Amerikai kutatás: akinek nincs gyereke, az boldogabb
Címkék: család boldogság liberális wtf havas jon National Academy of Sciences
Tweet
A felnőttek és gyerekek élettempója közötti eltérés stresszhelyzetet okoz, ami konfliktust generál a párkapcsolatokban – állítják amerikai szakértők. Lehet-e mérni a boldogságot és egyáltalán van-e értelme?
Meghökkentő posztot tett közzé pénteken Facebook oldalán Frei Tamás. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró egy amerikai közvélemény-kutatásra hívta fel a figyelmet, amely szerint a gyermektelen párok boldogabbak, és teljesebb, izgalmasabb életet élnek, mint családos társaik. A liberális sajtó úgy csapott le a megrendelésszagú felmérésre, mint gyöngytyúk a takonyra, és a magyar származású pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály áramlatelméletét lobogtatva azzal érvelnek, hogy a felnőttek és gyerekek élettempója közötti eltérés stresszhelyzetet okoz, ami konfliktust generál a párkapcsolatokban. Akinek nincs gyereke, annak nem kell ezt a terhet elviselnie – így a bölcselet.
Mivel Frei bejegyzése nem tartalmazott forrásmegjelölést, nem volt egyszerű rábukkanni a hivatkozott felmérésre. Először egy angol tanulmány kivonatára bukkantunk, aminek viszont látszólag annyi értelme van, mint azoknak a „brit tudósok” által jegyezett „kutatásoknak”, miszerint az asztmát bélféreggel kell gyógyítani, és a férfiak péniszméretéről a gyűrűsujj árulkodik. (A kutatócsoport arra a látszólag ellentmondásos eredményre jutott, hogy a gyermektelen férfiak és nők általánosságban boldogabbak, viszont a gyermektelen nők a legelégedetlenebbek az életükkel.)
Aztán rátaláltunk a szóban forgó amerikai felmérésre, amelyet a National Academy of Sciences nonprofit szervezet folyóirata tett közzé idén januárban. A Princeton Egyetem oktatói által vezetett kutatás 2006 és 2012 között állítólag közel hárommillió személy bevonásával készült összesen 162 országban.
A szenzációként tálalt kutatási eredmény és a hatásvadász szalagcímek ellenére a helyzet – szerencsére – nem ennyire rossz. A tanulmány csupán arra világított rá, amit józan paraszti ésszel is sejteni lehetett, vagyis hogy a gyermekes párok nagyobb érzelmi hullámvölgyeken mennek keresztül, több öröm és stressz is éri őket. A fejlődő országokban ráadásul a felnőttek nem csupán lelki igények, hanem egzisztenciális szükségszerűség miatt nemzenek utódot, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy az egykeresős családmodell egyenlő az éhhalállal, kellenek gyerkőcök, akik kimennek krumplit kapálni a földre, kagylót tukmálni a piacra, vagy heti másfél dollárért Adidas labdákat stoppolni a gyárba. A szegényebb emberek pedig általánosságban több nehézséggel és boldogtalansággal szembesülnek életük során. Rejtély megoldva.
Itt akár nemes egyszerűséggel tovább is léphetnénk, ha az egész kutatatásról nem üvöltene az a visszataszító szándék, amelyet a „haladó tanok” hirdetői úton-útfélen az orrunk alá dörgölnek. Szerintük gyereket vállalni (főleg egynél többet) a legkockázatosabb beruházás, a legnagyobb lemondás, egyfajta önként vállalt száműzetés, út az önfeledt önmegvalósításból a szaros pelenkák és házi feladatok miatti ajtócsapkodás világába. Ezt sulykolja minden hollywoodi film és sorozat, szépen csepegtetve mellé az abortusz népszerűsítését, a szélsőséges feminizmust és a családi közösségek deszakralizálását.
Családot alapítani és családban felnőni az egyik legjobb dolog, ami az emberrel történhet élete során. Számtalan tanulmány igazolta, hogy még rossz családban felnőni is sokkal jobb, mint család nélkül, és a családos emberek tovább élnek, mint magányos társaik. Egy ember életútja, karrierje – minden siker és gazdagság dacára – soha nem lehet teljes értékű, ha azt nincs kinek átadni, tovább örökíteni. Ez a belső törekvés minden gazdasági és demográfiai racionalitást fölülír, ez az egyén legteljesebb önmegvalósításának (valódi szabadságának), valamint az emberi közösség továbbélésének biztosítéka.
