09
júl
Football, football, über alles!
Címkék: foci futball football Németország Balogh Gábor Scolari foc vb Brazíilia elődöndő
Tweet
Tegnap este tíz és éjfél között nem egyszerűen egy világbajnoki elődöntő zajlott Belo Horizontéban. Ez a kilencven perc futball, sőt nem csak futballtörténelem volt a javából. Mindenekelőtt azért, mert a német válogatottnak sikerült elérnie azt, amit az elmúlt húsz évben még soha. Nekik szurkoltam, és innentől már nekik is fogok szurkolni a döntőben. Akkor is, ha a hollandok lesznek az ellenfeleik, holott nagyjából 14 éves korom óta javíthatatlan Oranje-fan vagyok. De ezek után már lehetetlen nem Lahm-éknak szorítani.
A németek most nyilván a mennyben járnak – ám igazán történelmi jelentőségű Brazília számára volt a tegnap este. Nem is olyan nagy túlzás, ha azt mondjuk: ez az ő Mohácsuk, „nemzeti nagylétük temetője”. Az ország történelme alig kétszáz esztendőre nyúlik vissza, amelyben sem dicsőséges, győzedelmes hadjáratok, sem felemelő honvédő küzdelmek nem nagyon voltak. Akadtak persze olykor kifejezetten véres összecsapások is a szomszédokkal, de a Brazília szuverenitását soha nem fenyegette igazán veszély. Még egy tisztességes függetlenségi háború sem jutott nekik, hiszen a Napoleon által padlóra küldött Portugália némi becsületből vívott utóvédharctól eltekintve simán elengedte legnagyobb gyarmatát. A világ ötödik legnépesebb országa az egy főre jutó GDP tekintetében a 79-ik helyen áll, jelentősen lemaradva mondjuk Fehéroroszország, vagy Botswana mögött. Az elmúlt tíz év ugyan látványos fejlődést hozott, de a Kánaán messzebb van még, mint a vb-arany.
Ennek a népnek a hősei nem katonák, államférfiak, vagy forradalmárok – hanem a focisták. A futball a nemzeti dicsőség legfontosabb letéteményese, az emlékezetes nagy csaták és győzelmek itt nem harcmezőkön, hanem a gyepen születtek. Brazília egyedül ebben világhatalom – ebben viszont a leghatalmasabbak egyike. Ez a nemzeti önkép omlott össze tegnap nem is 90, de már 30 perc alatt. A zokogó milliók nem csak a világbajnoki álmot siratták – hanem ezt az illúziót is. Őket nagyon sajnáltam – de a focistáikat nem. Ők pont azt kapták, amit megérdemeltek.
Isten nem ver bottal, legfeljebb közhelyekkel, de ettől még igaz: nehéz nem a sors kezét látni a keddi orbitális zakó mögött. Ez a csapat a kilencvenes évek legendás gárdájának nem az árnyéka – sokkal inkább a karikatúrája. Ha gimi elsőben valaki nem tudott felsorolni fejből legalább 7-8 sárgamezes fenomént, komolyan fontolóra vettük, nem buzi-e (vagy, ami még cikibb: francia szurkoló, pfejjj) az illető. Ma komoly guglizást igényelne, ha le akarnám ide írni a tegnap esti kezdő 11-et. Nem is írom, mert nem érdemlik meg.
De David Luizék legnagyobb bűne nem az, hogy középszerűek, elvégre hol van az megírva, hogy a braziloknak mindig zseniálisan kell játszaniuk? Az igazán megbocsáthatatlan az ókori mítoszok legnagyobb vétke: a hübrisz, az elbizakodottság. Ez a banda, miután átszenvedte magát Chilén, továbbfújták Kolumbia ellen, és prosztó állat módjára végig szabálytalankodta az egész vb-t, elhitte magáról, hogy mégis világklasszis csapat. Hogy ők pariban vannak a németekkel, nem kell beállni védekezni, le lehet rohanni, és szépen 2-3 kényelmes góllal haza lehet küldeni a germánokat a Valhallába. Sem bennük, sem az edzőben, a már réges-rég túlértékelt, kiégett Scolariban nem volt annyi alázat, hogy belássák: az ellenfél ezúttal sokkal jobb, és legfeljebb nagyon óvatos játékkal lehet esély a győzelemre.
