A vezető politikusoknak fontosabb dolga akadt, mint a Don-kanyar hőseire emlékezni
Címkék: megemlékezés don kanyar Honvédség
Tweet
Január 28-án kezdődött a Doni hősök emléktúra, melyet a hagyományőrzők 16. alkalommal rendeznek meg. Ezen jeles rendezvény kapcsán tekintsünk vissza, hogyan zajlott január 12-én a doni áttörés 73. évfordulójáról szóló központi, fővárosi megemlékezés.
A Mátyás-templomban nagyszámú megemlékező jelenlétében Bíró László katolikus tábori püspök, Magyarország katonai ordináriusa méltóságteljes gyászmisét mondott az 1943-as doni katasztrófa hősi halottai emlékére. A püspök úr személyes élményekből táplálkozva - hiszen édesapja is megjárta a szovjet hadifogságot- emlékezett meg a magyar királyi 2. honvéd hadsereg helytállásáról, az azt követő, évtizedekig tartó elhallgatásról, a ki nem beszélt sorsokról. A szentmiseáldozatot a püspök úr tíz paptársával együtt mutatta be. A gyászmise rangját szintén emelte, hogy a díszszázad honvédjei kétoldalt felsorakoztak a történelmi magyar lobogókkal.
Baloldalt az első három sorban a magyar honvédség 15 főtisztje hallgatta a misét. Megérti az ember, hogy úrfelmutatáskor letérdelni vagy keresztet vetni nem tudnak, hiszen attól még lehet valaki jó katona, hogy idegenként viselkedik egy szentmisén, vagy esetleg protestáns az illető. Hogy nem mond nekik semmit a régi magyar himnusz, a Boldogasszony anyánk, még ezt is tudomásul lehet venni. De hogy a mise végén
közülük egy se énekelje a Szózatot,
ez azért elég megdöbbentő volt.
Lehet, hogy többüknek nincs jó énekhangja, de hogy egy egész testület maradjon néma második számú nemzeti imádságunknál, ez arra enged következtetni, hogy a Szózat számukra nem mond semmit. ,,Itt élned, s halnod kell".
Pedig rájuk van bízva a magyar honvédség és az ő példamutatásuk, hazaszeretetük lehet az, mely több mint 70 évvel ezelőtt is a magyar honvéd helytállásának alapja volt. Ez egy esetleges háborús helyzetben erőt adhatna a honvédeknek, hiszen a felszerelés, a kiképzés hiányosságait a közeljövőben is a hazaszeretetnek, önfeláldozásnak kell pótolnia.
A szentmise után a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán koszorúzási gyászünnepély kezdődött. A honvédség ezt szépen, méltóságteljesen megszervezte: a katonazenekar az Ott, ahol zúg az a négy folyó, illetve a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország dallamát játszotta. Számos egyesület, szervezet helyezte el a megemlékezés koszorúit.
Néztem a megjelent fontos embereket: a főtiszteket, Semjén Zsolt titkárait, Simicskó István államtitkárát, Budavár alpolgármesterét, Boross Péter egykori miniszterelnököt. A Himnusz éneklése közöttük is elvétve fordult elő, az is csak tátogva vagy motyogva.
Érdekes, hogy
egyetlen miniszter, egyetlen vezető politikus se jött el. A kormánytagok egyike sem volt jelen.
Pedig igen serények a 70 évvel ezelőtti egyéb megemlékezéseken való megjelenésben.
Balról a második: Semjén kabinetfőnöke, titkára, Szakály Sándor, Boross Péter, Vargha Tamás HM államtitkár, Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese (Fotó: Botár Gergely, kormany.hu)
A szimbolikus lépéseknek is jelentősége van a politikában, ezért ha a Jobbik különb akar lenni a Fidesznél, akkor jövőre egy elnökségi tagot vagy egy alelnököt igazán elküldhetne a doni hősök emléke előtt tisztelegni.
A hagyományőrzőknél is dívik a rangkórság, mindenki törzstiszt akar lenni, míg honvéd senki sem... ez olyan, mint a mostani zsoldossereg, amit honvédségként tisztelünk... Fotó: Botár Gergely
A Don partjáról utoljára a III. hadtest 9. könnyűhadosztálya vált le január 24-én. Ahogyan Babucs Zoltán írja:
,,A 2. hadsereg személyi vesztesége 1943. január-február folyamán kb. 50 ezer hősi halott, kb. 50 ezer sebesült és kb. 26 ezer hadifogoly volt. A nehézfegyverzet 100%-a pusztult el, a teljes anyagi veszteség közel 70%-os volt, az anyagi veszteség összegszerűen 367 millió Pengőt tett ki. A magyar 2. hadsereg maradványai 1943. április 24-május 30. között tértek haza Magyarországra.”
