04

dec

Ellenség lett a „jövő erőforrásaiból”

Címkék: tandíj felsőoktatás kormány wtf HÖOK havas jon

Tweet

Nehéz ilyenkor szavakat találni. Az ember lassan kezd immúnissá válni az újabb és újabb megszorításokra és úgy általában mindenféle politikai gazemberségre, de van egy szint, amire az ember azt gondolná: „Ááá, ez tuti kamu, ezt úgy se merik megcsinálni.” Aztán megcsinálják. Durvábban, mint először gondoltad.

Az Origó két hete hozta nyilvánosságra azt a listát, amely szerint a kormány 44 ezerről 36 ezerre csökkentené az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas felsőoktatási férőhelyek számát. Aztán ma délután robbant a hír: 36 ezer helyett csupán 10 500 hallgató kezdhetné meg „ingyen” (vagyis a szülei adójából már előre finanszírozott) felsőfokú tanulmányait. Tízezer ötszáz, amikor Gyurcsányék 57 ezerrel adták át a kormányzást két és fél éve. Ép ésszel felfoghatatlan.

Az első keretszám-csökkentéseknél még voltak, akik örültek. „Majd kevesebb semmirekellő bölcsész fogja lógatni a lábát!” – mondták ők. Aztán jött a fűnyíró, ami bedarálta a műszaki és természettudományos képzéseket is. Burkolt tandíj, röghöz kötés, egyetemek kivéreztetése. Most pedig ez a mostani merénylet.

A magyar felsőoktatás szétverése nem egyszerű, mindenki derekasan kiveszi belőle a maga részét.

Elsőként a politika. Ez a 22 éve regnáló, csak négyéves tervgazdálkodásban gondolkozó, primitív kolhoz-vircsaft, amely pártszínektől függetlenül költségvetési fősorként tekint a felsőoktatásra. Amely szocialistaként „fejlesztési részhozzájárulásnak”, fideszesként „részösztöndíjnak” hívja a tandíjat, és egyformán hülyének néz mindenkit.

Aztán ne feledkezzünk meg a hallgatói érdekképviseletről sem, mely 1990-ben azért váltotta fel a KISZ utódszervezetét, hogy demokratikus alapú, önszerveződő, civil érdekvédő szervezet legyen. Ez a vállalás a legjobb jóindulattal is féloldalasra sikeredett, a hallgatói vezetők többsége ugyanis a politikusokhoz hasonlóan – tisztelet a lelkes kivételnek – a „demokrácia” sötét oldalának engedett. A HÖOK-nak jár egy nagy riszpekt azért, hogy 2006-ban és 2011-ben is utcára hívta a hallgatókat, de ha a kormány tényleg keresztül akarja verni ezt a brutális megszorítást, akkor el kell dobni a papírvágó kést és leakasztani a falról a láncos buzogányt. Az egész magyar hallgatói érdekképviselet hitelessége most a tét, és ha a vezetők nem lesznek elég tökösek, akkor jön helyettük az LMP-s Hallgatói Hálózat. Ezt meg azért mégse ne már.

Végül, de nem utolsó sorban, akiknek még a politikusoknál és a hallgatói vezetőknél is nagyobb a felelősségük, hogy a most érettségizőknek és az utánuk jövőknek tandíjat fizethetnek: maguk a hallgatók. Mert nincs még egy ilyen birkatürelmű fiatalság, amely csendes zúgolódással, kocsmai hőbörgéssel, vagy ami ennél is rosszabb: teljes közönnyel tűrné saját nyúzását. Ahol egy fáklyás felvonulás vagy egy röhejes majdnem-egyetemfoglalás a hősiesség netovábbja. (Angliában és Ausztriában pár éve 50 ezres tüntető tömeg szállta meg a campusokat, és addig nem távoztak, amíg érdemi változások nem kezdődtek – az sem érdekelt senkit, hogy napokig szünetelt az oktatás.)

Nem tartom kizártnak, sőt, a kormány módszereit ismerve teljesen reális opció, hogy a kiszivárogtatott keretszám blöff. Hogy ők sem gondolják komolyan, csak kell valami durvát mondani, hogy aztán legyen miből engedni. Ez hamarosan kiderül. Ettől függetlenül már az eggyel korábbi tervezet is vérlázító.

Nagy Dávid HÖOK-elnök ma azt nyilatkozta, „békés és nem békés megmozdulásokkal” fogják megakadályozni a tandíjat. Legyen így! Vannak, akik csak ebből értenek. Ha nem megy ésszel, menni fog erővel és szívvel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.