07
feb
Médiaháborúk kora: tanulságok és kérdőjelek
Címkék: média wtf közmédia médiaháború Fidesz havas jon Simicska Lajos
Tweet
Simicska Lajos pénteken felrobbantotta az internetet. Szemünk előtt bontakozik ki a rendszerváltás utáni harmadik nagy médiaháború, a baráti tűzben pedig sok jó fegyverhordozó eshet el.
A jobboldali kormányok mindig nehezen boldogultak a médiával. Soha nem értették és nem is tanulták meg kezelni. Az első médiaháború rögtön a rendszerváltozásnak nevezett időszak hajnalán tört ki, amikor a hivatalba lépő Antall-kormány azzal szembesült, hogy „a média” nem támogatja kellő mértékben a kabinet erőfeszítéseit. Az MDF-KDNP-FKgP politikusai azt a kissé sarkos, de valóságtól nem túl elrugaszkodott ténymegállapítást tették, hogy a befolyásos újságírók, televíziós és rádiós szerkesztők baloldaliak vagy liberális kötődésűek, és a médiát eszközként felhasználva a kormány buktatásán dolgoznak.
Az MDF frakcióvezetője, Kónya Imre egy később nyilvánosságra került (és nagy port kavart) elemzésben meg is adta a választ a problémára: be kell venni a közmédiát. 1990-et írunk, a hasonlóság kísérteties.
Az erőviszonyok átalakítása
Évekig elhúzódó állóháború veszi kezdetét, melynek célpontjában a köztévé vezetője, a nemrégiben eltávozott Hankiss Elemér és Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke állnak. Az SZDSZ-es hátszelű köztársasági elnök, Göncz Árpád nem enged a kormány nyomásának, így a két vezetőt csak 1993 januárjában sikerül eltávolítani. A harcban az MDF teljesen kivérez, és hiába szerez befolyást a közmédia felett, az 1994-es választást csúfosan bebukják, a kereskedelmi tévék és rádiók frekvenciasávjait kiosztó médiatörvényt már a kétharmados MSZP-SZDSZ-kormány hozza tető alá 1996-ra. Ennek eredményekét Magyarország első kereskedelmi tévéje, a TV2 1997 októberében kezdi meg a sugárzást.
„A médiában megkezdődik az erőviszonyok átalakítása (…), olyan változások kellenek, amelyek az új világhoz igazodva biztosítják a hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást. (…) Lehetőséget kell teremteni, hogy mindkét gondolatvilág egyenlő mértében meg tudja magát mutatni a sajtó nyilvánossága előtt.” Az idézet Orbán Viktortól származik, aki 1998 szeptemberében, néhány hónappal kormányra kerülése után jelenti be az új doktrínát, amely egyenes utat nyit a második médiaháborúhoz.
1998-ban a jobboldali sajtó nincs sokkal előrébb, mint nyolc évvel korábban, de a Fidesz nem tanul elődje hibájából, és hasonló eszközökkel próbálja megzabolázni a közszolgálati médiát. Feláll a csak kormánypárti tagokból álló „csonka kuratórium”, amelynek élére (szintén három évi lövészárokharc után) Kondor Katalint nevezik ki. Szintén ebben az évben jelenik meg a Heti Válasz első száma, de a meghirdetett „médiaegyensúly helyrebillentésére” már nem marad idő, 2002-ben a Fidesz elbukja a választásokat.
12 év és két választási vereség kell ahhoz, hogy a politikai „jobboldal” felfogja: a közmédia önmagában nem elég a kormányon maradáshoz, piaci részesedést kell szerezni a nem állami médiaszektorban: magánfinanszírozású tévére, rádióra és újságra van szükség. Itt jön a képbe Simicska Lajos, aki 1993-ban a Fidesz gazdasági igazgatója, 1998-1999 között az APEH elnöke, és már ekkor is kétes ügyekkel hívja fel magára a figyelmet. Simicska ekkor még Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasa (volt kollégiumi szobatársa) és a Fidesz legerősebb gazdasági háttérembere. A pénzéből alakulnak meg az ellenzéki média zászlóshajói: a Hír Tv (2003), a Lánchíd Rádió (2007) és a Class FM (2009), kiegészülve Széles Gábor Echo Tv-jével (2005) és a jobboldalra 2006-ban áthúzott Magyar Hírlappal.
A befektetett pénz és rengeteg munka 2010-ben érik meg, amikor is Orbán Viktor másodjára is kormányt alakíthat, Simicskának pedig vastagon fog a tolla, amikor benyújtja ezért a számlát: az érdekeltségébe tartozó Közgép 2014-re az intézményesített lopás és korrupció szinonimája lesz.
Háború után, háború előtt
Hogy Simicska mohósága, a „fideszes fiúk” holdudvarának konkurenciája, esetleg más okok vezettek a mostani, újabb csata kirobbanásához, nem tudhatjuk, írásunknak nem is ez a célja. A hosszú felvezetésben arra próbáltunk rámutatni, hogy a Fidesz hozzáállása a médiához – dacára annak, hogy az elmúlt negyed évszázadban a piac teljesen átformálódott – nem változott, ugyanazok a reflexek és rossz beidegződések működnek.