Lehet olyan felmérést készíteni, miszerint a gyermektelen párok boldogabbak. Lehet olyat is, miszerint a hétéves kislányokkal fajtalankodók stresszmentesebb életet élnek. Csak minek? Hogyan jut eszébe egy tudományos csoportnak, hogy a természetest a természetellenessel összehasonlítsa? Egyáltalán: lehet mérni a boldogságot? Hogyan lehet egy mérlegre tenni a csendes tespedtséggel eltöltött hétköznap estéket a gyermeksírástól hangos, egyszerre kínkeserves és felemelő altatási szertartásokkal?
A mai posztmodern világ credója, hogy akkor élsz „teljes életet”, ha az egész világban csak Te magad vagy, és rajtad kívül senki sem számít. Ebbe a képletbe nehezen illeszkedik az önfeláldozás és a mások boldogságában való feloldódás képessége. Pedig ez utóbbi nem csak biológiai szükségszerűség, hanem egy magasabb minőségű élet kulcsa. Amikor az ember ráébred a külső elvárások jelentéktelenségére, és felfedezi magában azt a belső erőt, amelyet „önnön jogán”, saját tehetségéből a legkeményebb önérdek-érvényesítés útján sem találna meg.
A gyermekvállalás sehol sem egyszerű feladat, senki nem is ígért ilyet. Ha viszont nem lenne ennyire pokolian nehéz, vajon tudnánk eléggé értékelni?
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Legyen gyerekem? Vagy ne legyen? (10.) - A visszatekintők (2. rész) 2014.02.17. 13:54:03
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Aranea 2014.02.17. 07:37:55
Úgy tűnik, azon nem gondolkodott el a cikk írója, hogy talán azért boldogabbak sokan a (választott) gyerektelen lét mellett, mert megtapasztalták a rossz családot, és köszönik szépen, soha többet nem kérnek belőle - ők azok, akik mertek a szokásostól eltérőt választani. A többiek pedig
a) vagy tényleg akartak gyereket,
b) vagy pedig nem akartak ugyan, de nem mertek a nyájszellemmel ellenkező életmódot vállalni, na ez utóbbiaknál szinte mindnél tapasztalom (aki nem mondja, arról is messziről üvölt), hogy már réges-rég megbánta, s mindennek mondható, csak éppen boldognak nem...
Persze aki nem vállalta x évvel ezelőtt a véleményét, az most sem fogja nyilvánosan felvállalni a hibáját: ha megkérgezik, ő is csak rózsaszín cukorhabos boldogságfelhőket próbál festegetni...
Aranea 2014.02.17. 07:46:02
Az emberi faj szempontjából az evolúciós haszon már érdekesebb kérdés, de az elmúlt 50 évben ennek is eltűnt a jelentősége. A nagy szaporaságnak ugyanis abból a szempontból van "értelme", hogy biztosítja a szelekciós bázist. A szelekció viszont gyakorlatilag megszűnt... halálos kórok Európában beszüntetve, és az orvostudomány szinte mindenkinek biztosítja a szaporodás lehetőségét, akármilyen rendellenességeket is örökít.
2014.02.17. 07:51:21
Ad Dio 2014.02.17. 08:05:42
Az "emberiség" és a bioszféra kapcsolata valóban problematikus, de én nem ennyire messziről indultam.
Mivel azt gondolom hogy önszántából az emberiség nem fogja beszüntetni a létezését :-), így ezzel az eshetőséggel nem is foglalkoztam. Viszont egy családban élő 4-6 ember fajlagos energiaszükséglete (így környezetterhelése) jóval alacsonyabb, mint az egyedül élő embereké.
SemBoga 2014.02.17. 08:11:06
összeveti azon embereket, akik tudatosan vállaltak gyereket, illetve tudatosan nem vállaltak - és kihozza, hogy nagyjából hasonló "wellbeing" tapasztalható mindkét csoportnál, de a gyerekeseknél nagyobb hullámzások vannak, a stressz és az aggódás, illetve a boldogság is magasabb szinten van
igaziból semmi meglepő - ha nincs gyerek, nincsenek a gyerekkel járó nyűgök és gondok - cserébe a gyerekkel járó boldogság sincs
nyuggernyúzó 2014.02.17. 08:17:56
*rockstar* 2014.02.17. 08:24:04
JohnHenry 2014.02.17. 08:44:33
"Ket dolog jutott eszembe: az egyik, hogy az eredti cikk az elkotelezett gyerektelen parkapcsolatokat hasonlitotta a csaladokhoz. NEM a singliket elemzi.
masodik pedig, hogy a cikk nem a boldogsagot meri, hanem "Evaluative and hedonic wellbeing"-et. A happiness csak egy faktor volt, ami nem is kulonbozott a ket csoport kozott. A stress, na az igen. De az aggodas es a stress a szeretet alapkove. Ime az eredeti cikk: www.pnas.org/content/111/4/1328.long "
egysmás 2014.02.17. 09:03:13
Van a populációnak egy része, ami jobban szaporodik, mint a másik.
