Kulka János egy nemrég a youtube-ra feltöltött videón megrendítő (nem, nem fikázunk: tényleg megrendítő) monológgal emlékezik meg az embertelen és ép ésszel igazolhatatlan (nem, nem ironizálunk: tényleg embertelen és tényleg igazolhatatlan) cigánygyilkosságok áldozatairól.
A videóban részletesen sorra veszik az eseményeket - ám érdekes módon az egyik vádlott izraeli múltja, egy másiknak meg a titkosszolgálati kapcsolatai valahogy kimaradnak az akkurátus összefoglalóból.
Kulka János és a videót készítő X Kommunikációs Központ (ugyanők koordinálják a HaHa kommunikációját is) közismerten liberálisok, a liberálisokról pedig tudjuk jól, hogy kivétel nélkül jó lelkű emberek, akik nem tesznek különbséget áldozat és áldozat között. Így egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy hamarosan sorra elkészülnek majd a videók azokról is, akiknek szintén a bőrük volt a bűnük - csak épp egy fordított felállásban.
Nem lesz rövid forgatás, mert sokan voltak. Mi, a magunk részéről egy hevenyészett és közel sem teljes listával szeretnénk hozzájárulni a munkához. Íme a cigánybűnözők által ugyanilyen embertelenül, és ugyanilyen ép ésszel igazolhatatlan módon meggyilkolt emberek listája csak a közelmúltból.
22
júl
Rettegésmarketing
Címkék: zene antiszemitizmus gerendás péter emigrálás kesztyű nélkül Bazsó Bálint
Tweet
Gerendás Péternek bejött az élet. Egy kis rettegés, egy kis hiszti, és máris meghallgatásra kerülnek a panaszos szavak. Elmenni sem kell - elég elköszönni.
Március legvégén arról értekeztünk: Gerendás a saját elvbarátainak sem kellett, elfelejtették, ezért elmegy. Ehhez talált egy remek kifogást, ami ebben az országban és szerte Európában adu ásznak minősül: a tomboló antiszemitizmust.
Azonban abban a cikkben óriásit tévedtünk. Gerendás sohasem akart elmenni, csak pénzt keresni.
A számítás bejött, egy kis rettegés és hiszti értő fülekre talál, segítenek a barátok, elvbarátok, bizniszben érdekeltek. Gerendás új lemezzel készül, amit a Kossuth kiadó jelentet meg, új számot ír Koncz Zsuzsának és Zorán duett-lemezén is vendégszerepel. Nyár végéig hetente háromszor Siófokon zenél, hetente egyszer pedig Budapesten.
Groó Diana, akinek a Lali nevű roma kisfiú Vespa robogós, magyar valósághoz szíriuszi távolságban található történetét köszönhetjük - pontosabban annak pár száz nézője - most újabb filmmel jelentkezik.
Illetve jelentkezne, mert egyelőre csak az igényét kiáltotta bele az ilyen esetben roppantul értő fülű magyar közéletbe, hátha meghallgatásra talál a kérés. Amire van is esélye, ugyanis Groó jó érzékkel (márpedig szakmai pályafutását tekintve jó érzékből meg van áldva rendesen) olyan témát talált magának, amire egy kellőképpen szervilis, megfelelési kényszerben lévő kulturális kormányzat kínos gyorsasággal reagálhat.
A tiszaeszlári per. Rettegés in-dul, egy, két, há! Kulcsszavak: zsidógyűlölet, feldolgozás, szembenézés, szégyen - nem feltétlen ebben a sorrendben.
Különböző cégek, szervezetek és sajtóorgánumok évente súlyos dollármilliókat költenek arra, hogy magukat reklámozzák a Facebookon. (Mr. Zuckerberg elsősorban ennek köszönheti mesés vagyonát.) A Kuruc.info-nak erre nincs szüksége. A napokban a lehető legjobb marketing csapatra tettek szert a Tett és Védelem nevű antifasiszta gittegylet képében, akiknek követelésére eltávolították adatlapjukat a közösségi oldalról.
Sok hírportál pr-osa a fél kezét odaadná ekkora ingyen reklámért. Nem csak azért, mert a médiában és az internetes közösségekben ez most napokig vezető téma lesz, politikusok és megmondó emberek örvendeznek, vagy háborodnak fel a letiltáson. (Utóbbira meglepő példa a libsi értelmiségi klubokból ezzel biztosan végérvényesen kiiratkozott Puzsér Róbert.) Az igazi főnyeremény a kurucok számára az, hogy a szólásszabadságot ezúttal egy deklaráltan zsidó szervezet nyomására húzták le a wc-n. Ez most még azok számára is igazolja a legvadabb antiszemita konteókat is, akik amúgy megvetően elhúzzák a szájukat, ha a hardcore radikális portál kerül szóba.
17
júl
Fesztiválok margójára
Címkék: kormány fiatalok népszámlálás fesztiválok kesztyű nélkül Jurenkó Ferenc Ferkusz
Tweet
Dübörög a fesztivál szezon, egymást érik a különböző több napos felejthetetlen szórakozást ígérő rendezvények. A magyar pedig szeret mulatni, politikai beállítottságtól, világnézettől, nemtől és mostanában már, jelenkori sajátosságként korosztálytól függetlenül is.
Ezekkel a hacacárékkal egykoron a húszas éveik elején járó fiatalokat célozták meg, ők adják mai napig e rendezvények látogatóközönségének derékhadát. De manapság már úgy mennek el ezekbe a bulikba, hogy a náluk tíz, tizenöt évvel idősebb korosztály még nem ment haza onnan, a generációk szépen egymásra csúsztak. Ők azok, akik a fellépők többségét már nem is ismerik és inkább a sörpadok között vagy a retro discoban próbálják felidézni rég elmúlt egyetemi éveiket.
Egész évben várják ezt a néhány napot, mert ha csak rövid időre is, de elfelejthetik mindennapi problémáikat, egzisztenciális és magánéleti kudarcaikat. Hármasával iszogatják a drága pálinkákat és Cuba Libréket. Belefér, mert a szerencsésebbeknek jutó ausztriai takarítónő fizetésének megfelelő hazai bérből bőven futja ezekre, többre meg úgysem elég, tehát felesleges tartogatni.