Közöttük volt tüzér tiszthelyettes nagyapám, aki 1941-től folyamatosan a keleti fronton szolgált.
K.M.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Krisz11 2016.02.05. 21:11:42
Nem akar különb lenni, ő akar a Fidesz lenni.
A Fideszesek meg nem értek rá magyarokkal foglalkozni, biztos holo megemlékezés volt.
GNDL 2016.02.05. 23:50:38
Most viccelsz... :) A Kovács Béla üggyel úgy tűnik betaláltak a fideszes elvtársak, azóta Orbán láncon rángatja maga mögött a Jobbikot. Ül, fekszik, kussol, pacsit... ennyi a Jobbik a Fidesz mellett jelenleg.
Netuddki. 2016.02.06. 11:12:36
Énekelhetitek a himnuszt meg a szózatot, de ti vagytok akik szégyent hoztok a hazánkra.
Black_Knight · http://baltukor.blog.hu 2016.02.06. 11:34:25
nemszólokmégegyszer 2016.02.06. 11:40:36
Black_Knight · http://baltukor.blog.hu 2016.02.06. 12:08:38
Kerek négyszög 2016.02.06. 12:22:22
medium size devil 2016.02.06. 12:24:13
medium size devil 2016.02.06. 12:26:18
Black_Knight · http://baltukor.blog.hu 2016.02.06. 12:52:31
És nem, nem olyan egyszerű, hogy ha nem akar nem megy. Jobb esetben hadbíróság, rosszabb esetben kivégzés
GépBalta 2016.02.06. 12:54:33
Krisz11 2016.02.06. 13:04:38
"Egyaltalan mi a faszt kerestek ezek a Don-kanyarban.."
Látom jó hülye vagy történelemből.
Magyarország megtartásáért harcoltak, azontúl a kommunizmus ellen és ha nem tették volna, akkor a Szovjetek nem csak az Elba, hanem a Rajna folyóig is eljutnak. De mit is magyarázok egy olyan idiótának, aki valószínűleg a Szovjet bevonulást ünnepelte.
Dávid Kiss 2016.02.06. 13:57:41
Így az, aki a Donhoz ment (parancsra) az engedelmeskedett az utasításnak, amit katonaként kapott, és aminek betartására Isten (a korabeli társadalom legmagasabb erkölcsi ítélőszéke) előtt esküt is tett. Elment volna Afganisztánig is ha vezénylik, de nem akarok modern párhuzamokat vonni.
Természetesen nem örömében ment ki. Az általam tanulmányozott naplók, visszaemlékezések zöme arról szól, hogy a német parancsnokság alá került magyar katonák nem érzik magukénak ezt a keleti "hódító" háborút, az elcseszett hitleri élettér-elméletet, de mennek, mert ez a parancs, és nem az otthoni agyonlövéstől félnek, hanem teljesíteni akarják a kötelességüket a Haza iránt, és a bajtársaik iránt, akiket nem hagyhatnak cserben.
Ez nem pátosz, hanem a korabeli gondolkodásmód megfogása akar lenni.
Hogy magasabb szinten mit kerestük a Donnál? Nos Horthy és kormányai minden erőforrást a revízió szolgálatába állítottak, ezt a németek pedig ügyesen kijátszották ellenünk. Hitlerék egyszerűen kijelentették, hogy a románok több katonát, hadianyagot, nyersanyagot dobnak be a tengelyhatalmi "közösbe", így lehet, hogy a keleti győzelem után(!) át lesz rajzolva néhány térkép a háborús erőfeszítésekhez nyújtott hozzájárulás tükrében, és azok a bécsi döntések bármikor felülvizsgálhatóak.
A M. Kir. 2. Honvédhadsereget éppen ezért úgy rakták össze itthon, hogy adjunk is valamit a németeknek, de maradjon is itthon épkézláb katonai ütőerő, a valódi honvédelem feladataira. Ezért ez a "missziós" hadsereg például a tisztikar tükrében idősebb, nélkülözhetőbb főtisztekből állt, és kivéve a románokkal szemben álló hadtesteket az egész ország területéről állították össze úgy, hogy egyenletesen terhelje meg a harcképes állományt.
Az agilis hivatásos tisztek helyett sokszor inkább tartalékosokat vittek ki alegységparancsnoknak, hogy itthoni feladatokra megmaradjanak az agresszívebb, motiváltabb tisztek.
Viszont az nem igaz, hogy a M. Kir. 2. Honvédhadsereg csupán áldozati bárány lenne, hiszen kivitték magukkal a hadműveleti területre a haditechnikai anyag javát, ami így sem volt elégséges. Ennek pedig az az oka, hogy a M. Kir. Honvédséget nem a Szovjetunió elleni hadjáratra építették fel, hanem helyi háborúk megvívására a Kárpát-medencében.