Ez a szelekció.
A szelekció akkor szűnne meg, ha _minden_ egyednek pontosan négy unokája lenne.
De addig, amíg ez nem így van, a szelekció működik, csak a szelekciós nyomás nagyját nem a betegségek, meg a természeti tényezők adják, hanem a társadalmiak.
egysmás 2014.02.17. 09:04:07
Gera 2014.02.17. 09:32:33
Az egyenesen szánalmas, amiért társadalomtudósokat ekézel azért, mert jobban meg akarják ismerni az embert.
Ami meg a szaporodást illeti, hol van az megírva, hogy most ideális lenne az emberiség lélekszáma? Igazából nekem inkább soknak tűnik. És nem az elbaszott helyek miatt, az úgymond "alacsony" lélekszámú nyugat ugyanúgy fenntarthatatlannak látszik.
Szeretem a gyerekeket amúgy :)
randomuser1 2014.02.17. 09:38:25
szerintetek a sok feltaláló, tudós, festő, író, ilyenolyan, golbális szinten is értékelhető szellemi munkás mennyi gyereket csinált és mennyire vett részt a nevelésükben?
és akkor még nem is beszéltünk a gazdasági státusz és a porontyszám közt nyilvánvalóan jelenlévő inverz kapcsolatról.
összegezve, aki hülye és szegény, az szórakozik gyerekgyártással, a többiek találnak maguknak jobb hobbit is.
p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2014.02.17. 09:43:58
Az nem lehet, hogy valaki így boldogabb valaki meg úgy?
Bicikliző medve 2014.02.17. 09:44:04
És hát ne feledkezzünk meg arról, hogy keményen pusztítjuk a bolygónkat. Jelen állás szerint az én unokáim nem fognak éhezni/árvízben megfulladni/szomjanhalni/szmogban megfulladni :)
Aranea 2014.02.17. 09:46:49
Bicikliző medve 2014.02.17. 09:49:25
Ad Dio 2014.02.17. 10:21:37
"Ezt az elméletedet mire alapozod?"
Kutatásokra és a józan észre.
A komplex környezeti terhelésbe beleszámít a lakóépület felhúzása, közművek kiépítése, úthálózat berendezés stb.
Ez egyértelműen hatékonyabb ha többen laknak ugyanott.
Emellé a fűtés (1 lakást fűtünk 4-6 ember számára, nem 4-6 lakást - jellemzően nincs hidegebb azokban a lakásokban sem, akol nincs gyerek), a világítás, a közlekedés, a főzés mind-mind hatékonyabb több ember számára egyszerre.
Persze vannak olyan tételek is, amik sima multiplikátorral működnek. Ilyen pl. a fürdővíz vagy a tisztálkodószerek.
És akkor még nem vettük be azt a korántsem elhanyagolható dolgot, hogy a családban élők ideje és gazdasági forrásainak zöme elmegy a család közvetlen szükségleteire (vagy legalábbis fajlagosan kevesebb fölösleg marad), míg az egyedül élőknek több ideje és pénze marad szabadidős foglalkozásokra. Ezek pedig jellemzően plusz környezetterhelés.
Nb. ezek nem ítéletként hangzanak a számból, mindössze tényszerűségek.
similarthings 2014.02.17. 10:23:46
Emiatt - ha a túlszaporodás veszélye nem fenyeget - kell tisztelni azokat akik ezt a nehézséget önként vállalják és becsülettel éveken át végzik. Mert itt is van felmondás csak azt válásnak hívják többek között.
Másrészről mivel a csaladok legalább harmada válással terhelődik így még ennyire boldogtalanabbak lesznek.
Szóval ehhez tényleg teljesen felesleges kutatásokat végezni mikor ezek közhelyszerű tények.
Ha anyagilag jobb helyzetben lennének a gyerekes családok akkor közelítene boldogságban, de csak közelítene mivel a válás még mindig rontana az összképen.