Orbán Viktor a jelek szerint azt hiszi, hogy elengedheti a jobboldali sajtó kezét, majd az 50-es évek termelési híreit imitáló Híradók meggyőzik a népet, hova minden a legnagyobb rendben van. Emellett küszöbön áll az olvasottabb portálok és a TV2 „megszelídítése” is. A miniszterelnök látszólag két legyet üt egy csapásra: felszámolja a párhuzamos struktúrákat, és megszabadul az egykor befolyásos, mára viszont egyre szeszélyesebbé és veszélyesebbé váló gazdasági háttérembertől. Hiszen a közmédiában a leggátlástalanabb kormánypropaganda is lejöhet, minek százmilliós állami megrendelésekkel bűvészkedni, amikor a Hír Tv stábját be lehet ültetni a minden szakmai és morális zsinórmértéket elveszítő M1-be? A Magyar Nemzetet 50 ezren olvassák, az Origót egy gyengébb napon is 500 ezren. Van még kérdés?
Egy mindenféleképpen. Mi lesz, ha a Fidesz kezéből egyszer kiesik a kormányrúd? Amikor véget ér az obersovszkyzás, a köztévében, rádióban megfordul a széljárás, és kéne egy tévé, ahol reggeltől estig mehet a politikai szájbarágó? Lesz majd egy zöld mezős Hír Tv2, amelyre egy maffiózó már most is gyűjti a pénzt? De ha lesz is, annak idő kell, amíg felfut, főleg a mostani, túltelített piacon. Mi lesz addig a mostani Simicska tévével, újsággal, rádiókkal? Hova fognak állni, és kire fognak lőni?
Ezekre a kérdésekre egyelőre nehéz választ találni, talán még maga Orbán Viktor sem tudja, és ami a szemünk előtt zajlik, az nem megfontolt taktika, hanem kapkodás és tűzoltás. Egy biztos: ebben a tűzben még sokan meg fogják égetni magukat.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: napi simicska, napi orbán 2015.02.09. 08:31:37
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Toportyán Zsóti 2015.02.08. 07:36:26
Dzsentrisvihák 2015.02.08. 07:45:08
Toportyán Zsóti 2015.02.08. 09:51:34
Toportyán Zsóti 2015.02.08. 09:55:57
dr kíváncsivagyok 2015.02.08. 14:52:12
Talán meg kellene próbálkoznia a jobboldali médiának a VALÓSÁGOT bemutatni ?!
Ez a lehetoség még nem jutott eszébe senkinek ???
dr kíváncsivagyok 2015.02.08. 14:54:27
Be sem jutna a parlamentbe...
bgp 2015.02.08. 16:59:44
Érdekes ezt olvasni egy jobbos portálon :D
Nem vitatkozok az állítással, mert igaz. Csak az időzítés bűzlik.
Dzsentrisvihák 2015.02.08. 17:58:11
A tényekkel nehéz vitatkozni, de ez az oldal pl. nem is azért működik, hogy ilyesmit műveljen.
Az időzítésről annyit, hogy most történt az esemény, amire a bejegyzés reagál. Mégis mikor írjanak róla, két hét múlva? :)
Tudományos Iibsizmus 2015.02.08. 18:13:06
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.02.08. 19:13:30
Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2015.02.08. 20:13:16
Akinek éles volt a szeme, már fél évvel ezelőtt megérezte a szélirányt, magam is írtam egy cikkecskét.
nemzetstrategia.blog.hu/2014/09/05/szeljegyzet_az_orban-simicska_viszalyrol
Érdekes megnézni, hogy azóta hova fejlődött a helyzet.
Az általam vázolt 3 irányból a 2. látszik megvalósulni. Nem vagyok jós, de érdekes továbbfűzni, mi történhet még.
Én azt valószínűsítem, hogy Simicska megpróbál valamiféle önálló médiát kialakítani, de mivel ez nem kapcsolódhat semmiféle politikai párthoz (hiszen akkor elveszítené maradék hitelét is), ezért kénytelen lesz magát valamiféle kvázi "független", értelemben meghatározni, némi liberális beütéssel.
Valószínűleg a simicska-média alkalmas lesz arra hogy nagyobb tömegeket eltántorítson a fidesztől, ez viszont nem fog a többi pártnál automatikusan jelentkezni támogatottságban. Vagyis az új szavazókért továbbra is keményen meg kell küzdeni.
A másik következmény, hogy a magyar közélet és média a berögzött viszonyok megbomlása révén sokkal kaotikusabb és individualistább lesz. Ami még akár jó is lehet, a magyar közélet egyik legnagyobb mérgezője a folyamatos doktriner vélemény. Amely ráadásul ostoba és hülye is.
