17
nov
Ponta-tlanság - avagy mit várhatunk Johannistól?
Címkék: politika választás elnökválasztás Románia Erdély Trianon Ponta csángóbrékesek Johannis Iohannis
Tweet
Klaus Johannis/Iohannis (nem mindegy, mindjárt el is mondom, miért) román elnökké választása az elmúlt hetek legnagyobb politikai meglepetése volt. Tegnap este a legpengébb elemzők álla is annyira leesett, hogy Bukarestből idáig lehetett hallani a koppanást, és nem csak azért, mert Ponta magabiztosan nyerte az első fordulót. Az igazi döbbenet, hogy Romániában államfő lehet valakiből, aki (legalábbis származása szerint) nem román.
Sokan egy új korszak kezdetének vélik a vasárnap éjszakát, mások csak legyintenek: úgysem változik semmi. Szerintem sem az ünneplőknek, sem az eleve elkeseredőknek nincs igazuk. Johannis nem lesz egy új Iliescu vagy Ponta – de nem is hoz - mert nem hozhat - forradalmi változást sem.
Az nem vitás, hogy Nagyszeben szász származású polgármestere a mélybalkáni, bizantin román politikai életben messze a legcivilizáltabb figurák közé számít. Aki azonban az elmúlt években igazi vérporfi politikussá is vált. Képes volt egy táborba szervezni nagyjából mindenkit, akiknek elege van abból, hogy Románia 25/50/100 éve olyan ország, amilyen. Elégedetlen fiatalokat, nyugatos mentalitású nagyvárosi menedzsereket, külföldre kényszerült gazdasági emigránsokat. És biztosra vehetjük, hogy sem most, sem a jövőben nem mond és nem tesz semmi olyasmit, ami Ponta-ellenes népfrontpolitika jegyében pár hónapra összeterelődött szavazóbázisának nem tetszene. Tiszteletben kell tehát tartania az „egységes román nemzetállam” tabuját és azt a széles körben elterjedt plebejus bölcselkedést, amely szerint „nem baj az, ha valaki magyarul vagy németül beszél, valahol mindannyian románok vagyunk.” Nagyjából ennek jegyében változtatta meg nevének írását a németes Johannisról a romános Iohannisra.
Na, most ez a hozzáállás nyilván elfogadhatatlan a magyarság számára, akiktől legfeljebb azt várhatja el Bukarest, hogy lojális román állampolgárok legyenek – de ezt is csak akkor, ha kollektív jogaikat tiszteletben tartják és valós önrendelkezést biztosítanak számukra. Vagyis éppen, hogy azt ismerik el, hogy ők sehogyan, semmilyen szempontból sem románok, hanem 100%-osan magyarok, akik jelen állás szerint Romániában élnek.
Csakhogy jelen állás szerint nincs az a huszonéves temesvári hipster, bukaresti senior account manager vagy Rómában melózó mosogatófiú, aki román létére képes lenne megbarátkozni a székelyföldi autonómia gondolatával. Aki tehát e téren reménykedve tekint Johannis elkövetkezendő országlására, az csalódni fog. Az új elnök nem ettől lesz, vagy legalábbis lehet jobb, mint Ponta.
Hanem mindenekelőtt azért, mert ugyanez a tábor ugyan a lassan száz éve beléjük vert bizalmatlansággal szemléli a magyarokat, de azért mégsem regáti melósok, Zsil-völgyi bányászok vagy olténiai történelemtanárok. Nincs igényük a folyamatos bozgor-csesztetésre, nem bántja a szemüket minden, ami arra emlékezteti őket, hogy él az országban másfél millió magyar ember is. A székely zászló körüli vegzatúrához hasonló kisstílű szívatásokban megnyilvánuló soviniszta tahóság nagy részüknek nem lenne ínyére – és ezért aztán Johannistól se várható.
Az előrelépés megkérdőjelezhetetlen – vágná rá erre Pintér Attila. Mi meg éppen úgy húzhatjuk a szánkat, mint akkor, amikor Pinyőt hallgattuk egy újabb elbukott mérkőzés után. Csakhogy azért ennek a választásnak van, vagy legalábbis lehet egy olyan eredménye is, ami jócskán túlmutat azon, hogy ki és milyen politikát fog folytatni Románia államfőjeként.
Johannis ugyanis ezt a meccset soha nem nyerhette volna meg, ha nem lett volna egy olyan vesztes helyzetben is kitartó, egységes és lelkes tábora, mint Erdély. Az új államfő ultrái az erdélyiek – méghozzá származásuktól, nemzetiségüktől szinte teljesen függetlenül. És ebben a történetben már nem is az a lényeg, hogy kinek szurkoltak – hanem, hogy együtt szurkoltak. Tegnap este és az azt megelőző hetekben sok százezren életükben először érezték, hogy kolozsvárinak, temesvárinak, nagyváradinak vagy brassóinak lenni valami más minőséget jelent, mint craiovainak, konstancainak, vagy bukarestinek. Hogy Erdély nem pusztán földrajzi fogalom, hanem identitás is. Az volt az ezeréves Magyarországon belül is, és Trianon után, egy civilizációs törésvonalon egyensúlyozva, még inkább az.