Ad Dio 2014.02.17. 10:32:00
"Ha anyagilag jobb helyzetben lennének a gyerekes családok akkor közelítene boldogságban, de csak közelítene mivel a válás még mindig rontana az összképen."
Ez akkor volna igaz, ha a magány egyértelműen pozitív dolog volna. Plusz eltekintenénk a gyermeknemzés ösztönéről, ami nem csak szexre sarkall, hanem gyermekvállalásra is (35 feletti nőknél a legjobban megfigyelhető a dolog, de a férfiak kapuzárási pánikja is fakadhat ebből).
Szóval tényleg nem olyan egyszerű az képlet.
randomuser1 2014.02.17. 10:33:45
sőt, van, aki elmélet útopn bizonyosodik meg, más gyakorlati negatív tapasztalatokon okulva vonja le a szentenciát.
van, aki konkrétan katasztrofális körülmények közé kerül, de álszent, dogmatikus rítusokba kapaszkodva magának se vallja be, h a gyerevállaás nem öröm és boldogság, az bezony nagy felelősség és erőforrásigényes hosszútávú projekt aminek a pozitív hozadéka marginális...
randomuser1 2014.02.17. 10:41:42
szabadidő nuku
hobbik jórészt annulálva
szex , mozi színház tíz évre jegelve
cserébe bejönnek borzasztó felesleges munkafolyamatok, pleenkázás, 3óránként etetés, séta, ovcsi- suli- logisztika időpontra, koránkelés, gyerekruha, stb állandó stressz és felelősség.
endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2014.02.17. 10:48:10
randomuser1 2014.02.17. 10:56:23
egysmás 2014.02.17. 10:59:08
burakefendi 2014.02.17. 11:00:30
azért nem kell hőst csinálni azokból, akik nem vállalnak gyereket :D
Bicikliző medve 2014.02.17. 11:04:55
Sose értettem, miért kell mindenkit uniformizálni. Miért ne csinálhatna mindenki azt, amit szeret? (és persze azt, amivel nem húzza ki a gyufát másoknál :))
Aranea 2014.02.17. 11:11:57
Nekem évekig volt nevelt lányom, a férjemnek saját maga által nevelt nagykorú fia van - így mindketten kipróbáltuk a gyerekes létet is. Egybehangzó a véleményünk: ISTEN MENTS!
(És nem, egyáltalán nem voltunk boldogabbak gyerekkel! Ha újra kezdhetnénk az életünket, kihagynánk ezt a tapasztalatot.)
Aranea 2014.02.17. 11:13:42
Nem hős, csak egyenes, széles látókörrel és önismerettel rendelkező ember.
(Azokból meg végképp nem kell hőst csinálni, akik vállaltak.)
Bicikliző medve 2014.02.17. 11:17:49
burakefendi 2014.02.17. 11:19:22
Stabilo 2014.02.17. 11:52:26
Azóta is élem az életem, megyek ide, megyek oda, élek a hobbimnak is.
Egy viszont biztos, ha minden összejön, ha úgy tűnik, hogy az élet minden fronton támad, akkor is a család (főleg a gyerek) egyszeriben mindenre vigasz tud lenni. Mindennek értelmet tudni adni.
És nagyon fontos. A gyereknek nem olyan szülőre van szüksége aki "mindent meg tud neki adni". Ez a világ egyik legnagyobb közhelye, melyben egy cseppnyi igazság sincsen.
A gyerekeknek törődés és szeretet kell, ennyi. Az embernek el kell döntenie, hogy 30 éves kora felett éli továbbra is a más unalmassá vált életét, vagy belevág valami merőben újba és hajrá.
Én előtte sem unatkoztam, de a harmadik x után, már azt kezdtem érezni, hogy "hova tovább?".
Amióta viszont van gyerek az irányt is pontosan tudom és ami nagyon fontos, a kedvenc időtöltéseim is sokkal jobbak lettek, hisz kevesebb idő jut rá, jobban megbecsülöm.
Bicikliző medve 2014.02.17. 11:56:35
Én maximalista vagyok, ha a gyerekemnek nem tudnék valamit megadni, csak mert "nem fussa rá", megszakadna a szívem :) A majd-lesz-valahogy hozzáállás nem mindig vezet jóra.
egysmás 2014.02.17. 12:10:37
Vagy pénz nincs, vagy idő, vagy kedv.