Mivel a simcska-média egyre jobban szembemegy majd a fidesszel, alternatívát viszont nem kínál, ezért lassan de biztosan értelmetlenné válik a léte. Ami vagy lassú eljelentéktelenedést hoz magával, vagy a médiamunkások ezt előre észrevéve összekapják magukat, és valamiféle színvonalas kormánykritikus médiaszolgáltatást valósítanak meg. Mindkettő lehetséges, én talán mégis az előbbire tippelnék. Majd kiderül.
A mandineres cikk alá amely ugyanezen témával foglalkozik, azt írtam, hogy a mostani helyzetben a lehető legjobb megoldás lenne, ha a Magyar Nemzet és a Hírtv jobbikos újságírókat, többek között a jobbegyenes szerzőit venné át. Ez nyilván ábránd, de a mostani helyzetben ez lenne legüdvösebb a Haza számára.
zobod 2015.02.08. 20:45:53
Nagyon is jól értették a "független" médiát, de magad is leírod a tényeket.
Ami az online / offline média összehasonlítást illeti: az index, origo, 444 és társai nem tudnak aktuálpolitikai ügyekben befolyásolni, egyszerűen azért, mert a látogató csak ránéz az oldalra és/vagy a bulvárt keresi, a politikai cikket legfeljebb csak akkor olvassa ha már címe is azt ígéri amit ő látni akar, esetleg épp csak belenéz a cikkbe de már görgetni sem fog, vagy csak a kommentekben szórakozik stb. A portálok inkább abban erősek, hogy világképet befolyásoljanak, gyakran szerepeltetve valamit, azt esetleg megszokottá tegyék. De ez meg olyan hatás, amit kereskedelmi hirdetésekben komoly pénzre lehet váltani, így inkább azzal foglalkoznak, a közélet meg csak a szükséges rossz amiben olyan nagyon nem akarnak konfrontálódni (legszebb példa éppen az origó ügy)
Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2015.02.08. 21:03:52
"Orbán Viktor a jelek szerint azt hiszi, hogy elengedheti a jobboldali sajtó kezét, majd az 50-es évek termelési híreit imitáló Híradók meggyőzik a népet, hova minden a legnagyobb rendben van. Emellett küszöbön áll az olvasottabb portálok és a TV2 „megszelídítése” is. A miniszterelnök látszólag két legyet üt egy csapásra: felszámolja a párhuzamos struktúrákat, és megszabadul az egykor befolyásos, mára viszont egyre szeszélyesebbé és veszélyesebbé váló gazdasági háttérembertől. Hiszen a közmédiában a leggátlástalanabb kormánypropaganda is lejöhet, minek százmilliós állami megrendelésekkel bűvészkedni, amikor a Hír Tv stábját be lehet ültetni a minden szakmai és morális zsinórmértéket elveszítő M1-be? A Magyar Nemzetet 50 ezren olvassák, az Origót egy gyengébb napon is 500 ezren. Van még kérdés?
Egy mindenféleképpen. Mi lesz, ha a Fidesz kezéből egyszer kiesik a kormányrúd? Amikor véget ér az obersovszkyzás, a köztévében, rádióban megfordul a széljárás, és kéne egy tévé, ahol reggeltől estig mehet a politikai szájbarágó? Lesz majd egy zöld mezős Hír Tv2, amelyre egy maffiózó már most is gyűjti a pénzt? De ha lesz is, annak idő kell, amíg felfut, főleg a mostani, túltelített piacon. Mi lesz addig a mostani Simicska tévével, újsággal, rádiókkal? Hova fognak állni, és kire fognak lőni?"
"Mi lesz, ha a Fidesz kezéből egyszer kiesik a kormányrúd?"
A fidesz nem foglalkozik ezzel, hiszen az összes háttérintézményt megszállták, és amennyiben valós veszéllyel fenyeget hogy elvesztik a választást, az utolsó pillanatban a kétharmaddal még bevarázsolhatnak valamit, amivel vagy ők maradnak hatalmon vagy az utódok munkáját teljesen ellehetetlenítik. Már most is számos emberük van pozícióban, valamint az alkotmányban és a sarkalatos törvényekben számos taposóakna van elrejtve, amely ezt van hivatva biztosítani. Ki tudja 2018 első hónapjaiban a közvéleménykutatásoktól vagy üldözési mániától kétségbeesve még mit fognak bejátszani.
A széles-birodalom cselédmédiái, az echo és a Magyar Hírlap továbbra is erős bástyák, Széles már meg is lebegtette hogy a fölmondott újságírókat szívesen várják, a fidesz nem fog talpnyaló-média nélkül maradni.
Hogy simicska-médiával mi lesz ez nagymértékben függ simicskától is, de a kormányt támadni politikailag vagy jól csinálva lehet, vagy pedig sehogy. Megvannak a kételyeim, ez mennyi eredményt érhet el.
A legnagyobb lehetőség, hogy simicska és orbán a kölcsönös harcokban kicsinálják egymást de legalábbis súlyos károkat okoznak egymásnak. Ami csak jól sülhet el a fideszen kívüli politikai erők számára.
Nyilván a simicska-média erősebben kormánykritikus lesz. Mivel még mindig sok fideszes nézi, ezért ez sok fideszest fog lehámozni a fideszről.