03
nov
Gyuri bácsi elintézi
Címkék: népszabadság liberális konrád györgy internetadó balogh gábor balliberális baloldal
Tweet
Ha épp semmivel sem szúrja tökön magát a romokban heverő baloldal, ne adj'Isten már attól kezdenénk tartani, hogy egy virulens, fiatalos, dinamikus és nem totál szénné égett arcokból álló liberális ellenzéki alternatíva alakulhat ki - akkor jön Konrád Gyuri bá', és egyből feloldja minden szorongásunkat.
A Népszabadságnak adott interjúja valóságos aranybányája a hazai baloldal önfelszámolásához vezető beteges politikai/világnézeti fixációknak. Ez a beszélgetés Csuhaj Ildikó és Konrád között olyan gazdag tárháza a szinte már bájos szellemi bénázásnak hogy egy kellemesen szórakoztató hétfő délutáni poszthoz lényegében már az is elég, ha csak idézünk belőle.
Konrád mester CD-je lemezlátszója valamikor 1993 környékén beakadt. Tippelje meg, melyik kijelentést tette most, és melyiket két évtizede! (Puskázni csak a tipp után ér!)
31
okt
Ebben a formában Orbán győzött
Címkék: internet fidesz internetadó Orbán Viktor Orbán kormány Bazsó Bálint
Tweet
"Ebben a formában" nem lesz netadó - jelentette be Orbán a Kossuth rádióban reggel, helyette kapunk egy újabb nemzeti konzultációt.
Az ebben a formában persze sok mindent jelenthet.
Jelentheti azt, hogy egy felpuhított javaslattal - és persze egy konzultációval erősen megdolgoztatott közvéleménnyel - az apró betűs részeknél egyszer csak átpréselnek egy-két bitnyi adótételt.
De jelentheti azt is: viszonylag kevés presztízsveszteséggel lehet még visszavonulót fújni, egy távoli időpont pedig (jelen esetben január) így október végén elég hosszú idő ahhoz, hogy szépen elüljön a felháborodás, visszatérjen minden a megszokott kerékvágásba.
28
okt
Harag - film a sablonokon túl
Címkék: film mozi ideológia party hard Amerika USA havas jon Brad Pitt Harag
Tweet
Nehéz ma úgy Egyesült Államokban gyártott TV-műsort, filmet, sorozatot nézni, hogy lépten-nyomon ne lennénk kitéve burkolt vagy teljesen leplezetlen ideológiai (át)nevelési kísérletnek.
Ha minden előzetes várakozásommal ellentétben mégis bevezetik az internetadót, annak egy pozitív hozadéka mindenképpen lesz. Az emberek elkezdenek újra moziba járni. Egy jó minőségű HD film letöltése ugyanis nem fog sokkal kevesebbe kerülni, mintha az ember elballagna a legközelebbi bevásárlóközpontba, ami ráadásul összehasonlíthatatlanul nagyobb élmény, főleg ha mellénk nem 80 decibellel kólát szürcsölő, papírzacskóval csörgő idióták ülnek, akik minden jelenetet hangosan kommentálnak.
Ennek jegyében tegnap úgy döntöttem, megnézem az idei év etalonjának beharangozott háborús filmjét, a Haragot. Második világháború, tankok, Brad Pitt az ágyúcső mögött – ebből rossz dolog nem sülhet ki, gondoltam. A film tényleg zseniális volt, pedig én aztán tényleg ritkán nyomok valamire tíz csillagot az imdb-n, de a tény, hogy ezt a beszámolót ide, a Jobbegyenesre, és nem valamelyik filmes blogra írom, magyarázatot igényel.
Mi folyik itt, Magyarországon? Jogos tiltakozás egy rossz döntés ellen? Civil ellenállás? Forradalom? Puccs? Idegen beavatkozás? Vagy egy kicsit mindegyik? Valljuk, be az elmúlt napok alaposan megforgatták azokat is, akik próbálják rajta tartani kezüket a hazai közélet ütőerén. A Jobbegyenes vitát indított, az első témába vágó írást itt olvashatjátok, a második részben futballszurkoló vendégszerzőnk 2006-hoz viszonyítva elemzi a vasárnap esti tüntetéseket. Ha egyetértesz/nem értesz egyet, ha majdnem így látod/totál másképp látod, ne habozz, ragadd meg a billentyűzetet, és írj nekünk a Jobbegyenes Facebook oldalán!