Ahhoz, hogy bármilyen önrendelkezés megvalósulhasson, először Erdély hétmillió lakójából legalább ötmilliónak el kell magyarázni, hogy mit is jelent erdélyinek lenni. Tegnap sokan, sokkal közelebb kerültek ehhez. És ez sokkal fontosabb, mint Johannis győzelme vagy Ponta veresége. Bár azért valljuk be, az utóbbit jó volt látni…
Balogh Gábor
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sturmabteilungsmann 2014.11.18. 00:43:33
Albu 2014.11.18. 01:02:00
Hiába a hagymakupolás térfoglalás, a Kárpátok két oldalát áthálózó csausiszta foglalkoztatási-népesedési politika, a homogén állam első paragrafusra emelt szentsége, a görög katolikus papok (a román kutúra megteremtőinek) kiirtása, a vak is látja megint:
Bukarest bizony gyarmatosította Erdélyt. Pont mint Prága, Rahóig, a maga koncát. És gyarmaton élni, arrogáns, korrupt urak alatt: szar.
Emlékszem egy visszaemlékezésre egy erdélyi román képviselőtől, amit olvastam, hogy hogyan borzadt el, amikor az új főváros országgyűlését belülről meglátta.
Beke György: Népek nagy romlása román uralom alatt – a román népet is beleértve c. könyvét ajánlom. Ebben benne van minden, antikváriumban fellelhető.
El Presidenté 2014.11.18. 07:09:40
Az pedig, hogy Erdélyben Johannis messze verte Victor Pontát, egyáltalán nem hozza magával azt, hogy az erdélyi románság esetleg föderális elképzeléseket, törekvéseket tegyen magáévá.Pár okoskodó román történész meg jogvédő szerint ez jót tenne a román társadalomnak, de én úgy látom, hogy ennek az ötletnek a támogatása kb. 3 fő a 100 románból.
zobod 2014.11.18. 17:17:30
Románia egy korszerű, föderalista, a soknemzetiségből, a sokféle tradícióból előnyt kovácsolni képes állam, netalán szövetségi állam kellene legyen. Ha ilyen lenne, költöznék is egyből Hargitába, Európa legszebb hegyvidéki térsége, az év nagyobbik részében alighanem ott élnék, ott fizetném a nem kevés adót.
yatumux 2014.11.18. 17:58:21
no_successful2 2014.11.18. 18:10:36
Ordító a kultúrális különbség, ahogy átlépsz a kárpátokon.
Még az épületek formája is más, (persze a régebbi 30-40-50 éves házakra gondolok. A háztáji kiskerteket a kárpátokon innen művelik, (szőlőlugasok, konyhakert, gondozott pázsit) odaát nem. Itt nagyon sok olyan régi templomot látsz, amelyek akár a csonka Magyarországon is lehetnének, odaát csak ortodox kápolnákat látsz. Stb. stb.
Hát ezért szavazott erdély Johannis-ra, mert az egyfajta kultúrális különállást is manifesztál, úgymond az erdélyiek embere. A kárpátokon túl, meg talán protest attitűdök miatt szavaztak rá.
dont be such a jew 2014.11.18. 18:58:36
minden ökör jámbor
minden cigány gábor
A megvalósult amerikai ólom.. 2014.11.18. 21:04:56
Sobo 2014.11.18. 21:36:33
Románia más ország, miért kell foglalkoznunk velük? Ott is vannak nagyon super helyek, itt is. Magyarország ezért szép, Románia azért. Itt is vannak suttyók, ott is. Itt is ott is különbség van két országrész között.
... vagy olyanok vagytok, mint akik innen mennek ki szolgálni UK-ba és lehordják az országot, hogy ez szar, meg az szar itt??
Na ezért zöld az a két megye Románia közepén.
Ott laknak a zöldségek :)
kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2014.11.18. 22:56:58
NEM VÁLTOZTATTA MEG A NEVÉT, születéskor lett Iohannis a „kor divatját” képviselő túlbuzgó anyakönyvvezetőnek köszönhetően.
Ideje lenne már leszállni erről az idióta városi legendáról.
átlátó 2014.11.19. 00:50:07
rexford 2014.11.19. 18:41:19
A föderációt a magyar uraknak kellett volna megtenniük valamikor a 19. sz. vége felé, és akkor nem ott tartanánk, ahol most. Bár lehet, hogy még ott se.
Bicepsz Elek 2014.11.20. 22:31:29
Ez kb. mint Ukrajnaban Janukovics: meg mindig jobb volt korruptan is, mint a szelsoseges ukran nacionslistak( Timosenko vagy akik most kerultek hatalomra). Az autonomiat ki kell harcolni, mert megadni csak ugy nem fogjak.