És ezt meg kell mondani a gyereknek, hogy nincs időm/pénzem/kedvem hatodszor elmenni az állatkertbe/Alma együttes koncertjére, vagy nincs pénzem megvenni a 129. bakugánt/gyűjtögetős bizbaszlófaszt.
Sőt, olyan "fontos" dolgokra sincs mindig pénze az embernek, mint pl. a hatoldali függönylégzsákkal felszerelt karbonmerevítéses gyerekülés, vagy az ergonómiailag szupertesztelt teljes mértékben bioorganikus táplálékkigészítős nyomelemtabletta.
Ha az ember mindig vár valamire, hogy majd így-úgy-amúgy, ha meglesz a létbiztonsága, majd akkor, akkor nem lesz gyereke, csak, ha nyer a lottón, mert nincs olyan, hogy létbiztonság.
A gyerekhez elhatározás kell, a gyereknek pedig elég az, ami jut neki, mivel elsősorban szociális szükségletei vannak, nem anyagiak.
kalandfereg 2014.02.17. 12:11:20
Nem semmi, hogy rövid okfejtés után arra a következtetésre jut, hogy a gyereknélküliség természetellenes.
Ennyire korlátolt népeknek a Jobbikban van a helye, nem egy országos hírportál címoldalán!!!
Nagyon gáz. :(((
Stabilo 2014.02.17. 12:11:23
Hülyeség. A gyereket nevelni kell, nem megadni neki mindent. Szerencsére azok közé a szülök közé tartozunk akik "mindent" megtudnak adni a gyereknek, ami kell. Sőt, azt is megtudnánk adni, ami nem kell, de nem adjuk.
Hidd el nem ettől függ. A legtöbb szülő ha választhatna, hogy pénzt vagy időt kér, inkább időt kérne, mert abból tényleg kevesebb lesz gyerek mellett... :)
_zulu_ (törölt) 2014.02.17. 12:21:36
A többi meg jobb ha úgysem örökíti a génjeit.
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.02.17. 12:22:11
_zulu_ (törölt) 2014.02.17. 12:22:52
Sok tapasztalat éppen azt mutatja, hogy rosszabbul szocializálódik az a gyerek, aki sosem találkozik korlátokkal, és mindig mindent megkap.
_zulu_ (törölt) 2014.02.17. 12:24:02
Stabilo 2014.02.17. 12:43:54
Én inkább abban látom a gondot, hogy nagyon sokan külső hatás miatt döntenek/látják úgy, hogy neki nem való gyerek.
Aztán 40 körül ráébrednek, hogy nem ez az ő utuk, de akkor már többnyire késő. Utána jön a depresszió és a többi. Ez persze főként a nőkre igaz.
Lángharcos 2014.02.17. 12:45:01
Ronnie_27 2014.02.17. 12:45:59
teljesen racionális, hogy a nem nincstelenek egyre kisebb aránya vállal gyereket. régen még valószínűbb volt a pozitív megtérülés, ma egyre több a suttyó gyerek, mivel egyre kisebb a szülők nevelő hatása. ma már egyre kevesebben terveznek élethosszig tartó párkapcsolatot, ami nélkül a gyereknevelés kínszenvedés
ertelmetlensegi 2014.02.17. 12:56:23
Lángharcos 2014.02.17. 12:59:10
Nem baj, anyuci újra felcsináltatja magát, ezúttal egy kapitális bakot választott magának új apuci gyanánt, akit szintén a felmenői tartanak életben, mert dolgozni a 3x-es életkora ellenére büdös neki.
A gyermekekkel a nagyszülők foglalkoznak felváltva, míg anyuci 4 órás fekete takarítói munkát végez, apuci meg otthon ül a számítógép előtt és játszik, meg animét néz. Ha nagymama firtatni meri, hogy miért nem keres munkát, akkor előadja a hattyúhalált, hogy őneki mennyit kell vigyáznia a kislányára, és nem ér rá dolgozni. A nagyobbik kislányt (aki a másik apucitól van) meg azzal "nevelik", hogy mondogatják neki a terveiket, hogy intézetbe adják, mert "buta".
Igen, ennek a két embernek kellett gyerek. Nagyon.
Egyetlen előnye van ennek a mesének. Apuci nővérét azóta békén hagyja a nagymama az olyan kérdésekkel, hogy te mikor fogsz reprodukálódni? - mert rájött, hogy nagymama korban nem olyan vicces dolog szülőként helytállni az életképtelen szülők helyett. És talán a nővérkének igaza lehet abban, amikor kifejtette, hogy ha valaki alkalmatlannak tartja magát a szülői szerepkörre, akkor ne kényszerítsük bele, mert a gyermeknek nem tesz jót. Se rövid se hosszú távon.