Így az én értékelésem alapján bár természetesen politikai szükségszerűségek mentén került ki ez a 200 000 ember a Donhoz, a feladatuk végrehajtása során nem viselkedtek "lúzerekként", hiszen elégtelen felszereléssel, ideológiailag motiválatlanul is végrehajtották a kapott utasításokat.
Ez igaz a munkaszolgálatosokra is, akiket valóban embertelenül hajtottak ki, és akik abszolút a rendszer áldozatainak tekinthetőek (és tekintendőek!)de mégis végezték a feladatukat az embertelen körülmények között is, sőt, akadtak számosan olyanok, akik nem csak egyszer, hanem kétszer is behívásra kerültek munkaszolgálatra, másodszor 1944-ben, így tudták mit és milyen körülmények között kell majd végrehajtaniuk, mégis mindig időben ott voltak a laktanyában.
Ennek az oka az, hogy mint írtam a Horthy-kori társadalom egy erősen tekintélyelvű társadalom volt, és ez igaz az állam akkori ellenségeire is, akik vagy a hazafiságukat bizonyítandó, vagy egyszerűen törvénytiszteletből szintén tették amire utasították őket akkor is, ha az utasítás az volt, hogy szálljanak be a marhavagonokba... ez a visszaélés az emberek bizalmával a Horthy-korszak igazi történelmi felelőssége, amit nem lehet leverni a kiskatonákon, vagy a passzív zsidóságon, a mélyen kussoló munkásmozgalmon sem külön-külön.
Az én szememben a kollektív érdek előtti önfeláldozás, amit a katonáink a Donnál véghezvittek, a többi aspektust (még a megszálló szolgálatban elkövetett atrocitásokkal együtt!) is vizsgálva kimeríti a feladat-végrehajtás fogalmát, amivel még a Kádár-korban sem vitáztak a történészek, vagy politikusok, helyette felépítették az áldozat-mítoszt a M. Kir. 2. Honvédhadsereg köré, ami megint nem a teljes igazság.
medium size devil 2016.02.06. 14:13:18
medium size devil 2016.02.06. 14:18:02
medium size devil 2016.02.06. 14:21:13
medium size devil 2016.02.06. 14:23:47
Dávid Kiss 2016.02.06. 15:06:41
Röviden is leírom neked, mert hosszan nyilván sok volt az infó: A magyar baka bár nem erre készítették fel, mégis kikerült a keleti frontra. Ott nem állt be partizánnak, vagy kezdte hátba lövöldözni a falusi tanítókból gyorstalpalón képzett tisztjeit, vagy idősödő tábornokokból álló főtisztjeit, hanem végezte a katonai kötelességét, vállalva az életveszélyt, és a halál lehetőségét. Aki pedig kötelessége teljesítése során meghal, azt még a köznyelv is hősi halottnak nevezi. Véletlenül?
A politikai motivációkról ("A halalukkal ertelmetlenul gyengitettek az orszagot - ebben mi a jo tarsadalmi szinten?") szintén írtam, a németek segítségével visszaszerzett országrészek megtartásának reményében kerültek ki a magyar katonák a keleti frontra, nem magyar virtusból. Egyszerűen a németek a románokkal ijesztgettek minket, a románokat meg velünk, hogy nekik kevesebb katonájuk fogyjon.
A keleti hadjáratban való fokozottabb részvételt a vezérkar, és a politikai elit is ellenezte, néhány akkoriban divatos vad szélsőjobbos kardcsörtetőtől eltekintve. Így már érted kisördög?
Black_Knight · http://baltukor.blog.hu 2016.02.06. 15:09:43
medium size devil 2016.02.06. 15:12:16
medium size devil 2016.02.06. 15:17:02
Dávid Kiss 2016.02.06. 16:26:25
Hagyjuk ezt a vitát, mert tények helyett érzelmekkel próbálsz dolgozni, ezen az alapon pedig semmilyen szinten nincs szó szakmai eszmecseréről. A cikk alatt közölt véleményemet fenntartom.
medium size devil 2016.02.06. 16:34:14
Krisz11 2016.02.07. 13:23:03
Talán ezzel kellett volna kezdened, hogy van neked egy általánostól eltérő saját külön bejáratú hős kategóriád, és ebbe mint kisebbfajta istenség magadnak eldöntögeted, hogy ki van benne meg ki nincs. Akkor minden OK.
medium size devil 2016.02.07. 13:43:40
Krisz11 2016.02.15. 00:55:06
Nyugodtan ellehetsz a saját kis külön világodban a normalitás szabályai nélkül. Csak támogatni tudlak, ha nem vetted volna észre.