A brazilok nagyjából mindent elkövettek, amit egy sportembernek nem szabad – a németek pedig mindent megtettek, ami azzá tesz egy focistát. Tegnap nem csak ők győztek, hanem a kemény, hajtós, de játékos és önfeledt foci is. Lahm-ék nem csak gyönyörűen és ötletesen, de mély alázattal is játszottak, igazi csapatként. És, amiért ennél is nagyobb respect jár, az, ahogyan a meccs lefújása után viselkedtek. Özil a felkészülés során lesérült, és így otthon maradt csapattársának, Marco Reusnak üzent, hogy hiányzott a csapatból. Ők ketten egy poszton játszanak, így, ha Reus el tud utazni, akkor Özil talán nem is fért volna be a keretbe. Nos, ha van bajtársiasság, akkor ez az. A németek lovagiasságból is leckét adtak, amikor a teljesen összetört, földön fekvő, zokogó brazil srácokat ők vigasztalták. Méghozzá úgy, hogy nem volt ebben a gesztusban semmi leereszkedés, vagy álszent kegyeskedés.
Emberség volt benne. Ami a mai, modern futballnak nevezett lélektelen cirkuszból annyira hiányzik. Most viszont, ezen a vb-n (nem csak tegnap, a meccsek többségén) megcsillant valami abból a csodából, ami annak idején a rongylabda kergetésére bírta dédapáinkat a grundon. Még két meccs van hátra. Most már ne rontsátok el fiúk!
Balogh Gábor
És igen, lehet ezt is überelni. Özil ma ezt posztolta a Twitterre, a braziloknak üzenve: "Gyönyörű országotok van, nagyszerű népetek, és csodálatos focistáitok - ez a meccs ne rombolja le a büszkeségeteket!"
08
júl
Harmadával olcsóbban kap atomerőművet Szlovákia az oroszoktól
Címkék: atomenergia atomerőmű wtf Szlovákia havas jon Felvidék Mohi Jászló
Tweet
A Környezeti Terror Facebook oldal vasárnap arra hívta fel a figyelmet, hogy Felvidéken egy Paks II-höz hasonló volumenű beruházás épülhet meg, szintén orosz befektetéssel, viszont a magyarországinál kedvezőbb áron.
Felvidéken jelenleg két működő atomerőmű van, az egyik Jászlón (Jaslovské Bohunuce), a másik Mohin (Mochovce). Ezek közül a mohi erőmű a fiatalabb, építését a 80-as évek elején kezdték meg, két működő blokkját 1998-ban és 2000-ben helyezték üzembe.
A mohi erőmű látképe
Megszűnhet a magyar nyelvű felsőoktatás Kárpátalján. A kijevi törvényhozásban tegnap elfogadott jogszabály értelmében Ukrajnában a „felsőoktatás nyelve az ukrán”, s így majd’ minden tantárgyat ezen a nyelven kell tanítani.
A javaslatot még májusban nyújtották be a kijevi parlamentben. Akkor Orosz Ildikó a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetője úgy nyilatkozott: a javaslat veszélybe sodorhatja az intézmény létét, hiszen ott a tantárgyak nagy részét magyarul oktatják.
Az ukrán kormány az óta annyi „engedményt tett”, hogy néhány tárgyat az országban élő kisebbségek nyelvén is lehet majd tanítani (pl. nyilván a magyar nyelv és irodalmat), ám ezeket is csak akkor, ha biztosítani tudják az ukrán nyelvű előadásokat is.
A tervezetet tegnap az ukrán törvényhozás elfogadta. Az ukrajnai eseményekre amúgy oly érzékeny magyar média ingerküszöbét ez ez esemény nem érte el. Különösen ordító a csend a kárpátaljai sajtóban. Szerda estig (tehát több, mint 24 órával a jogszabály megszavazása után) egyetlen egy helyi magyar nyelvű portál sem adott hírt arról, hogy veszélybe kerülhet az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény. A kárpátaljai helyzetet jól ismerő forrásink szerint a régió sajtóját (beleértve a magyar orgánumokat is) szinte teljes egészében Viktor Baloga, a jelenlegi kijevi kormányhoz hű helyi oligarcha tartja kezében. Nos, a jelek szerint szoros a gyeplő...