Szóval a nővérkének happy end (?), amíg a nagyszülők el nem haláloznak, és apuci nem próbálja meg lejmolni a nővérkét, "Te mindent megkaptál anyánktól, míg én semmit se" jelmondatot skandálva.
randomuser1 2014.02.17. 13:07:30
Stabilo 2014.02.17. 13:07:37
A többi meg jobb ha úgysem örökíti a génjeit."
Elég durván hangzik, de van benne igazság. Az államokban kimutathatóan a jobb keresetűek vállalnak újabban gyereket, szemben az alacsonyabb jövedelműekkel, akik egyre kevésbé.
Ez természetesen teljesen logikusnak tűnik, sőt tökéletesen megfelel a Darwini elméletnek is, de szerintem ez sem a jó irány. Az arany középút az lenne, ha 3-4 gyerekig az állam jelentősen támogatná a családokat.
Stabilo 2014.02.17. 13:16:27
Egy átlagos férfi számára, átlagos intelligenciával és egzisztenciával szinte elkerülhetetlen a gyereknemzés. Ha csak nem meleg, vagy nem él 20 évig monogám kapcsolatban tudatos "nem akarunk gyereket ideológia mentén" (bár akkor meg minek élni monogám kapcsolatban...).
Minden egyéb esetben, fog nemzeni, hisz elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb egy nő ne "húzza" magára direkte azzal a céllal... :)
Átlag feletti férfinak pedig esélye sincs gyerektelennek maradni.
Az már megint más kérdés, hogy egyáltalán tudni fog-e róla, vagy hogy nevelni akarja-e.
Nőnél ez ugye másképpen működik.
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2014.02.17. 13:24:55
Hollywoodról sok minden mondható, hogy családellenes lenne, ahhoz kell egy kis elmebaj is. Vannak filmek, amiknek a célközönsége szingli, ezek többnyire a párkeresésről szólnak, és vannak aminek a családok, ezek eleve családokról.
Michel Djerzinski 2014.02.17. 13:25:11
Nem tudom, mi ebben a meghökkentő! Ez teljesen evidens tény. Végre nem egy álságos, önbecsapó, hamis írás.
Ostoba, gondolkodni képtelen faszok.
csepke 2014.02.17. 13:26:38
randomuser1 2014.02.17. 13:28:29
az biológia hallhatatlanság akkor jön el, mikor az élet egyéb területén kudarcot vallottunk :)
Michel Djerzinski 2014.02.17. 13:31:08
A pokol kénköves bugyra eméssze el azt, aki ezt gondolja anélkül, hogy este titokban a tükör előtt felköpjön és aláálljon!!!
"ez az egyén legteljesebb önmegvalósításának (valódi szabadságának), valamint az emberi közösség továbbélésének biztosítéka."
MI?! A CSALÁD?! MICSODA BAROMSÁG EZ MÁR! EZ AZ ÁLLATOK SZINTJE! Kopulálni, reprodukálni - tényleg ennyiről szólna az emberlét, tényleg ez volna "az egyén legteljesebb önmegvalósítása, valódi szabadsága"!? Atyaúristen, micsoda bornírt, középkori demagógia!!!
csepke 2014.02.17. 13:36:52
Michel Djerzinski 2014.02.17. 13:36:53
Michel Djerzinski 2014.02.17. 13:37:39
randomuser1 2014.02.17. 13:39:30
eredően valamennyien állatok vagyunk, van, aki felfogja, és próbál a biológia lét fölé emelkedni, de ha nem teszel semmit, még midig ott van az elégedet röfögés a langyos ganyéban -a technikai civilizáció eredményeként ez mindenki számára biztosított alapjog.
a lustaság, változásra való igény hiánya, színtiszta állati túlélési ösztön.
evvan :)
sántán sándor 2014.02.17. 13:40:59
Bicikliző medve 2014.02.17. 13:41:29
Michel Djerzinski 2014.02.17. 13:42:37
Michel Djerzinski 2014.02.17. 13:43:35
randomuser1 2014.02.17. 13:45:25
jézus viszont nem nemzett biológiai utódot.
erkölcsi, filozófiai öröksége viszont a ami napig elérendő cél.
ha ez nem halhatatlanság, akkor mi?
van egy szint, amit ő megugrott, megugrotta sok tudós, író, zeneszerző, festő, szobrász, filozófus, az évezredek alatt, őket a mai napig mindenki ismeri. a szomszéd józsibácsi dédnagyapjáról maga az ükuncsi se tud semmit.
szaporodni mindenki tud, még az ebolavírus is, az nem kunszt.
