Freeeedooooooom”, aztán max hangerőn vagy háromszor meghallgatom a Paddy and the rats alapművét, ami ugyan az írekről szól, de akkor ez mindegy lett volna. Hát, nem így lett. De ettől a világnak még nincs vége Skóciában, de Székelyföldön se. Sőt, a történet ott csak most kezdődik igazán.

Ennek a népszavazásnak az igazi jelentősége nem a végeredményében van – hanem abban, hogy egyáltalán meg lehetett rendezni. Hogy létezik egy autonóm Skócia, egy szabadon megválasztott kormánnyal, amely referendumot írhatott ki az ország függetlenné válásáról. Hogy létezik egy több nemzetiségű állam, amelynek vezetői nem alkotmányba betonozzák az „egy és oszthatatlan nemzetállam” 19. századi agyrémét, hanem törvényt módosítanak, hogy az ország egyik régiója elszakadhasson, ha akar. Az edinburghi kormányzatnak ugyanis nem lett volna joga felvetni a teljes függetlenség kérdését, erre külön jogszabályt alkotott a brit parlament. Amelynek amúgy minden egyes pártja a konzervatív toryktól a balos Munkáspárton át a liberálisokig határozottan ellenezte a skót függetlenséget. Mégis lehetővé tették, hogy erről maguk a skótok döntsenek.

Székelyföld, vagy bármelyik másik, önrendelkezésért küzdő elszakított magyar közösség számára nem is annyira a független Skócia szolgálhat(ott volna) követendő példaként – hanem az autonóm Skócia, amelynek népe szabadon határozhatott sorsáról. És egyelőre úgy tűnik, kis többséggel ugyan, de maradni akar Britannián belül. Amely nem nyomja el, nem zsákmányolja ki, nem folytat hadjáratot hagyományai és szimbólumai ellen. London (amúgy nagyon kisszerű, és alattomos) gazdasági pánikkeltése mellett a NEM-ek győzelmének fő oka éppen az lehetett, hogy igazából nincs olyan elnyomás, amely ellen lázadni kellene. A skót nemzet nem érzi magát veszélyben – ezért marad (egyelőre) a közös országon belül. Skócia nem lesz független - de nem azért, mert nem engedik, hogy az legyen, hanem mert lakói így döntöttek. Ez az igazi üzenet Székelyföldre! De Bukarestbe, Belgrádba, Pozsonyba és Kijevbe is.

A szabadság nem elválaszt, hanem összeköt, nem szétzilál, hanem összetart, nem bomlaszt, hanem egyben tart. Ameddig ezt az egyszerű igazságot nem látja be a szomszédos országok elitje, addig hiába esik Skóciában gyakrabban - a mi fejünk felett lesz több felhő...

Balogh Gábor

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.