Széljegyzet
Van valami sajátos bája annak, ha a négyes metrón utazgatunk. Ha az ember nem szereti a tömeget, ideális terep egy kis megállásra, elgondolkodni, elmélázni, gyönyörködni a tájban, pontosabban a megalomán megállókban, elálmosodni a monoton egyhangúságban elsuhanó tübingek látványától.
Szóval, utazom a metrón, senki által nem zavartatva olvasom az újságot, a legközelebbi nénike valahol a húsz méterre tőlem szorong magányosan. Így elég valószerűtlen, hogy valaki belekönyököljön a hátamba, vagy leszálláshoz készülődve lökje meg az kezemben levő lapot, megzavarva a BKK hangzatos terveinek olvasgatása közben.
Mert azok aztán vannak. Mindent összekötnek mindennel, meghosszabbítják a metrót, sőt, újat építenek, új szerelvények, buszok fognak járni szerte-széjjel a városban.
Álmodozni, terveket szőni jó dolog, legalább azzal is telik a munkaidő. Persze a jó magyar mentalitás a küszöb alatt ide is bekúszik. Hallom, olvasom az örök elégedetlenkedőket, mondván, ez sem készült el, az sem készült el, ez is lerobban, meg kigyullad, meg különben is, na. Ezeknek semmi sem jó.
30
jún
Dózsa György és a NER 1.0
Címkék: történelem kormány Fidesz Délvidék NER Dózsa György Répási Zsuzsanna
Tweet
Az embert az elmúlt esztendők megtanították arra, hogy ne várjon túl sokat egy politikustól, pláne, ha az a mindenkori kormány tagja. De azért vannak még pillanatok, amikor Máraival szólva a megsértett ízlés felsikolt. Répás Zsuzsannának ma sikerült átlépnie meglehetősen magasra helyezett ingerküszöbömet. A nemzet-pr-ért nemzetpolitikáért felelős állímtitkár tegnap a délvidéki Bajmokon kimaxolta az összes előítéletet, amelyek a világtalan, fél(ig se)művelt politikusokról élhet bennünk.
E derék asszony ugyanis Dózsa György helyi szobrának avatásán azt találta mondani, hogyaszongya: "Ha Dózsa György neve elhangzik, mindenki tudja, hogy a magyar történelem nagy, meghatározó személyiségéről van szó, éljen magyarként bárhol a világon. A magyar történelem minden korszaka meglátta benne azt a személyt, akire mintaként, példaként lehet tekinteni elszántságért, akinek volt elgondolása, terve, célja egy közösségben, és aki népéért halt mártírhalált."
Namost, én rég nem vártom már egy államtitkártól, hogy alapvető történelmi tényekkel tisztában legyen (de, azért jó lenne). Azt se mondom, hogy egy magát ker.konz.-nak valló kormány tagjaként mindenképpen a történelem tisztán ultrakonzervatív olvasatát kellene vallania. Magam se gondolom, hogy az 1514-es események megítélésénél egyedül Werbőczy Hármaskönyve az egyetlen hiteles forrás. Tisztában vagyok azzal is, hogy a korabeli magyar politikai elit teljesítménye nagyjából a jelenkorival volt egy szinten, és ez valahol jogosan váltotta ki a nép elégedetlenségét. (Rosszabb pillanataimban néha magam is hajlok egy hasonló megoldásra, mint, amit a "népéért síró, bús bocskoros nemes" választott.)
Annyit azonban elvárnék minden olyan politikustól, aki a Munkáspárton és a 4K-n kívűl tevékenykedik, hogy a parasztháborút minimum tragikus, a lehető legrosszabb időben (12 évvel vagyunk Mohács előtt) jött történelmi balesetnek tekintse. És lehetőleg ne "népünk szabadságküzdelmeinek dicső fejezetét" lássa benne, ahogyan a tankönyvekben állt ama bizonyos negyven évben, amelyet állítólag már nagyon lezártunk a fülkeforradalommal.