Bicikliző medve 2014.02.17. 13:45:33
csepke 2014.02.17. 13:56:45
Bicikliző medve 2014.02.17. 14:00:39
is 2014.02.17. 14:04:42
Arany Jánossal szólva röviden: gondolta a fene. neked nem akad meg a tollad, amikor ez a félmondat kikanyarodik alóla, hogy hoppá, hátha rossz szemüveget vettem fel? merthát ez a félmondat tökéletesen elismeri, hogy vége az adatoknak, vége a tényeknek, innentől az egséz további rész szimpla spekuláció, előítéletből indítva.
ha egyetlen problémát kellene megnevezni a mai magyar társadalomban, akkor ez lenne az: elkezd valaki egy gondolatmenetet, valami tényből indulva, de kapásból negatív, felháborodott, kikérem magamnak álláspontból, és csak lovallja bele magát, aztán elrugaszkodik mindentől, és csak fröcsög, fröcsög a másikra, rajzolja az ördögöt a falra, aztán gyepálja, ahogy bírja. ha ezt az egyet ki lehetne írtani, már sokkal előbbre lennénk.
kedves szerkesztőség, remélem, hogy ilyen elrettentő példának raktátok ezt a cikket be, és nem valami olyannak, aminek megfontolandó következtetése lenne.
@Aranea: "csak egyenes, széles látókörrel és önismerettel rendelkező ember."
hát nem tudom, én szeretek 50 évre is széles látókörrelelőre látni, márpedig ha addig senki nem vállal gyereket, önismerettel és széles látókörrel, akkor már késő lenne. remélem te is viccnek írtad.
csepke 2014.02.17. 14:08:27
Augustin 2014.02.17. 14:42:19
randomuser1 2014.02.17. 14:42:52
végülis, sokan lottóznak :)
randomuser1 2014.02.17. 14:47:59
én lettem jobb, tettem le a cigit, én örökítem tovább a génkoktélomat, stb...
mi olyan különleges van egy gyereki mosolyban? szimpla válaszreakció, tíz gyerekből tíz ugyazt csinálja adott körülmények közt.
G430R 2014.02.17. 14:50:38
randomuser1 2014.02.17. 14:52:19
-ne szóljanak meg a kollegák
-megmutatom apámnak, h jobban is lehet nevelni
- végre valaki aki felett uralkodni tok
stb
Augustin 2014.02.17. 14:55:48
Tudod az ember nem azért vállalja a gyereket, hogy leszokjon, jobb legyen,...stb, hanem hogy a gyereknek legyen jobb. Nem érted, ugye? Ahogy a mosolyt sem.
randomuser1 2014.02.17. 14:59:32
Hilux94 2014.02.17. 15:00:10
A többinek ott a hamis önigazolás, hogy végrehajtották az állati kényszer, az ösztönök által rájuk rótt feladatot, és így legalább van a (pont ugyanannyira) jelentéktelen kis életüknek, a szenvedéseiknek, vergődésüknek valami értelme. Szerintük.
csepke 2014.02.17. 15:16:12
Nekem a gyerek olyan örömforrás, amit semmi más civilizációs kényeztetéssel nem tudnék kiváltani. De a gyerek mint boldogság, vagy önmagában a boldogságon agyalás széplelkűsködés csak a nyugati ember kiváltsága. Az élet ennél jóval egyszerűbb. Elegendő kaja=boldogság, szex=boldogság. Az utód léte meg csak folyománya az első kettőnek. Ez az élet rendje.
Augustin 2014.02.17. 15:29:19
philosofie 2014.02.17. 15:29:31
randomuser1 2014.02.17. 15:33:15
szerintem az emberi társadalom fejlődése jobbá tette a világot onnantól kezdve, h elkezdtünk elszakadni az állati lét reáliáitól, szerinted meg nem, éppenséggel az a pár vegetetív örömforrás maga az élet értelme.
ha így lenne, az ember pont ugyanolyan boldog állat lenne, mit a kertben koslató macska.
pedighát, ennél talán már a kutya is differenciáltabb lény.
csepke 2014.02.17. 15:40:54
Aranea 2014.02.17. 15:41:07
Teljesen más kategória, aki eleve AKAR.