A vasárnap ritka eseménydús volt kis hazánkban, egyúttal jelen sorok írójának határozottan megjavította két jelentős okból is a közérzetét. Egyfelől lezajlott végre egy olyan komolynak mondható tüntetés az Orbán-párt ellen (ez a jó terminus egy egyszemélyi vezetésű, posztkommunista, megöregedett, korrupt, 25 éven át változatlanul egy emberre épülő vezérelvű pártra), másrészt fellebbentette a fátylat az önmagát baloldalinak, liberálisnak mondó oldal lassan nyolc éve tartó krónikus hazudozásáról.
2006 terhe
Aktív fociszurkolóként 2006 óta voltam kénytelen hallgatni a balliberók vádjait, miszerint a „futballhuligánok” és „Orbán által felbérelt fasiszták” gyújtották fel fél Budapestet, mérhetetlen károkat okozva. A tények igazán nem zavarták a vádaskodókat, hogy a károk a tüntetések nagyságához és hevességéhez képest kifejezetten kicsik voltak, nem volt esztelen fosztogatás, tömeges lopások. Nyugat-Európában minden komolyabb anarchista tüntetés a környéken található valamennyi bankfiók vagy McDonald’s bezúzásához vezet, érdekes ezeket a szuperdemokratákat mindez nem bántja. Ahogy látnivalóan arra se fordítottak különösebb energiát, hogy kicsit is átgondolják, hogyan is történhetett mindez. Ők tényleg elhitték, hogy mi, futballszurkolók személyesen kaptuk a rózsaszín csekkeket meg bónokat Orbán Viktortól, az elszámolás pedig nyilván videó felvételek, cellainformációk alapján történt.
Mi folyik itt, Magyarországon? Jogos tiltakozás egy rossz döntés ellen? Civil ellenállás? Forradalom? Puccs? Idegen beavatkozás? Vagy egy kicsit mindegyik? Valljuk, be az elmúlt napok alaposan megforgatták azokat is, akik próbálják rajta tartani kezüket a hazai közélet ütőerén. A Jobbegyenes vitát indít, próbáljunk meg együtt választ adni rá: mi történik velünk, és mi lehet a kifutása ennek az egésznek? Az első írás a témában Ágoston Balázs tollából. Ha egyetértesz/nem értesz egyet, ha majdnem így látod/totál másképp látod, ne habozz, ragadd meg a billentyűzetet is írj nekünk a Jobbegyenes Facebook oldalán!
Nyílt levél André Goodfriendnek, az Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivőjének.
Ügyvivő úr!
Bár ön – hatáskörét bárdolatlanul túllépve - a magyar belpolitika aktív és cinikus szereplőjévé vált, hazám kormánya angyali türelmet és rendkívüli udvariasságot tanúsít ön iránt. Én viszont nem vagyok politikai szereplő, így nem kötnek az írott és íratlan diplomáciai szabályok. Ezért nyíltan kimondhatom: ön semmiben sem különbözik a hitleri birodalom teljhatalmú megbízottjától, Edmund Veesenmayertől és a szovjet kommunista birodalom helytartójától, Kliment Jefremovics Vorosilovtól. Ahogy ők, úgy ön is szemérmetlen nyíltsággal beavatkozik Magyarország belügyeibe a hőn áhított államcsíny nyilvánvaló szándékával.
A forgatókönyvet ismerjük, legutóbb Kijevben lehetett szemtanúja a világ, amint az ön hazájának titkosszolgálata – a Konrad Adenauer Alapítvány, veterán izraeli kiképzőtisztek és más tettestársak segítségével – véres anarchiát előidézve erőszakkal eltávolította az ukrán államvezetést, európai léptékű feszültséget előidézve. Magyarország azonban nem Ukrajna, itt nem lesz Majdan. És tudja, miért nem? Azért nem, mert – nem utolsósorban az elmúlt negyedszázad Budapestre akkreditált amerikai diplomatáinak bicskanyitogató arroganciájának köszönhetően – még a magyar kormánnyal egyébként egyet nem értő honfitársaink többségét is mélységesen felháborítja az a pimaszság, amellyel ön és az önhöz hasonló szemforgató fullajtárok demokratikus értékekről és emberi jogokról beszélnek, miközben az Egyesült Államok hadserege és a vele együttműködő magán-zsoldoscsapatok világszerte térdig gázolnak ártatlan százezrek vérében.