Amit elítélek, az azon gyerekesek köre, aki valójában nem akar, de nem mer konfrontálódni stb. így gyereket vállal => nem változik a nézete => de valami "dögöljön meg a szomszéd tehene" elv alapján mégis megpróbál másokat is rábeszélni, illetve ő is ugyanazt a rózsaszínszemüveges világot közvetíti kifelé. Rengeteg ilyet ismerek, többek közt saját családomban is.
csepke 2014.02.17. 15:41:34
Augustin 2014.02.17. 15:42:38
Ez így hangzott volna, ha nem sietek: Az ember nem azért vállalja a gyereket, hogy leszokjon, jobb legyen,...stb., hanem azért szokik le, válik jobbá, hogy a gyereknek jobb legyen. Szerintem az előző is logikus lett volna, de hiányos volt a mondat, ezért félreértetted.
randomuser1 2014.02.17. 15:47:47
nem vagyunk egyformák :)
randomuser1 2014.02.17. 15:53:37
nincs ezzel semmi baj, csak kéretik észrevenni, milyen ok milyen cselekedetet motivál és milyen nézőpontból fontos.
pl, mi a jobb, egy gondos családapa, aki tisztességben felnevel négy tökátlagos porontyot vagy egy sebész, aki éveken keresztül, hetente visszavarr tizenöt leszakadt kezet?
arisztotelésznek volt-e gyereke?
ki tudja és mit számít, egymagában megalapozta a mai világ szellemi alapjait :)
Aranea 2014.02.17. 15:56:41
Nyugi, én sem. Azaz rájuk már csak nem is emlékszünk, csóró köbüki nagymutternek jó eséllyel lakópark virít a feje felett. Az ő szempontjából teljességgel lényegtelen, h mi megszülettünk.
És mi lett volna, ha ő nem szül? Nagyon egyszerű, akkor a mi szempontunkból is teljesen lényegtelen lenne a kérdés - mivel nem létező emberek nem szoktak érezni, véleményt mondani, stb.
És mi lesz, ha a Te ükükükunokáid(egyik se) fog szaporodni? Ne adj isten, megsemmisül a Föld (ami egyébként elég soká, de elkerülhetetlenül várható) A te szempontodból lényegtelen, mert akkor már nem leszel.
Azaz ha belegondolsz, valójában egy önnyugtató téveszme a "genetikai halhatatlanság" mítosza.
Aki valóban "halhatatlan" akar lenni, az jelentős dolgokat pakoljon az asztalra... ezek lehetnek jók (Mozart) vagy borzalmasak (Hitler) de semmiféleképpen nem a szaporodáson keresztül érhető el az, hogy az emberre a temetésén túl is emlékezzenek.
csepke 2014.02.17. 16:00:37
Aranea 2014.02.17. 16:02:15
"Elegendő kaja=boldogság, szex=boldogság. Az utód léte meg csak folyománya az első kettőnek. Ez az élet rendje."
Magyarul ugyanolyan nem kívánatos "mellékhatás", mint ahogy a bőséges kajának az elhízás.
randomuser1 2014.02.17. 16:47:14
a nagymama is fontos, a maga módján, bár a szomszéd homokozóból nézve egyik nagyi olyan, mint a másik, és a nobeldíjas is fontos, csak őt esetleg történelmi perspektívában se látod csereszabatosnak a másik nobeldíjassal.
attól még lehet boldog a nagyi, kétségkívűl, annál is inkább, h ha az uncsira néz, úgy érzi, nem ő baszta el az életét, áldozta az egészségét, fiatalságát, pénzét, idejét egy porontyra, hanem a gyereke is ugyanilyen áldozat, akarom mondani, szerencsés és ritka emberpéldány, akinek sikerült az, amit minden egyes egészséges egyed tud produkálni anélkül, h bármit kéne tegyen érte.
ez maga az elementáris boldogság, az öncélú, önző reprodukció. független az embertől, a szellemi lénytől, zsigeri, kontrollálatlan viselkedés.
csepke 2014.02.17. 17:14:55
___________________ (törölt) 2014.02.17. 17:44:30
Az nem tudomány, hogy odalöknek egy kérdőívet, hogy mennyire boldog-e ön 1 - 10 ?
Ha már, akkor olyan kérdést lehetne feltenni, hogy ön szerint ha ön 75 évesen a halálos ágyám visszagondol az életére, elégedett lesz-e a döntéseivel? Szerintem ez van a boldogság fogalmához talán a legközelebb.
Az utolsó 100 komment: